Nagyjából 56 millió évvel ezelőtt, a paleocént lezáró paleocén–eocén hőmaximum idején a Föld légkörébe néhány ezer év alatt annyi szén jutott, hogy a globális átlaghőmérséklet mintegy 6 Celsius-fokkal megemelkedett. Egy friss, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány arra jutott, hogy ez a gyors felmelegedés annyira felborította a növényzet működését, hogy sok területen teljesen összeomlott a szárazföldi ökoszisztéma. A növények nem tudták hatékonyan felvenni és eltárolni a szén-dioxidot – sem a leveleikben, sem a gyökereikben –, ami végül hatalmas kiterjedésű pusztuláshoz vezetett. Ez a zavar évezredekre lelassította a klíma helyreállását, és hozzájárult ahhoz, hogy a hőhullám több mint 200 ezer évig elhúzódjon.
De miért kulcsfontosságú ez a felismerés? Azért, mert rávilágít: ha a szárazföldi élővilág nem tud lépést tartani a hőmérséklet gyors változásaival, maga is tovább erősíti és hosszabbítja a felmelegedést. Ma pedig a Föld tízszer gyorsabban melegszik, mint ebben az ősi időszakban – vagyis a jelenlegi klímaváltozás jóval nagyobb terhet ró az ökoszisztémákra.
A kutatóknak természetesen nem volt egyszerű rekonstruálni, hogyan reagált a bolygó növényzete erre az ősi klímakatasztrófára. Ehhez egy olyan számítógépes modellt fejlesztettek, amely a növények evolúcióját, terjedését és a szén körforgását egyaránt figyelembe veszi, majd az eredményeket fosszilis pollenmaradványokkal vetették össze.
Három különböző térség adatait vizsgálták meg részletesen, hogy feltérképezzék, miként változott a növényzet magassága, levéltömege és lombhullatási mintázata az adott időszakban. Amikor az adatokat összevetették a pollenmintákkal, egyértelmű mintázat rajzolódott ki: a Sziklás-hegység térségében a kisebb, strapabíró növények fokozatosan kiszorították a lombhullató fákat – a pálmafélék kifejezetten kedvező feltételeket találtak –, ám ezek a fajok jóval kevesebb szenet tudtak megkötni. Az Északi-sarkvidéken ezzel szemben gyökeresen más folyamat zajlott: a korábbi tűlevelű erdőket magasabb, dúsabb növényzet váltotta fel, amely hatékonyabban vonta ki a szén-dioxidot a levegőből. Ez arra utal, hogy a sarkvidéki övek bizonyos szempontból még „profitálhattak” is a melegedésből, legalábbis a szénmegkötés szempontjából.
A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: ha a globális felmelegedés mértéke átlépi a négy Celsius-fokot, a mérsékelt égöv növényvilága már nem képes alkalmazkodni. A paleocén–eocén hőmaximum példája jól mutatja, hogy a Föld természetes szénmegkötő rendszere akár évezredekre is kibillenhet az egyensúlyából, és ezt a luxust ma már aligha engedhetjük meg magunknak.
(Forrás: The Conversation, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: