A Földön kívüli élet fosszíliáival lehet tele az óceánok feneke egy csillagász professzor szerint, és ideje megkeresni őket

2023 / 04 / 01 / Felkai Ádám
A Földön kívüli élet fosszíliáival lehet tele az óceánok feneke egy csillagász professzor szerint, és ideje megkeresni őket
Az elképzelés a pánspermia elméleten alapul, és eszerint idegen fosszíliákat találhatunk az űrben, a Földön pedig az óceánok mélyén vagy akár a jégtakarók alatt.

A pánspermia egy olyan hipotézis, mely szerint az élet „magjai” jelen vannak mindenhol az univerzumban és a földi élet is ilyen magvakból jöhetett létre, valamint ezekből más lakható bolygókon is kialakulhatott az élet. Amennyire népszerű azonban ez az elképzelés a sci-fi szerzők körében, annyira kevés tudós áll be mögé.

Totani Tomonori, a Tokiói Egyetem csillagász professzora szerint, aki erre az elképzelésre alapozott egy friss tudományos munkát, azonban az említett népszerűtlenség oka a tudományos világban, hogy ezek a “planetáris megtermékenyítést” végző bioanyagok nem viselnék el a feltevések szerint az űrben a kozmikus sugárzást, ahogy a bolygók atmoszférájába történő belépést sem.

Totani professzor elmélete ebben a hónapban jelent meg az International Journal of Astrobiology folyóiratban, és a tudós arról ír ebben, hogy szubmikron méretű idegen kövületek vagy ásványok lebeghetnek az űrben, sőt ezeket akár megőrizhették a bolygónkon az óceánok fenekén elhelyezkedő rétegek, de talán megtalálhatóak a jégtakarók alatt is – ezek a fosszíliák ezekre a helyekre aszteroida becsapódások következtében juthattak el. A professzor, aki minderről a Motherboard-nak is nyilatkozott, elárulta, hogy ha ez igaz, akkor itt a Földön találhatunk idegen életre utaló biológiai lenyomatot. Totani durva becslései szerint évente 100 000 ilyen szemcse hullhat a Földre, és ha ezen szemcsék közül akár egyetlen esetben is azonosítunk idegen biológiai lenyomatot, az megváltoztathatja az univerzumunkban jelenlévő élet megértését.

Mint azt a tudós a lapnak elárulta:

„Mindig is érdekelt az élet eredete. Azon töprengtem, hogy létezik-e más megközelítés a Naprendszeren kívüli biológiai anyagok mintavételére, amikor az eszembe jutott ez az ötlet. Ez közvetlenebb módszer, mint a távoli csillagászati megfigyelések, mivel a szemcsék mikrobák kövületeit tartalmazhatják, amelyeket távoli megfigyelésekkel soha nem lehet megszerezni.

Az a benyomásom, hogy a Naprendszerben lehetséges a pánspermia, mert tudjuk, hogy a Marsról származó meteoritok találhatók a Földön. A földi élet eredetének magyarázatához azonban ez nem szükséges.”

Magyarán a pánspermia elvileg nem zárható ki a Naprendszerben, de még ha a jelenség létezik is, a földi élet akár enélkül is kialakulhatott. Más kérdés, hogy ebben az esetben a biológiai anyagok bizonyítékai lehetnek az idegen életnek. Ha pedig ez igaz, akkor tehát akár itt a Földön is megbizonyosodhatunk erről méghozzá olyan hatékonyan, amire a teleszkópjainkkal sosem lennénk képesek – ez tehát a felvetés előnye.

A dolgok azonban természetesen elkezdenek bonyolódni, amint megpróbáljuk beazonosítani ezeket az apró porrészecskéket. Tanulmányában Totani két különböző megközelítést javasol: a por összegyűjtését az űrben, mielőtt az elérné a Földet, vagy olyan helyeket a Földön, ahol ezek a részecskék megmaradhattak, például az antarktiszi jeget vagy az óceánok aljzatát. Habár a a NASA már sikeresen bemutatott egy kisebb léptékű kísérletet az üstököspor űrben történő összegyűjtésére, a földi mintavétel még mindig egyszerűbbnek hangzik, mivel a minták űrben történő elfogásához a jelenleginél mindenképp komolyabb infrastruktúrára lesz szükség. A földi minták esetén viszont nehézséget okozhat az idegen biológiai lenyomatok megkülönböztetése azoktól, melyek a Földön őshonosak.

Totani professzor szerint bár ez utóbbi is lehetséges, és nem árt mostantól figyelni a földitől telejesen eltérő összetételű és izotóparányú mintákra, a legjobb módszer mégiscsak az lenne, ha már az űrben gyűjtenénk össze ezeket a szemcséket.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/TheDigitalArtist)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Halottnak nyilvánították az űreszközt, ami magyar műszert is vitt a Holdra
Halottnak nyilvánították az űreszközt, ami magyar műszert is vitt a Holdra
Szomorú véget ért az IM-2 küldetés, de a Vízszimatoló működött a Holdon.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.