A fénysebesség hétszeresével száguldó anyagot mértek az űrben

2022 / 10 / 16 / Felkai Ádám
A fénysebesség hétszeresével száguldó anyagot mértek az űrben
2017-ben két neutroncsillag ütközésekor olyan anyagkilövellést figyeltek meg, amely a fénysebesség hétszeresével száguldott – ami elvileg lehetetlen. Elmagyarázzuk, milyen jelenség áll a háttérben.

Már önmagában az érdekes, amikor két neutroncsillag összeütközik – 2017-ben egy ilyen esemény megfigyelésekor azonban az ütközést követő események is figyelemre méltónak bizonyultak – számol be róla a Science Alert. A két test ütközésekor ugyanis egy olyan anyagsugár lövellt ki, amely a fénysebesség hétszeresével száguldott – vagy legalábbis nekünk úgy tűnt. Ez természetesen lehetetlen, hiszen jelenlegi ismereteink szerint a fény vákuumban mért sebességénél semmi sem lehet gyorsabb. Itt jön azonban képbe egy optikai csalódás: a szuperluminális mozgás, ami a „fénysebességet látszólag meghaladó sebességű elmozdulást” jelent. Ilyen szuperluminális mozgásról egyébként már korábban is írtunk egy fekete lyukból távozó anyagcsóva kapcsán:

Látszólag a fénysebességnél is gyorsabb jetet lövellt az űrbe egy fekete lyuk Vajon valóban létezhet gyorsabb mozgás a fény sebességénél? Neve végül is már van: szuperluminális mozgásnak hívják. Bár tegyük hozzá, hogy mi emberek a semmit is olyan valamiként kezeljük, ami valójában nincs is. Szóval mi itt a helyzet?

Szuperluminális mozgást akkor érzékelhetünk, amikor valami a fénysebességet majdnem elérve tart a Föld felé alacsony szögben. Ilyenkor ugyanis ahogy a tárgy közelít felénk, lerövidül az a távolság, amely ahhoz szükséges, hogy a fénye eljuthasson hozzánk – amit általában nem kell figyelembe vennünk mindennapi életünk során, ahol a fény mozgása azonnalinak tűnik (a mi lassú mozgásunkhoz képest). Ebben az esetben viszont a sugár közel olyan gyorsan mozog, mint az általa kibocsátott fény, és ez azt az illúziót kelti, hogy a saját fénye nagyobb távolságokat tesz meg, mint amekkorát valójában, és ezért mozog fizikailag lehetetlen sebességgel.

Miután ennek tudatában korrigálták a számításokat, a sebesség továbbra is félelmetesen gyorsnak bizonyult, igaz immár maradt az ismert fizika által kiszabott határok között – a kilövellés pillanatában a nyaláb legalább a fénysebesség 99,97 százalékát érte el.

Az eset tanulsága azonban nem csak ennyi. A nyalábra vonatkozó adatok a Hubble Űrteleszkópból származnak, de az ütközést más távcsövek is figyelték, köztük az Európai Űrügynökség Gaia műholdja és számos rádióteleszkóp az (amerikai) Nemzeti Tudományos Alapítványtól. Az összesített adatokból pedig a kutatók már képesek voltak megalkotni azt a mérést, amelyet nagyon hosszú bázisvonalú interferometriának (angolul: Very Long Baseline Interferometry, VLBI) neveznek. Ennek segítségével aztán egy hónapnyi számítással sikerült kiszámítani a távozó anyagcsóva sebességét. Mint azt a kutatók a tanulmányukban írják:

„Ebben a munkában sikeresen bemutattuk, hogy az űrbe telepített optikai és infravörös teleszkópokkal végzett precíziós asztrometria kiváló eszköz a sugarak megfelelő mozgásának mérésére neutron-csillag egyesülésben.”

A tanulmányban azt is hozzáteszik, hogy a James Webb Űrteleszkóp (JWST) a nagyobb gyűjtőterületnek és a kisebb pixelméretnek köszönhetően még a Hubble-nél is sokkal alkalmasabb lesz az asztometriára.

Kép: Flickr/Kevin Gill


Az önvezető technológia nagy áttörését nem az önvezető taxik hozzák el
Az önvezető technológia nagy áttörését nem az önvezető taxik hozzák el
Az önvezető technológia egyik jelentős szerepkörét a szállítmányozás jelentheti, az önvezető kamionok ugyanis sok problémára nyújthatnak valódi megoldást. Az autonóm módon közlekedő járművek azonban nem csak az autópályákon, hanem zsúfolt városi környezetben is megjelennek többek között az önvezető taxiknak köszönhetően. Hogyan reagálnak majd az emberek az önvezető járművek jelenlétére az utakon, milyen a társadalmi megítélése ennek a speciális technológiának? Dr. Prónay Szabolcs egyetemi docens és Halmos Gyula, a Bosch csoport mérnöke podcastban beszélt a technológiával kapcsolatos kérdésekről.
A Google máris bejelentette az új AI-modelljét, ami a Gemini 1.0-nál is sokkal fejlettebb
A Google máris bejelentette az új AI-modelljét, ami a Gemini 1.0-nál is sokkal fejlettebb
A Google alig egy hete tette elérhetővé a ChatGPT kihívójának szánt Gemini legerősebb változatát, a Gemini 1.0 Ultrát, de máris bejelentettek egy új modellt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.