Az elmúlt években a NASA egyik legfontosabb marskutató eszköze, a Curiosity egy feltételezett ősi tómeder üledékébe fúrt bele, ahol meglepő felfedezést tett. A rover hosszú szénláncú szerves molekulákat, úgynevezett alkánokat azonosított, amelyek kémiai értelemben akár ősi biológiai folyamatok maradványai is lehetnek. A kutatók már akkor felvetették, hogy ezek a vegyületek zsírsavakból származhatnak, amelyek a Földön a sejtmembárnok alapvető építőelemei. Ez újabb érvet adott amellett, hogy a Mars több milliárd évvel ezelőtt akár élhető környezet is lehetett.

A mostani vizsgálatot a NASA Goddard Space Flight Center szakemberei vezették, élükön Alexander Pavlov bolygókutatóval. Eredményeiket az Astrobiology folyóiratban tették közzé, ahol arra a következtetésre jutottak, hogy

a mért molekulamennyiség nehezen egyeztethető össze kizárólag nem biológiai eredettel.

A Marsot ugyanis évmilliókon át intenzív kozmikus sugárzás bombázta, miután elveszítette légkörének nagy részét, ami elvileg jelentősen lebontotta volna az ilyen törékeny szerves vegyületeket. Ha mégis ilyen mennyiség maradt fenn, akkor korábban sokkal magasabb koncentrációval kellett számolni.

A kutatócsoport megvizsgálta azokat a nem biológiai folyamatokat is, amelyek szénben gazdag por vagy meteoritok révén juttathattak szerves anyagot a felszínre. Számításaik szerint azonban ezek együtt sem adnak kielégítő magyarázatot a kimutatott alkánszintekre.

Ez azt jelenti, hogy  a biológiai eredet – vagyis a földihez hasonló kémiai folyamatok – továbbra is az egyik legéletképesebb forgatókönyv marad.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez még messze nem tekinthető bizonyítéknak az egykori életre.

A tanulmány szerzői emlékeztetnek Carl Sagan híres gondolatára, miszerint a rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékot igényelnek, ez jelen esetben azt jelenti, hogy több, egymástól független bizonyítékra lesz szükség, nem csupán egyetlen kémiai jelre.

Ennek tükrében a mostani eredmény így inkább egy fontos mérföldkő, semmint végső válasz. Mindez mégis jelentős, mert a Mars múltjában hatalmas tavak, folyók és óceánok létezhettek, amelyek elvileg kedveztek az élet kialakulásának. A hosszú szénláncú molekulák makacs fennmaradása azt sugallja, hogy a bolygó kémiai története bonyolultabb lehet, mint eddig gondoltuk.

A kutatók további kísérleteket sürgetnek, hogy marsi körülményeket modellezve pontosabban megértsék, miként hat a sugárzás ezekre az anyagokra. A válasz talán közelebb hozza annak eldöntését, hogy a Mars valaha valóban lakott világ volt-e, vagy csupán a kémia játszik velünk különös játékot.

(Forrás: Futurism, fotó: NASA/JPL/USGS)

Ez is érdekelhet:

Egy új elmélet alapjaiban írja át a Föld vizének eredetét Úgy tűnik, a Föld vizének nagy része már a bolygó kialakulásának korai szakaszában jelen volt, nem pedig későbbi aszteroida becsapódások hozták.

25 milliárd kilométerről fogták be a világ legtávolabbi ember alkotta eszközének jelét amatőr csillagászok Holland amatőr csillagászoknak sikerült befogniuk a NASA legendás űrszondájának, az 1977-ben útnak indított Voyager–1-nek a jelét, amely immár 25 milliárd kilométerre jár a Földtől.

Látványos, ugyanakkor drámai pillanatot rögzítettek a csillagászok A Hawaiin található Gemini Obszervatórium egyik teleszkópjának felvétele ritka részletességgel mutatja meg, hogyan pusztítja el a Nap közelsége a törékeny égitesteket.