Aki esetleg még nem látta a filmet, nagyon leegyszerűsítve az egész arról szól, hogy mekkora ára van az ingyenes levelezésnek, közösségi platformoknak, hiszen saját adatainkkal fizetünk, hogy abból aztán a cégek különböző algoritmusokkal vonzó hirdetési felületeket ajánljanak reklámozó partnereiknek. A Társadalmi Dilemma sorra veszi a legfontosabb problémákat, úgy mint a felhasználók manipulálása, a minden részletre kiterjedő adatgyűjtés, és a minél gyakoribb interakciót ösztönző megoldások erőltetése.

Az egész csak szenzációhajhászás

Ahogy az várható volt, a napok alatt hatalmas érdeklődést kiváltó filmet a Facebook fejesei is megnézték, hogy aztán jó hosszú bejegyzésben kivesézzék az alkotók hibáit. Valószínűleg senkit sem ér váratlanul, hogy a közösségi óriásnál nem voltak elragadtatva a látottaktól. Olyannyira nem, hogy

egyenesen szenzációhajhásznak nevezték a képsorokat.

A Facebook többek között kifogásolja az egyoldalúságot, azaz, hogy a filmben kizárólag a narratíva álláspontja hallható, illetve az érintett cégek jelenlegi munkatársai közül senkit sem ültettek kamera elé. (Itt felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire vehető készpénznek egy olyan személy nyilatkozata, aki anyagilag függ valamelyik vállalattól.) Másik fájó pontként említi, hogy a Társadalmi Dilemma minden olyan erőfeszítést figyelmen kívül hagy, amiket a teches cégek önmaguktól már megtettek a felmerült problémák kezelésére. Bár a Facebooknak valóban voltak ilyen próbálkozásai, de azok rendre kudarcba is fulladtak például az álhírek és egyéb káros tartalmak terjedésének kapcsán.

Plusz a Facebook azt is cáfolja, hogy céljuk a minél nagyobb figyelem elérése lenne, példaként pedig a hírfolyam működésében két éve bevezetett változást említi, amikor is a kattintásvadász videókról és képekről megpróbáltak elmozdulni az értékes tartalmak felé.

Vajon mit tartogat a jövő?

Az elmúlt évek során a politikai szereplők számára világossá vált, hogy a a technológiai óriásokat egyre nehezebb kordában tartani. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) alig egy éve rekord összegű bírsággal büntette a Facebookot a Cambridge Analytica-botrány miatt, de az ötmilliárd dolláros csekk kifizetése finoman szólva sem vitte padlóra a vállalatot, vagyis az ítélet nem igazán volt hatásos az alapvető üzleti működésére. Az álhírek és a többi káros tartalom terjesztése, a versenytársakkal szemben szabályellenes fellépések azt sugallják, hogy

valamit csakugyan eszközölni kellene a technológiai óriások hatalmának korlátozására.

Részben ezért szervezték meg 2020 nyarán azt az amerikai kongresszusi összejövetelt, ahol megpróbálták sarokba szorítani Mark Zuckerberget. Bár egyes elemzők szerint ezt nem kell komolyan venni, mások szerint az USA-ban ez csak a kezdete lehetett egy olyan kormányzati kezdeményezésű pernek, melynek végeredményeként feldarabolhatják a Facebookot.

(Fotó: Unsplash/Barefoot_Communications)