A génszerkesztés visszafordíthatatlanul tovább mélyítheti a társadalmi szakadékot
2020 / 10 / 13 / perei.dora
A génszerkesztés visszafordíthatatlanul tovább mélyítheti a társadalmi szakadékot
A CRISPR nevű eljárás lényege a meghatározott DNS-részek kivágása egy adott helyről a kettős spirálban, a módszer nagyszerűsége azonban sokkal inkább abban rejlik, hogy kivágása után ennek a helyére be is illeszthető egy másik, kiválasztott DNS-rész. Ezáltal lényegében bármilyen élőlény DNS-e módosítható, méghozzá bármilyen preferencia szerint.

A dolog azért nem ennyire egyszerű tekintve, hogy számos etikai kérdés máig sem tisztázott a CRISPR körül. Ez azért is probléma, mert számos betegség egy-egy konkrét génhez kötődik, így ezen gének "megreparálása" azt jelentené, hogy a genetikai betegségek akár már születés előtt gyógyíthatóak. Csakhogy nehéz kijelölni annak határát, hogy pontosan mi számít olyan génmódosításnak, ami a betegség legyőzését segíti, és mi az, amit nem feltétlenül etikus génszerkesztéssel módosítani. A CRISPR-t övező legnagyobb aggály éppen pontosan az, hogy nemcsak növeli az amúgy is kiváltságosok előnyeit, de segítségével szó szerint beléjük kódolható a sikeresség. Walter Isaacson, több tudományos és önéletrajzi könyv (köztük Steve Jobsé és Albert Einsteiné) szerzője szerint ebben a világban, ahol még egy mezei szemüveg megvásárlása is sokak számára csupán vágyálom, mi garantálná, hogy

a génszerkesztés nem a tehetősek újabb aduásza lenne előnyük növelésére a társadalom szegényebb részével szemben?

Elvégre azok, akik csillagászati összegeket áldoznak arra is, hogy gyermekük a legjobb tanárokat, magánoktatást és drága egyetemi végzettséget kapja, valószínűleg arra sem sajnálnák a pénzt, hogy már a gyerek születése előtt bebiztosítsák számára, hogy jobban teljesít társainál. A balsejtelmek ellenére az emberiség nem áll túl messze a születés előtti génszerkesztés használatától: emlékezzünk csak, mekkora visszhangot váltott ki tavalyelőtt az a kínai tudós, aki (állítása szerint) már alkalmazta a CRISPR-módszert két ikerembrión, hogy ellenállóvá tegye őket az AIDS-t okozó HIV vírussal szemben. Bár tettét még a kínai állam is elítélte, az is jól látszik az eset kapcsán, hogy nemzetközi szinten a normák és irányelvek távolról sem egységesek. Isaacson a nemzetközi szabályozásban látja a génszerkesztés felhasználásának megoldását, de szerinte egyelőre csekély az esély arra, hogy ez globálisan megoldható legyen. Ha ugyanis akár csak néhány ország engedékenyebb a CRISPR alkalmazásával kapcsolatban,

akkor az a génturizmus felemelkedését jelentheti,

amikor is a leggazdagabbak elutazhatnak az enyhébb szabályozást alkalmazó országokba, hogy a CRISPR módszerrel ott javíttassanak születendő gyermekük vagy akár saját génállományukon.

Hatékony és olcsó módszer is lehet

Természetesen születtek azért optimistább jövőképek is. Az ugyan vitathatatlan, hogy a CRISPR átütő eredményeket hozhat a genetikai betegségek gyógyításában, de a bizakodók szerint a genetikai módosítás jobb termést, ellenállóbb ételeket jelenthet, ami nagyban támogathatja a szegény országok élelmezését. Ha széles körben is elterjednek a génalapú gyógymódok, akkor az elviekben a szegény országoknak jelentené a legnagyobb előnyt, mert az emberek pont ott nem engedhetik meg maguknak a betegség kialakulása után szükséges drága kezeléseket. A CRISPR tehát egy potenciálisan olcsó és hatékony módszere lehet a megelőzésnek.

A CRISPR ugyanis segítheti a víz megtisztítását, a hatékonyabb bioüzemanyagok előállítását és az állatokról emberekre terjedő betegségek megelőzését is.

Utóbbit szemléltette tavaly John Oliver egyik műsora, ahol egy tudós egereket módosított úgy, hogy a rágcsálók immunisak lettek a Lyme-kórra, így az őket megcsípő kullancsoktól nem tudták elkapni a kórt. Ám ezt a kísérletet is csak egy izolált, lakatlan szigeten lehetett beindítani, és még így is aggályos következményei voltak a helyi ökoszisztémára nézve. Az emberiség régóta bele akar avatkozni a növények, a haszonállatok vagy akár saját maguk genetikájába, amit alapesetben az evolúció hosszú távon csinál. Ezt gyorsították fel a növények és állatok nemesítésével vagy a GMO élelmiszerek termelésével is. Egy tanulmány szerint még a hollandok kiemelkedő átlagmagassága is a félig természetes kiválasztódás egyik felgyorsított esete. Az ilyen kísérleteknek gyakran lesz rossz végük: Ausztráliába például egykor pár száz varangyos békát telepítettek be azzal a céllal, hogy megegyék azokat a bogarakat, amelyek kárt okoztak a termésben.

A békák a káros bogarakat nem ették meg, ellenben több milliós egyedszámra szaporodtak.

Összességében a CRISPR egy forradalmi, hatalmas potenciált rejtő módszer, amit ha jól használnak, emberek millióinak könnyítheti meg az életét, akár betegségek megelőzésével, akár a több élelem és jobb életkörülmények megteremtésével. A helytelen szabályozás és a technológia öncélú kihasználása azonban olyan szinten mélyítheti tovább a társadalmi szakadékot, amit már nagyon nehezen - vagy egyáltalán nem lehet - visszafordítani.

(Fotó: Pixabay)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.