Az Arizonai Egyetem és a NASA közös missziójának szondája, a Psyche október 13-án indult útnak a Kennedy Űrközpontból egy Falcon Heavy segítségével és megkezdte hosszú útját a Naprendszer távoli régiójába. A szonda célja, hogy a Mars és a Jupiter közti kisbolygóövben található 16 Psyche aszteroidát meglátogassa és 26 hónapon keresztül körülötte keringve adatokat gyűjtsön be róla. A misszió az első, amit egy fémes aszteroidához indítanak és a küldetés segíthet megérteni nem csak az ehhez hasonló aszteroidák jellegzetességeit, hanem a Föld központi magjának működését is.

A 16 Psyche egy úgynevezett M-típusú kisbolygó, amely nagy valószínűséggel főként fémes összetevőkből áll, valamint kisebb mennyiségű szilíciumból, azt azonban a kutatók sem tudják egyelőre, hogy az aszteroida felépítése pontosan hogyan néz ki: egy sűrű fémlabdáról van szó, vagy lazábban kapcsolódó halmazról. A teleszkópok, köztük a Hubble, spektroszkópiás megfigyelései során a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy az objektum legfontosabb elemei a vas és a nikkel, az aszteroida keletkezésével kapcsolatban pedig azt az elméletet tartják a legvalószínűbbnek, ami szerint a 16 Psyche korábban egy formálódó bolygó magja volt, ami az űrbeli ütközések során elvesztette külső rétegeit, míg csak egy fémgolyó maradt belőle. Az aszteroidák nagy többségét jég és törmelékek alkotják, ezért ehhez hasonló kisbolygókra ritkán akadnak a csillagászok. A Naprendszerben keringő több mint egymillió aszteroida közül körülbelül csak 8% esik az M-típusú kisbolygók kategóriájába, ezért is jelent érdekes célpontot a 16 Psyche a küldetés szempontjából.

A fémes aszteroida információkkal szolgálhat a Föld olyan jelenségeivel kapcsolatban, amelyeket itt, a Földön, sokkal nehezebb tanulmányozni: konkrétan a Föld magjáról fedhet fel titkokat. A Föld központi magja a kutatások szerint egy szilárd belső magból és körülötte forrongó, folyékony halmazállapotú külső rétegből áll, amelyek fémek alkotnak, de a terület közvetlen vizsgálatára nincs lehetőség a mag felszíntől való távolsága és magas hőmérsékletete miatt. A legmélyebb pont, ameddig eddig leásott az emberiség, a szupermély fúrás a Kola-félszigeten, a felszíntől számított 12 262 méteres mélységben található. A Föld magja körülbelül 2886 kilométer mélységben kezdődik. A földmagról számos elméletet állítottak fel a szakértők, de továbbra is tartogat újabb és újabb meglepetéseket: egy novemberben publikált tanulmány szerint például a mag és a köpeny találkozási pontján "drámai változások" történnek, aminek során hidrogénben gazdag, szilíciumban szegény vékony, hártyaszerű réteg keletkezik.

A Psyche aszteroida ennek a rejtett világnak a ősi, halott rokona lehet, így a vizsgálatával a kutatók közelebb kerülhetnek a Föld megismeréséhez is. A kisbolygó bőven nyújt teret a feltérképezéshez, mivel 210 kilométeres átmérőjével nem is olyan kicsi és a közelében keringő szondának sok ideje lesz az adatgyűjtésre. Az űreszközön három tudományos műszer kapott helyet - egy multispektrális képalkotó rendszer, ami két nagyfelbontású kamerát foglal magában, ezek egyike tartalékként szolgál majd, valamint egy gammasugár és neutron spektrométer, amivel az aszteroida elemi összetevőit elemzik. A spektrométert egy két méter hosszú rúdon helyezkedik el, hogy minél kevésbé zavarják meg az űreszközzel interakcióba lépő nagyenergiájú részecskék. A harmadik berendezés egy magnetométer, aminek nagy szerepe lesz a küldetésben, mivel ezzel tudják majd a kisbolygó mágneses terét mérni. Amennyiben valamilyen fajta mágneses mezőt érzékel a műszer, az bizonyíthatja, hogy a Psyche valóban egy formálódó bolygó magja lehetett valaha. Emellett a szonda rádiókommunikációs rendszerét is használják majd tudományos mérésekre, ezzel határozzák meg a Psyche gravitációs terét.

A misszió más érdekességeket is tartogat a tudományos adatgyűjtésen kívül, most tesztelik például a DSOC (Deep Space Optical Communications) lézeres adatátviteli rendszert és most használják először a napelemes-elektromos, xenon üzemanyagot alkalmazó meghajtórendszert mélyűri körülmények között. A szonda csak 2029 körül éri el a 16 Psyche-t, így még sokat kell várni a kutatóknak arra, hogy megtekinthessék a különleges aszteroidát, de az első képek már megérkeztek a Földre. A felvételeket a Halak csillagképben lévő csillagokról készítette a kamera, azzal a céllal, hogy segítsen a műszerek kalibrálásában és a telemetriai rendszer ellenőrzésében. A képeken első pillantásra nem sok minden látható, de a NASA feliratokkal ellátott verziójának alapján számos csillagot lehet felfedezni a mozaikon.

A Psyche aszteroida feltérképezése tudományos szempontból izgalmasnak ígérkezik, de az aszteroida más szempontból is értékes lehet: a Psyche misszió vezetője, Lindy Elkins-Tanton 2017-ben úgy becsülte, hogy tekintve a kisbolygó fémtartalmát az objektum akár 10 00 milliárd dollárt is érhet, persze csak elméletileg, elvégre egy távoli aszteroida bányászata egyelőre még sci-fibe illő opciót jelent.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech/ASU, Hernan Canellas/ASU)