A génszerkesztés visszafordíthatatlanul tovább mélyítheti a társadalmi szakadékot

2020 / 10 / 13 / Perei Dóra
A génszerkesztés visszafordíthatatlanul tovább mélyítheti a társadalmi szakadékot
A CRISPR nevű eljárás lényege a meghatározott DNS-részek kivágása egy adott helyről a kettős spirálban, a módszer nagyszerűsége azonban sokkal inkább abban rejlik, hogy kivágása után ennek a helyére be is illeszthető egy másik, kiválasztott DNS-rész. Ezáltal lényegében bármilyen élőlény DNS-e módosítható, méghozzá bármilyen preferencia szerint.

A dolog azért nem ennyire egyszerű tekintve, hogy számos etikai kérdés máig sem tisztázott a CRISPR körül. Ez azért is probléma, mert számos betegség egy-egy konkrét génhez kötődik, így ezen gének "megreparálása" azt jelentené, hogy a genetikai betegségek akár már születés előtt gyógyíthatóak. Csakhogy nehéz kijelölni annak határát, hogy pontosan mi számít olyan génmódosításnak, ami a betegség legyőzését segíti, és mi az, amit nem feltétlenül etikus génszerkesztéssel módosítani. A CRISPR-t övező legnagyobb aggály éppen pontosan az, hogy nemcsak növeli az amúgy is kiváltságosok előnyeit, de segítségével szó szerint beléjük kódolható a sikeresség. Walter Isaacson, több tudományos és önéletrajzi könyv (köztük Steve Jobsé és Albert Einsteiné) szerzője szerint ebben a világban, ahol még egy mezei szemüveg megvásárlása is sokak számára csupán vágyálom, mi garantálná, hogy

a génszerkesztés nem a tehetősek újabb aduásza lenne előnyük növelésére a társadalom szegényebb részével szemben?

Elvégre azok, akik csillagászati összegeket áldoznak arra is, hogy gyermekük a legjobb tanárokat, magánoktatást és drága egyetemi végzettséget kapja, valószínűleg arra sem sajnálnák a pénzt, hogy már a gyerek születése előtt bebiztosítsák számára, hogy jobban teljesít társainál. A balsejtelmek ellenére az emberiség nem áll túl messze a születés előtti génszerkesztés használatától: emlékezzünk csak, mekkora visszhangot váltott ki tavalyelőtt az a kínai tudós, aki (állítása szerint) már alkalmazta a CRISPR-módszert két ikerembrión, hogy ellenállóvá tegye őket az AIDS-t okozó HIV vírussal szemben. Bár tettét még a kínai állam is elítélte, az is jól látszik az eset kapcsán, hogy nemzetközi szinten a normák és irányelvek távolról sem egységesek. Isaacson a nemzetközi szabályozásban látja a génszerkesztés felhasználásának megoldását, de szerinte egyelőre csekély az esély arra, hogy ez globálisan megoldható legyen. Ha ugyanis akár csak néhány ország engedékenyebb a CRISPR alkalmazásával kapcsolatban,

akkor az a génturizmus felemelkedését jelentheti,

amikor is a leggazdagabbak elutazhatnak az enyhébb szabályozást alkalmazó országokba, hogy a CRISPR módszerrel ott javíttassanak születendő gyermekük vagy akár saját génállományukon.

Hatékony és olcsó módszer is lehet

Természetesen születtek azért optimistább jövőképek is. Az ugyan vitathatatlan, hogy a CRISPR átütő eredményeket hozhat a genetikai betegségek gyógyításában, de a bizakodók szerint a genetikai módosítás jobb termést, ellenállóbb ételeket jelenthet, ami nagyban támogathatja a szegény országok élelmezését. Ha széles körben is elterjednek a génalapú gyógymódok, akkor az elviekben a szegény országoknak jelentené a legnagyobb előnyt, mert az emberek pont ott nem engedhetik meg maguknak a betegség kialakulása után szükséges drága kezeléseket. A CRISPR tehát egy potenciálisan olcsó és hatékony módszere lehet a megelőzésnek.

A CRISPR ugyanis segítheti a víz megtisztítását, a hatékonyabb bioüzemanyagok előállítását és az állatokról emberekre terjedő betegségek megelőzését is.

Utóbbit szemléltette tavaly John Oliver egyik műsora, ahol egy tudós egereket módosított úgy, hogy a rágcsálók immunisak lettek a Lyme-kórra, így az őket megcsípő kullancsoktól nem tudták elkapni a kórt. Ám ezt a kísérletet is csak egy izolált, lakatlan szigeten lehetett beindítani, és még így is aggályos következményei voltak a helyi ökoszisztémára nézve. Az emberiség régóta bele akar avatkozni a növények, a haszonállatok vagy akár saját maguk genetikájába, amit alapesetben az evolúció hosszú távon csinál. Ezt gyorsították fel a növények és állatok nemesítésével vagy a GMO élelmiszerek termelésével is. Egy tanulmány szerint még a hollandok kiemelkedő átlagmagassága is a félig természetes kiválasztódás egyik felgyorsított esete. Az ilyen kísérleteknek gyakran lesz rossz végük: Ausztráliába például egykor pár száz varangyos békát telepítettek be azzal a céllal, hogy megegyék azokat a bogarakat, amelyek kárt okoztak a termésben.

A békák a káros bogarakat nem ették meg, ellenben több milliós egyedszámra szaporodtak.

Összességében a CRISPR egy forradalmi, hatalmas potenciált rejtő módszer, amit ha jól használnak, emberek millióinak könnyítheti meg az életét, akár betegségek megelőzésével, akár a több élelem és jobb életkörülmények megteremtésével. A helytelen szabályozás és a technológia öncélú kihasználása azonban olyan szinten mélyítheti tovább a társadalmi szakadékot, amit már nagyon nehezen - vagy egyáltalán nem lehet - visszafordítani.

(Fotó: Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Elárasztották az ágyi poloskák Párizst, az alpolgármester szerint „senki sincs biztonságban”
Elárasztották az ágyi poloskák Párizst, az alpolgármester szerint „senki sincs biztonságban”
A város önkormányzata támogatja az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat az irtás költségeinek fedezésében, és felszólította a lakásbiztosítókat, hogy csomagjaikba ők is foglalják bele a szolgáltatás költségeit.
Tévedtünk a halál kapcsán? – A tudat akár egy óráig is megmaradhat, az átélt halálközeli élmények pedig univerzálisnak tűnnek
Tévedtünk a halál kapcsán? – A tudat akár egy óráig is megmaradhat, az átélt halálközeli élmények pedig univerzálisnak tűnnek
Az 567 haldokló beteggel végzett kutatás erős kérdéséket vet fel a halál eddigi tudományos megközelítésével kapcsolatban: mint kiderült, az oxigénmegvonás után nem áll le egyből az agy, sőt a halál beállta után még egy órával is kimutatható egyfajta “kiélesedett öntudat”. Sőt a halálközeli élmény során átélt látomások globálisan egyformák kulturától és etnikumtól független.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.