A drónok és a mesterséges intelligencia lehetnek a koalák megmentői?

2020 / 08 / 14 / Perei Dóra
A drónok és a mesterséges intelligencia lehetnek a koalák megmentői?
Új módszert mutattak be nemrég a Queenslandi Műszaki Egyetem munkatársai, amellyel drónok és mesterséges intelligencia bevetésével készíthetnek becslést a koalák egyedszámáról. A 2019-2020-as bozóttüzek után ugyanis még mindig nem sikerült megállapítani, hogy mennyi állat élhette túl a katasztrófát, pedig ennek megismerése kiemelten fontos a fajvédelmet tekintve.

Grant Hamilton és csapata által kifejlesztett technika lényege, hogy az infravörös képeken észlelt példányokból következtetnek az esetszámra. A csapat szerint ugyanis ez az eljárás kevésbé invazív, ellenben lényegesen hatékonyabb a hagyományos módszereknél. A sűrű bozótrengetegben nehéz feladat a koalák megfigyelése, ráadásul az ilyen típusú felmérésekben a tévedés lehetősége is megnő. A közelmúltban kidolgozott, hőkamera alapú metódus azonban jelentősen csökkenti a hibalehetőséget: a szakértők a vizsgált térség számos faktorát, így például a hőmérsékletet is számításba vették, mivel a melegebb környezetben a kamerák pontatlanabb felvételeket készítenek.

Hamiltonék jelenleg egy olyan projekten dolgoznak, melyen az infravörös felvételek kiértékelését mesterséges intelligencia végzi.

A program célja a Kenguru-sziget populációjának vizsgálata, ahol különösen nagy károkat okoztak a közelmúlt tüzei. A felmérés során a drónok kora reggel, illetve a hidegebb hónapokban repülnek a sűrű növényzettel fedett területek fölött, így képesek precízebben észlelni az élőlények esetleges jelenlétét. A hasonló vizsgálatokat eredetileg terepbejárással végzik, ám ez megzavarhatja a koalákat.

Több száz faj került kihalás szélére az ausztráliai bozóttüzek miatt

Több mint ötven olyan veszélyeztetett fajt azonosítottak, amelyek természetes élőterületének a négyötödét végérvényesen elpusztították, illetve súlyosan károsították az Ausztráliában tomboló, több tucatnyi emberéletet is követelő bozóttüzek. Ausztrália tűzoltósága szerint 2019 július elseje óta 5,2 millió hektárnyi (ötvenkétezer négyzetkilométer) területet érintettek a tüzek Új-Dél-Walesben. Míg a 2019-2020-as bozóttüzek összesen több mint tízmillió hektárt (százezer négyzetkilométert). Ez meghaladja a 2019-es amazóniai tűzvész hétmillió hektáros pusztítását.

Az állatvilágot ugyancsak sújtotta a pusztítás, a Sydney-i Egyetem becslései szerint egymilliárd emlős, madár és hüllő veszhetett oda.

Az egyedek elhullása azonban csupán a jéghegy csúcsa: nagyobb probléma lehet, hogy a növények és állatok természetes lakóhelyei ötven-nyolcvan százalékban megsemmisültek, emiatt pedig a már amúgy is veszélyeztetett fajok tucatjai sodródtak a kihalás szélére, így például a hosszúlábú potoró és más erszényes, kizárólag Ausztráliában őshonos rágcsálófélék. A kihalás szélére került fajok közül negyvenhét növényt, köztük orchideaféléket, és egy pókfajtát is meghatároztak. A Guardian részletes jelentésében a szakértők kiemelik a koalapopuláció drasztikus csökkenését, noha azok a tűz által kevésbé érintett régiókban is élnek. Ausztrália egy másik híres élőlényét, a kacsacsőrű emlőst viszont nem említik, pedig ausztrál kutatók a bozóttüzektől függetlenül is felhívták a figyelmet arra, milyen hatással van a kizárólag itt élő fajra az éghajlatváltozás. Ami pedig a koalákat illeti, Ausztrália koalapopulációjának jelentős része az északkeleti part melletti erdőkben él, növényevő állatok, étrendjük pedig szinte kizárólag eukaliptusz levélből áll. A globális klímaváltozás következményeként az erdőtüzek száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan nő, elpusztítva ezzel az erszényesek természetes élőhelyét.

Egy ausztrál tanulmány szerint 1990 és 2010 között számuk negyvenkét százalékkal csökkent.

A legborzasztóbb, hogy az erdőtüzek esetén a lángok olyan gyorsan terjednek a lombkoronáig, ahol a koalák többsége él, hogy testfelépítésüknél fogva nem képesek a gyors menekülésre, ezért biztosan elpusztulnak, legtöbbjük teteme pedig sosem kerül elő.

(Fotó: Pixabay)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan tudják használni a szolgáltatást.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Az árát nehezen hozza be, de állandóan kéznél lévő, vegyianyagmentes zöldségeket biztosít a bárhol elhelyezhető mikrofarm, ami az öntözésen kívül önállóan működik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.