A csernobili mutáns farkasok kifejlesztettek egy szuperképességet

2024 / 02 / 16 / Felkai Ádám
A csernobili mutáns farkasok kifejlesztettek egy szuperképességet
Lényegében rákos-daganat-állóakká váltak – mindez az emberi rákkutatás miatt is fontos lehet.

A csernobili farkasok genetikájának vizsgálata során a tudósok rábukkantak valami különlegesre – ezek az állatok rendkívül ellenállóvá váltak a rákos megbetegedésekkel szemben.

A házi kutyák, amelyek a rákérzékenység szempontjából nagyon hasonlítanak az emberekre, irányították a figyelmet a vadon élő társaikra: a szürke farkasokra. Ezen kutatások közül is kiemelkedett a fontosságában az, amely a csernobili lezárt zóna (CEZ) területén élő állatokra koncentrált, mivel a terület az 1986-os nukleáris katasztrófa következményeként egyfajta élő laboratórium a rák tanulmányozására. Ez a még mindig erősen sugárszennyezett és az emberek által elhagyott hely a vadon élő állatok, köztük a farkasok menedékévé vált – és ez utóbbi állatok jelenleg Cara Love, a Princetoni Egyetem evolúciós biológusa által végzett kutatások tárgya – számol be róla a sajtóközlemény.

Love a CEZ-ben végzett munkája során a farkasokat sugárdózismérőkkel felszerelt rádiónyakörvekkel követte nyomon, hogy megmérje a sugárzásnak való kitettségüket. Ekkor két dolog derült ki: ezek az állatok az emberekre vonatkozó biztonsági határértékeket jóval meghaladó sugárzási szint mellett élnek, és néhányukban olyan immunválasz alakult ki, mint a rákos betegeknél, akik sugárkezelést kaptak. Ez olyan genetikai régiók felfedezéséhez vezetett a farkasokban, amelyek hozzájárulhatnak a rákkal szembeni ellenálló képesség fejlesztéséhez – az új irány tehát a rákkutatásban a farkasokat alapul véve olyan rákkezelések kifejlesztése, amelyek kevesebb kockázattal járnak a jelenlegi kezeléseknél, és a betegség ellen védő genetikai mutációkra fókuszálnak.

A kutatás során azonban a tudósok rengeteg kihívással néztek szembe, ami nem meglepő tekintve a régió elhelyezkedését, valamint az elmúlt évek eseményeit: a COVID-19 és az ukrán háború egyaránt nehezítették a kutatók dolgát.

Ezen akadályok ellenére Love eredményei a természetvédelmi biológia és az orvosi kutatások ígéretes összekapcsolódását jelentik, és akár az emberi rákkezelésbe is átszivároghatnak valamilyen formában az itt feltárt eredmények. A kutatást az Integratív és Összehasonlító Biológiai Társaság éves találkozóján mutatják majd be, és ennek során éppen az interdiszciplináris (tudományok közötti) kutatások fontosságát hangsúlyozzák majd az összetett egészségügyi problémák kezelésében.

(Kép: Pixabay/ambquinn)


Wigner Jenő, a fizikus, aki megteremtette a nukleáris mérnöki tudományokat
Wigner Jenő, a fizikus, aki megteremtette a nukleáris mérnöki tudományokat
A legendásan udvarias tudós neve talán nem a legismertebb a Manhattan terv résztvevői közül, de hatalmas szerepet játszott az az első atommáglya, az első vízhűtéses, plutónium generáló reaktor létrehozásában és a tudomány számos területen hagyott hosszú időre szóló nyomot.
Egész Európából gyűltek össze résztvevők, hogy változtassanak a női vezetői helyzeten
Egész Európából gyűltek össze résztvevők, hogy változtassanak a női vezetői helyzeten
Nincs elég női vezető - egy különleges akadémia változtathat a helyzeten.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.