A NASA Curiosity marsjárója 2011. november 26-án indult a Marsra, hogy adatokat gyűjtsön a bolygó kőzeteiről és a kiválasztott mintákat a fedélzetén található tudományos műszerekkel helyben analizálja organikus eredetű nyomok után kutatva. A rover missziójának fő célja annak kutatása, hogy a Marson létezhetett-e valaha mikrobiális élet, ennek érdekében a Curiosity-t a bolygó olyan területeire küldik, ahol nagyobb az esélye az erről árulkodó leletek felfedezésének, illetve az űreszköz olyan régiókba is ellátogat, amit még kevésbé térképeztek fel korábbi missziók alkalmával.
A rover tizenegy évvel ezelőtt, 2012. augusztus 5-én a Gale-kráter környékén landolt, ahová a felszín felett lebegő leszállóegység eresztette le, ami a feladat befejezése után távolabb repülve a felszínbe csapódott. A marsjáró azóta végzi munkáját a nehéz terepen, miközben a földi irányítóközpontból folyamatosan küldik számára az elvégzendő tevékenységeket és célhelyszíneket, valamint az útvonalakat meghatározó utasításokat, amelyeket a műveleteket megelőző napon juttatnak el a roverhez.
A NASA jelentése szerint az eddigi legnehezebb útjára idén májustól júliusig tartó időszakban került sor, de az űreszköz sikerrel teljesítette a távot.
A problémát a terület három jellemzőjének együttes hatása okozta: az öt kilométer magas Mount Sharp hegység lábától nem messze található Jau krátercsoport egyes emelkedői igen meredekek, apró szemcséjű kőzet borítja őket és emellett a talajban még nagy méretű kövek is megbújnak, potenciális akadályt képezve a marsjáró előtt. A Curiosity egyik irányítója, Amy Hale az emelkedőket szikladarabokkal teleszórt homokdűnékhez hasonlította, amiken az átjutás nem könnyű feladat még a Földön sem.
A marsjárót az eredetileg kijelölt útvonal helyett végül egy másik irányban küldték a Jau-hoz, egy olyan úton, ami a műholdas felvételek tanúsága szerint biztonságosabb és simább is volt. A több mint két hetes kitérő után a Curiosity sértetlenül érkezett meg a kráterekhez, ahol július végén elkészítette első képeit a formációról a Mastcam eszköz segítségével.
A felvétel utólagos színezése a NASA leírása szerint azt az árnyalatot adja vissza, amit az emberi szem érzékelne, ha a ugyanezekkel a fényviszonyokkal a Földön találkozna. A Curiosity következő kihívásának ideje is közeledik: legközelebb a Mount Sharp egy még magasabban lévő helyszínét keresi majd fel.
(Fotó: NASAJPL-Caltech/MSSS)