A Facebook, az Apple és Elon Musk évtizede
2019 / 12 / 28 / Bobák Áron
A Facebook, az Apple és Elon Musk évtizede
Tíz év hosszú idő, de hogy mennyire hosszú, arra csak akkor jövünk rá igazán, ha megpróbáljuk végigvenni, hol tartott a világ, amikor ráfordultunk a mögöttünk álló évtizedre. Mi megpróbáltuk, és mi is meglepődtünk, hogy mennyire más világban éltünk tíz éve.

Az okostelefon még különlegességnek számított

Bár visszatekintve úgy tűnhet, hogy az évtized eleje az Apple babérkoszorús diadalmenete volt, valójában ez csak részben volt igaz. 2010-nek úgy futottunk neki, hogy a gyártók már felfogták, hogy az okostelefonoké a jövő, viszont a piacot a zárt operációs rendszerek uralták, nevezetesen a Symbian, a Blacberry OS és az iOS. A prémium telefonok ekkor még viszonylag szűkös piacát természetesen az iPhone 3GS vezette, a Nokia pedig éppen előző novemberben mutatta be az 5230-at, amiből rövidesen 150 millió darabot sikerült eladniuk. Ebbe az állóvízbe dobott hatalmas sziklát az egészen addig senkit sem zavaró Android, amelynek 2010-ben egy év leforgása alatt 3-ról 25%-ra sikerült növelnie a részesedését - nem kis részben a júniusban bemutatott Samsung Galaxy S-nek köszönhetően, ami miatt a koreai gyártóra jónéhány év pereskedés várt az Apple-lel.

Az okostelefonok nem csak abban különböztek a maiaktól, hogy visszanézve megmosolyogtatóan gyenge specifikációval érkeztek. A 3GS-ben például egy 3,5 colos TFT kijelző, 3 megapixeles kamera és 256 MB tárhely volt, és természetesen ujjlenyomat-olvasót sem találtunk benne - az első ilyen telefonra még éveket kellett várni. Mobilos e-kereskedelem még gyakorlatilag nem létezett, a mikrotranzakciók rendszere gyerekcipőben járt, viszont orrba-szájba nyomatta mindenki az Angry Birdsöt, aminek első része alig néhány hónapja jelent meg. A ma népszerű alklamzások listája is eléggé hiányos volt, nem létezett például Instagram, Snapchat és különálló Facebook Messenger app sem, de maga a Facebook alkalmazás is alig négy hónapja volt elérhető Androidra.

2010-ben aztán az Apple megint ellopta a showt mindenki elől, hiszen - miután az okostelefonok piacát pályára állította - Steve Jobs januárban egy vadonat új termékkategóriát indított útjára az iPaddel. Bár a 9,7 colos átmérőjű kijelzővel érkező készülék és követői soha nem lettek annyira sikeresek, mint az okostelefonok, ám a táblagépek tíz év után is velünk vannak, és a hajlítható kijelős technológiának köszönhetően a következő években vélhetőleg új lendületet kaphatnak.

Az Apple-nek nem csak emiatt volt különleges a 2010-es év: 2009-nek még úgy futottak neki, hogy piaci tőkeérték alapján a világ 15 legértékesebb cége között sem voltak, 2010 végére viszont már az Apple volt a harmadik legértékesebb cég a világon az Exxon Mobile és a PetroChina után. A folytatást ismerjük: ma a világ öt legértékesebb cége mind amerikai, és mind az IT szektorból érkezik.

Facebook-iWiW helycsere

Fordulópont volt 2010 a Facebooknak is, ami ebben az évben vált a legnépszerűbb közösségi oldalból A közösségi oldallá (legalábbis ha a Youtube-ot is közösségi oldalnak tekintjük, amit Zuckerbergéknek éppen 2010-re sikerült megelőzniük). A félmilliárd felhasználó felfoghatatlanul nagy számnak tűnt akkoriban, és talán ők sem gondolták volna, hogy tíz év alatt ezt is sikerül megötszörözniük. De ez is semmi ahhoz képest a hegyomlásszerű változáshoz képest, amit a magyar interneten okozott az új oldal: bár a Facebooknak már 2008 óta volt magyar verziója, 2010 volt az év, amikor a Facebook itthon igazán berobbant a köztudatba. A közösségi oldalnak az év elején még mindössze félmillió felhasználója volt, 2010 végén viszont már kétmillió fölött járt a magyar felhasználók száma. Ezzel pont ellentétes utat járt be a 2010-ben még 4,2 millió felhasználóval rendelkező iWiW, nem mondjuk, hogy kizárólag azért, mert azon nem volt Farmville, bár kétség kívül ez is szerepet játszott.

A Farmville példája tökéletesen megvilágítja, hogy mennyire más volt a 2010-es Facebook, mint a mostani - a legtöbb embernek valójában nem volt sokkal több, mint egy bugyuta játék, amivel az ember elütheti a fölösleges idejét. Hogy gyűjt-e a Farmville adatokat a felhasználókról, pont ugyanúgy nem merült fel senkiben, mint ahogy álhírekről vagy a mindent elöntő clickbait-címekről sem volt még szó akkoriban, és valószínűleg Mark Zuckerberg sem gondolta, hogy néhány éven belül az amerikai szenátus előtt kell válaszolnia olyan kérdésekre, hogy hogyan használják a felhasználók adatait és hogyan ellenőrzik a Facebookon megjelenő hirdetések valóságtartalmát. Hogy ezek a problémák mennyire nem (vagy legalábbis csak ingerküszöb alatt) léteztek, arra talán a legjobb példa a 2010 szeptemberében bemutatott A közösségi háló című film, amelyben David Fincher még kizárólag csak a Facebook alapítása körüli balhékra koncentrált, az oldal működésével kapcsolatos kérdések viszont még lábjegyzetként sem kerültek elő a filmben.

Fun fact: 2010-ben a legnépszerűbb magyar Facebook oldal az MTV Hungary és a Mekizni jó! volt.

2010-ben még általában is sokkal biztonságosabb helynek gondoltuk az internetet: az internetes zaklatás még sokkal kevésbé volt elterjedt jelenség, ahogy az adathalászat és a zsarolóvírusok is (habár léteztek már) sokkal kisebb veszélyt jelentettek. Edward Snowdenről sem hallott még senki, aki csak három évvel később állt elő a szenzációs leleplezéssel, miszerint a világ kormányai gyakorlatilag mindent és mindenkit megfigyelnek.

Elektromos autó? Az meg mi?

Tesla Roadster. Nagyjából ennyi juthatott eszébe az elektromos autókról 2010 elején annak, aki elég jól értesült volt ahhoz, hogy olyan apróságokat is tudjon az autóiparról, mint hogy az Elon Musk nevű csávónak már sikerült ezer darabot eladnia az extravagáns sportautójából. Komolyan vehető elektromos autó ekkor még nem volt a piacon, a Nissan is éppen 2010-ben kezdte meg a Leaf értékesítését, a '90-es és 2000-es években piacra dobott autók, mint a Chrysler TEVan, a Honda EV Plus vagy a GM EV1 pedig teljesen alkalmatlanok voltak arra, hogy bármiféle forradalmat indítsanak el.

A zöld autózást ekkoriban még sokkal inkább jelentette a Toyota Prius, aminek éppen 2010-ben jelent meg a harmadik generációja, és nagyjából versenytárs nélkül uralta a hibrid autók piacát. Hogy az elektromos autók piaca még ma is mennyire gyerekcipőben jár, az éppen a Priushoz hasonlítva látszik a legjobban, hiszen a Toyota hibridjének egy-egy évjáratából több fogyott, mint a két legsikeresebb e-autóból, a Tesla Model S-ből és a Nissan Leaf (összes generációjából) összesen. Az viszont tény, hogy a Teslának és néhány más gyártónak tíz év alatt nagyjából a semmiből sikerült egy olyan új piacot teremteniük, amiről ma már nem csak az nem kérdés, hogy megmarad-e, de minden előrejelzés szerint hatalmas növekedés előtt áll.

Filmek és Youtube

A 2010 márciusában rendezett Oscar-gálán a The Hurt Locker viszi el a legjobb filmnek járó díjat a világ (akkor) legnyereségesebb filmje, az Avatar elől. De vadi új filmnek számított a Becstelen brigantik, az Egek ura, az Up és J.J. Abrams Star Trekje is. Az MCU-ból, vagyis a Marvel moziuniverzumából 2010 elején mindössze a Vasember (valamint a kánonból végül száműzött) A hihetetlen Hulk létezett.

A Youtube-on is egészen más idők jártak: 2010-re fordulva a legnépszerűbb videó a "Charlie bit my finger - again" alig 140 milliós nézettséggel, aminek éppen ekkor sikerült lenyomnia a videómegosztót éveken keresztül vezető Evolution of Dance-t. 2010-ben aztán nagyot fordult a világ: előbb Lady Gaga robbantott a Bad Romance-szel, majd Justin Bieber Babyje került az élre, ami 2010 végére megközelítette a félmilliárd megtekintést. Ma a Youtube legnézettebb videója a Despacito, 6,58 milliárd megtekintéssel.

Visszatérő rakéta helyett űrsikló

És ha már szóba került Elon Musk, nem szabad elfelejteni, hogy a különc feltaláló nem csak az e-autózás területén hozott komoly változást. 2010 nem éppen kegyesen találta meg azokat, akik rajongtak az űrutazás iránt: a NASA űrsiklóprogramja az utolsókat rúgta (2011-ben állították le végleg), a 2010-es évek magáncégei pedig még éppcsak megtették az első, bizonytalan lépéseiket. A SpaceX éppen az előző évben állította pályára az első műholdat a Falcon-1-gyel, az első Falcon-9-es pedig 2010 júniusában emelkedett a magasba. A számokból nem igazán látszik, hogy mekkora változás zajlott le az elmúlt tíz évben, hiszen 2010-ben 70 sikeres rakétakilövést regisztráltak, míg idén 94-et, de az biztos, hogy 2010-ben még nem hogy a Mars, de a Hold újbóli meghódítása is borzalmasan távolinak tűnt, most meg mindkettőre 2024 a kitűzött céldátum (igaz, ebből a Mars-utazás szinte biztosan nem fog összejönni, a miértekről ebben a cikkünkben írtunk).

Az évtized nem csak az űrutazásban, de az űrkutatás más területein is nagyon komoly változásokat hozott. Csak egy számadat: 2010-ben alig négyszáz exobolygót tartottak számon, míg ma 4135 Naprendszeren kívüli bolygó létezéséről tudunk biztosan az olyan projekteknek köszönhetően, mint a Kepler, a TESS és a COROT.

Elon Musk munkásságára visszatérve: nem véletlenül nevesítettük a címben is, hiszen a PayPallal berobbant üzletember/feltaláló a két nagy projektje mellett is nagyon aktív tíz éven van túl. Jelenleg ott tartunk, hogy Musk az egyik kezével a távolsági (Hyperloop), míg másik kezével a városi közlekedést (The Boring Company) forradalmasítja, közben megpróbálja létrehozni a valódi kiborgokat (NeuraLink), a Teslával pedig az e-autózás mellett a napenergia felhasználását is sikerült új alapokra helyeznie, lásd a Dél-Ausztráliai napelemtelepet.

2010 kezdetén...

Barack Obama még csak két éve volt amerikai elnök.

Lionel Messi még csak egyszeres aranylabda győztes volt.

Sebastian Vettelnek és Lewis Hamiltonnak összesen nulla világbajnoki címük volt (most tíz van), Michael Schumacher pedig éppen visszatért a Mercedes színeiben a versenyzéshez három év kihagyás után.

a Bitcoin alig egy éve létezett, és még a kutya sem használta.

Amikor az über még egy német szó volt

Fura belegondolni, de 2010-ben az számított a sharing economynak, ha beültél a haverod kocsijába, vagy jó fej voltál, és azonnali törlés helyett néhány hétig megosztottad a letorrentezett filmet. Az alig egy évvel korábban létrejött Airbnb és a fél éve létező Uber még vastagon startupok voltak, amikről talán az igazán jól értesültek sem gondolták, hogy olyan forradalmat indítanak el, ami teljesen a feje tetejére állítja a gazdaságot. Ma az Uber a világ legnagyobb taxitársasága, aminek nagyjából három-négymillió sofőrje van világszerte, és hozzávetőlegesen százmillióan használják havi rendszerességgel, az Airbnb pedig messze a legnagyobb szálláskereső oldal az elérhető és a lefoglalt szállások számát tekintve.

Magyarországon persze kicsit máshogy játszódtak le a dolgok: mivel az Ubert kiszorították, így a közösségi megosztás nekünk inkább jelenti a (2010-ben még szintén nem létező) Greengót, a Mol Bubit vagy a Lime-ot, a saját területükön viszont ezek is közel akkora változást hoztak, mint a fenti két cég és a követőik.

Videót kölcsönöznél? Irány a téka!

Ha már a torrentezésnél tartottunk, tíz éve azt sem gondoltuk volna, hogy egyszer majd jön egy olyan fizetős szolgáltatás, amire gondolkodás nélkül lecseréljük a teljesen ingyenes (és persze illegális) torrentet. 2010-ben a Deezer és a Spotify még csak néhány országban volt elérhető, a Netflix pedig egy hagyományos videokölcsönző volt, akikről senki sem gondolta volna, hogy a 2010-ben elindított streamingszolgáltatásuk fenekestől fogja felforgatni nem csak a sorozatgyártást, de az egész filmipart. Magyarországon az első ehhez hasonló megoldást a UPC vezette be a Digitális Videótár on-demand szolgáltatással, ami éppen 2009 végén indult el, és néhány száz forintért lehetett belőle filmeket kölcsönözni.


Forrás: Arne Müseler / arne-mueseler.com / CC-BY-SA-3.0

A streaming elterjedése nem csak technikailag, de a tartalomban is komoly változásokat hozott: mára gyakorlatilag eltűntek a televíziótársaságok által preferált, évadonként akár 20-30 részes sorozatok, ezzel együtt az új évadok sem feltétlenül évente érkeznek és egyre inkább terjednek az eleve egyévadosra tervezett minisorozatok is.

Élet a Trónok harca előtt

2009 és 2010 fordulója fura átmenet volt a tévézésben. Az így jártam anyátokkal az ötödik, a Doktor House pedig a hatodik évadát taposta, de túl volt már két évadon a Breaking Bad is, ami már előrevetítette azt a "sorozatforradalmat", amit a The Walking Dead szeptemberi, valamint a Trónok harca 2011 áprilisi indulása tett teljessé. Ebben az évben indult amúgy a Sherlock és a Boardwalk Empire is, hogy csak néhányat említsünk a kiváló sorozatok közül, amik megágyaztak egy teljesen új rendszernek.

A mögöttünk álló évtized ugyanis hatalmas változást hozott a sorozatgyártásban, és a filmiparban egészében is. A sorozatok költségvetése soha nem látott szintekre ugrott, a Trónok harca utolsó évadának részei már annyiból készültek, mint egyik-másik hollywoodi film. Ezzel együtt az A-listás sztárok is egyre inkább megtalálták maguknak a sorozatokat: amíg 2011-ben még az is szenzációnak számított, hogy Sean Bean sorozatban vállalt főszerepet, ma már nála jóval fajsúlyosabb színészek is gondolkodás nélkül ugranak, ha a Netflix, az HBO vagy az Apple hívja őket.

Klímaváltozás helyett globális felmelegedés

Bár az ember úgy érezheti, hogy manapság sokkal több szó esik a klímaváltozásról, ez valójában csak félig-meddig igaz. Maga a téma ugyanis már 2010-ben is eléggé felkapott volt, csak éppen a klímaváltozás (climate change) helyett akkor még sokkal inkább globális felmelegedésről (global warming) beszéltek, ahogy az a Google keresési statisztikáiból is látszik. Ami nem változott, hogy a szakértők már akkor is tisztában voltak vele, hogy a klímaváltozás ellen azonnali intézkedésekre lenne szükség, ám a maihoz képest még jóval több volt az olyan szkeptikus hang, akik ugyan elfogadták, amit a szakértők mondanak, de úgy gondolták, hogy a klímaváltozás nem az emberi tevékenység eredménye.

(Fotó: LG, James Lipman/Tesla, Wikimedia Commons, Getty)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.