A Yahoo Newson vasárnap megjelent tényfeltáró cikk szerzői - Zach Dorfman, Sean D. Naylor és Michael Isikoff - számos magas rangú kormányzati tisztviselővel, az ügynökségek volt munkatársaival és egyéb, az akkori helyzetet jól ismerő emberrel folytatott beszélgetések alapján rekonstruálták az elmúlt évek történéseit, különös tekintettel a 2017 tavasza és vége közötti időszakra, amikor a CIA nagyon közel került ahhoz, hogy egy komoly nemzetközi diplomáciai botrányt robbantson ki.

Az ausztrál Julian Assange 2006-ban alapította meg a WikiLeakset, ami az informátorainak névtelenséget biztosítva oszt meg titkos kormányzati és egyéb dokumentumokat a nyilvánossággal. Igazán komoly figyelmet 2010-től kaptak, amikor az oldalra felkerült egy Collateral Murder (avagy járulékos gyilkosság) című videó, amely azt mutatta meg, hogyan végzett egy amerikai katonai helikopter 12 ártatlan emberrel, köztük a Reuters két újságírójával egy félresikerült bagdadi akció során. Az oldal később számos dokumentumot tett közzé az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatban is, amiért az információkat kiszivárogtató Chelsea Manninget 2013-ban 35 év börtönbüntetésre ítélték a kémtörvény megsértéséért, azonban 2017-ben szabadlábra helyezték.

A WikiLeaksszel kapcsolatban már az Obama-kormány alatt is komoly viták folytak, elsősorban arról, hogy sajtóorgánumként kell-e kezelni a szervezetet. Ez egyáltalán nem volt mindegy, hiszen ettől függ, hogy védi-e őket az amerikai alkotmány első kiegészítése, de általánosságban elmondható, hogy az Obama-adminisztráció inkább óvatosan közelített a kérdéshez, és nem akartak olyan ügybe belemenni, ami azt a benyomást keltheti, hogy titkosszolgálati eszközökkel igyekeznek megfélemlíteni vagy ellehetetleníteni újságírókat. Ez a hozzáállás a Snowden-ügy kirobbanása után kezdett el érezhetően megváltozni, nem kis részben annak köszönhetően, hogy az amerikai hírszerző szolgálatok elektronikus megfigyelési stratégiáit kiszivárogtató korábbi NSA-alkalmazottat az Oroszországba való menekülése során a Wikileaks egyik munkatársa is segítette.

A CIA bekeményít

A fordulópontot viszont egyértelműen Trump megválasztása jelentette, ami után nem sokkal a Wikileaks elkezdte szivárogtatni az úgynevezett "Vault 7" anyagokat. A 2017. március 7-től közölt dokumentumok részletesen bemutatták a CIA elektronikus megfigyeléshez és kiberhadviseléshez használt eszközeit, többek között leleplezve azt is, hogy az ügynökség képes meghekkelni az összes népszerűbb webböngészőt, telefonos valamint számítógépes operációs rendszert, de akár az autókat, okostévéket is.

Mike Pompeo, a CIA frissen kinevezett igazgatója - későbbi külügyminiszter - állítólag tajtékzott a dühtől, és azt szerette volna, ha az esetről Donald Trumpot sem értesítik. Pompeo nem sokkal később egy nyilvános beszédében a WikiLeakset egy "nem állami, ellenséges hírszerző szolgálatnak" nevezte, ami több volt, mint retorikai fordulat, ugyanis a CIA munkatársai innentől egyre inkább felhatalmazva érezték magukat, hogy az oldallal és annak munkatársaival szemben ténylegesen úgy járjanak el, mintha ellenséges kémek lennének: megfigyelték a kommunikációjukat, a mozgásukat, az ecuadori követségen bujkáló Assange-ról pedig hang- és videofelvételek is készültek ebben az időben. A híreszerzés nagyon szerette volna visszaszerezni a "Vault 7" anyagokat, azokhoz azonban csak a WikiLeaks néhány vezető munkatársa fért hozzá, akik rendkívül óvatosak voltak: a dokumentumokat titkosított adathordozókon tárolták, amiket vagy maguknál vagy pedig egy biztonságos széfben, elzárva tartottak. Több olyan esetről is lehet tudni, amikor a CIA ellopta a WikiLeaks munkatársainak az eszközeit, emellett igyekeztek viszályt szítani a tagok között, akiket folyamatosan meg is figyeltek.

Nem nyilvánosan a fentinél sokkal drasztikusabb kijelentések is elhangzottak: Pompeo a "Vault 7" anyagok publikálása után állítólag azt is felvetette, hogy rabolják el Assange-ot, akit egy harmadik országon keresztül visszaszállítottak volna az Egyesült Államokba, vagy átadtak volna a brit hatóságoknak. Nyilvánvaló, hogy mindkét terv nagyon komoly diplomáciai botrányt okozott volna, hiszen betörni egy másik ország nagykövetségére és onnan elrabolni az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségesének az állampolgárát homlokegyenest szembement volna a diplomáciai normákkal. Ennek ellenére az amerikaiak a tervet állítólag a brit hatóságoknak is megpróbálták eladni, akik határozottan elutasították ennek a lehetőségét.

A Yahoo News újságíróinak három névtelenséget kérő amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy emellett olyan beszélgetésekre is sor került, amelyekben felmerült Assange és a WikiLeaks más befolyásos munkatársainak a meggyilkolása is.

Az egyik forrás állítása szerint 2017 tavaszán maga Donald Trump érdeklődött arról, hogy a CIA képes lenne-e likvidálni Assange-ot, bár azt nem tudta megmondani, hogy ez a kérdés mennyire volt komolyan vehető az elnök szájából. A kémelhárításnál dolgozó magas rangú tisztviselő erről azt mondta, hogy "ezek csak találgatások voltak" valamint "Trump csak hozta a szokásos formáját".

Hogy a gyilkosság lehetősége komolyan felmerült, azt viszont alátámasztják Pompeo szavai is, aki a CIA vezetőivel folytatott egyik megbeszélésen a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, "semmi sem tilos, ne cenzúrázzák magukat. A washingtoni ügyvédek miatt majd én aggódom". A szerzőknek azt is sikerült megerősíteniük, hogy a CIA vezetői ezekben az időkben "vázlatokat" kértek és kaptak az Assange-zsal és a WikiLeaks más tagjaival szembeni merényletek lehetőségeire, bár azt nem tudni, hogy ezek a javaslatok eljutottak-e valaha is a Fehér Házba. Maga Donald Trump ugyanakkor a Yahoo News kérdésére határozottan cáfolta, hogy valaha is fontolgatták volna Assange meggyilkolásának lehetőségét.

Assange ekkor már öt éve lakott Ecuador londoni nagykövetségén, ahova eredetileg azért menekült, mert a svéd államügyészség 2012-ben elfogatóparancsot adott ki ellene nemi erőszak, szexuális zaklatás és jogellenes kényszerítés vádjával. Az ügyészség végül 2019-ben ejtette az Assange-zsal szembeni vádakat, ugyanakkor az Egyesült Államok 2018-ban egy másik elfogatóparancsot adott ki Assange ellen, mivel a vádirat szerint a Chelsea Manningnek nyújtott segítségnyújtással ő maga is törvényt sértett.

"Három háztömbnyi körzetben minden ember valamelyik titkosszolgálatnak dolgozott"

A dolgok 2017 végén kezdtek komolyra fordulni, amikor az amerikai hírszerzés megbízhatónak nyilvánított információkat kapott arról, hogy Ecuador orosz segítséggel Oroszországba készül menekíteni Assange-ot. Az elsőszámú terv az volt, hogy Ecuador diplomáciai státuszt szerez Assange-nak, de ha ez nem működött volna, az orosz titkosszolgálat állítólag készen állt volna kimenekíteni a férfit - noha a beszámolók szerint ezt maga Assange határozottan ellenezte.

Az amerikaiak ezekről a tervekről első kézből tudtak, nem kis részben azért, mert az Ecuador londoni nagykövetségének védelmét 2015-től ellátó, spanyol UC Global biztonsági szolgálat 2017-től titokban együttműködött az amerikai titkosszolgálattal. "Eljutottunk odáig, hogy három háztömbnyi körzetben minden ember valamelyik titkosszolgálatnak dolgozott - akár utcaseprők, akár rendőrök vagy biztonsági őrök voltak" - nyilatkozta az állapotokról egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő, aki "több mint komikusnak" nevezte a helyzetet. Az amerikaiakhoz még olyan információk is eljutottak, hogy Assange-ot egy szennyesruhákat szállító kocsiban fogják kicsempészni az épületből.

Hogy ezekből a hírekből mennyi volt igaz, már sosem fog kiderülni, az viszont biztos, hogy az amerikaiak minden erejükkel azon voltak, hogy megakadályozzák, hogy Assange elhagyja Nagy-Britanniát. A Five Eyes, vagyis a brit, amerikai, kanadai, ausztrál és új-zélandi titkosszolgálatokat tömörítő hírszerzési szövetség által kidolgozott forgatókönyvek között szerepelt, hogy az Assange-ot szállító autót vagy repülőgépet megállásra kényszerítik, és akár utcai lövöldözés árán is megakadályozzák, hogy a férfi elhagyja az országot. Ha ez mégsem sikerült volna, akkor az amerikaiak az európai szövetségeseiket kérték volna meg, hogy a gépnek ne adják meg a légtérhasználati engedélyt.

Miután Ecuador rájött, hogy a terveikről az amerikaiak is tudnak, lefújták Assange kimenekítését, akitől 2019 áprilisában megvonták a menekült státuszt. A brit hatóságok a WikiLeaks alapítóját még a nagykövetségen letartóztatták, az 50 éves férfi pedig azóta a belmarshi fegyházban várja, hogy kiadják-e az Egyesült Államoknak, ahol tiltott számítógépes behatolás miatt a kémtörvény megsértésével vádolják. Amennyiben a bíróság jóváhagyja a kiadatását, és az USA-ban elítélik, Assange legfeljebb ötéves börtönbüntetésre számíthat.

(Borítókép: Carl Court/Getty Images)

További cikkek a témában:

A dán hírszerzés kiskaput nyitott az amerikai nemzetbiztonságnak, hogy európai politikusokat figyelhessen meg A franciák és a németek szeretnék "tisztán látni", hogy pontosan mi történt.

Így végzett a Moszad egy távirányítású géppuskával az iráni atomprogram vezetőjével Nem sokan hitték el, amikor a tavaly novemberi támadás után Irán azt állította, hogy Mohsen Fakhrizadeht egy távirányítású fegyverrel ölték meg, pedig pontosan ez történt.

Az amerikai kormány újságírók és politikusok után nyomozott az Apple és a Microsoft segítségével A Google ki tudott bújni az adatszolgáltatási kötelezettség alól.