Grant Hamilton és csapata által kifejlesztett technika lényege, hogy az infravörös képeken észlelt példányokból következtetnek az esetszámra. A csapat szerint ugyanis ez az eljárás kevésbé invazív, ellenben lényegesen hatékonyabb a hagyományos módszereknél. A sűrű bozótrengetegben nehéz feladat a koalák megfigyelése, ráadásul az ilyen típusú felmérésekben a tévedés lehetősége is megnő. A közelmúltban kidolgozott, hőkamera alapú metódus azonban jelentősen csökkenti a hibalehetőséget: a szakértők a vizsgált térség számos faktorát, így például a hőmérsékletet is számításba vették, mivel a melegebb környezetben a kamerák pontatlanabb felvételeket készítenek.

Hamiltonék jelenleg egy olyan projekten dolgoznak, melyen az infravörös felvételek kiértékelését mesterséges intelligencia végzi.

A program célja a Kenguru-sziget populációjának vizsgálata, ahol különösen nagy károkat okoztak a közelmúlt tüzei. A felmérés során a drónok kora reggel, illetve a hidegebb hónapokban repülnek a sűrű növényzettel fedett területek fölött, így képesek precízebben észlelni az élőlények esetleges jelenlétét. A hasonló vizsgálatokat eredetileg terepbejárással végzik, ám ez megzavarhatja a koalákat.

Több száz faj került kihalás szélére az ausztráliai bozóttüzek miatt

Több mint ötven olyan veszélyeztetett fajt azonosítottak, amelyek természetes élőterületének a négyötödét végérvényesen elpusztították, illetve súlyosan károsították az Ausztráliában tomboló, több tucatnyi emberéletet is követelő bozóttüzek. Ausztrália tűzoltósága szerint 2019 július elseje óta 5,2 millió hektárnyi (ötvenkétezer négyzetkilométer) területet érintettek a tüzek Új-Dél-Walesben. Míg a 2019-2020-as bozóttüzek összesen több mint tízmillió hektárt (százezer négyzetkilométert). Ez meghaladja a 2019-es amazóniai tűzvész hétmillió hektáros pusztítását.

Az állatvilágot ugyancsak sújtotta a pusztítás, a Sydney-i Egyetem becslései szerint egymilliárd emlős, madár és hüllő veszhetett oda.

Az egyedek elhullása azonban csupán a jéghegy csúcsa: nagyobb probléma lehet, hogy a növények és állatok természetes lakóhelyei ötven-nyolcvan százalékban megsemmisültek, emiatt pedig a már amúgy is veszélyeztetett fajok tucatjai sodródtak a kihalás szélére, így például a hosszúlábú potoró és más erszényes, kizárólag Ausztráliában őshonos rágcsálófélék. A kihalás szélére került fajok közül negyvenhét növényt, köztük orchideaféléket, és egy pókfajtát is meghatároztak. A Guardian részletes jelentésében a szakértők kiemelik a koalapopuláció drasztikus csökkenését, noha azok a tűz által kevésbé érintett régiókban is élnek. Ausztrália egy másik híres élőlényét, a kacsacsőrű emlőst viszont nem említik, pedig ausztrál kutatók a bozóttüzektől függetlenül is felhívták a figyelmet arra, milyen hatással van a kizárólag itt élő fajra az éghajlatváltozás. Ami pedig a koalákat illeti, Ausztrália koalapopulációjának jelentős része az északkeleti part melletti erdőkben él, növényevő állatok, étrendjük pedig szinte kizárólag eukaliptusz levélből áll. A globális klímaváltozás következményeként az erdőtüzek száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan nő, elpusztítva ezzel az erszényesek természetes élőhelyét.

Egy ausztrál tanulmány szerint 1990 és 2010 között számuk negyvenkét százalékkal csökkent.

A legborzasztóbb, hogy az erdőtüzek esetén a lángok olyan gyorsan terjednek a lombkoronáig, ahol a koalák többsége él, hogy testfelépítésüknél fogva nem képesek a gyors menekülésre, ezért biztosan elpusztulnak, legtöbbjük teteme pedig sosem kerül elő.

(Fotó: Pixabay)