A Földön kívüli élet fosszíliáival lehet tele az óceánok feneke egy csillagász professzor szerint, és ideje megkeresni őket

2023 / 04 / 01 / Felkai Ádám
A Földön kívüli élet fosszíliáival lehet tele az óceánok feneke egy csillagász professzor szerint, és ideje megkeresni őket
Az elképzelés a pánspermia elméleten alapul, és eszerint idegen fosszíliákat találhatunk az űrben, a Földön pedig az óceánok mélyén vagy akár a jégtakarók alatt.

A pánspermia egy olyan hipotézis, mely szerint az élet „magjai” jelen vannak mindenhol az univerzumban és a földi élet is ilyen magvakból jöhetett létre, valamint ezekből más lakható bolygókon is kialakulhatott az élet. Amennyire népszerű azonban ez az elképzelés a sci-fi szerzők körében, annyira kevés tudós áll be mögé.

Totani Tomonori, a Tokiói Egyetem csillagász professzora szerint, aki erre az elképzelésre alapozott egy friss tudományos munkát, azonban az említett népszerűtlenség oka a tudományos világban, hogy ezek a “planetáris megtermékenyítést” végző bioanyagok nem viselnék el a feltevések szerint az űrben a kozmikus sugárzást, ahogy a bolygók atmoszférájába történő belépést sem.

Totani professzor elmélete ebben a hónapban jelent meg az International Journal of Astrobiology folyóiratban, és a tudós arról ír ebben, hogy szubmikron méretű idegen kövületek vagy ásványok lebeghetnek az űrben, sőt ezeket akár megőrizhették a bolygónkon az óceánok fenekén elhelyezkedő rétegek, de talán megtalálhatóak a jégtakarók alatt is – ezek a fosszíliák ezekre a helyekre aszteroida becsapódások következtében juthattak el. A professzor, aki minderről a Motherboard-nak is nyilatkozott, elárulta, hogy ha ez igaz, akkor itt a Földön találhatunk idegen életre utaló biológiai lenyomatot. Totani durva becslései szerint évente 100 000 ilyen szemcse hullhat a Földre, és ha ezen szemcsék közül akár egyetlen esetben is azonosítunk idegen biológiai lenyomatot, az megváltoztathatja az univerzumunkban jelenlévő élet megértését.

Mint azt a tudós a lapnak elárulta:

„Mindig is érdekelt az élet eredete. Azon töprengtem, hogy létezik-e más megközelítés a Naprendszeren kívüli biológiai anyagok mintavételére, amikor az eszembe jutott ez az ötlet. Ez közvetlenebb módszer, mint a távoli csillagászati megfigyelések, mivel a szemcsék mikrobák kövületeit tartalmazhatják, amelyeket távoli megfigyelésekkel soha nem lehet megszerezni.

Az a benyomásom, hogy a Naprendszerben lehetséges a pánspermia, mert tudjuk, hogy a Marsról származó meteoritok találhatók a Földön. A földi élet eredetének magyarázatához azonban ez nem szükséges.”

Magyarán a pánspermia elvileg nem zárható ki a Naprendszerben, de még ha a jelenség létezik is, a földi élet akár enélkül is kialakulhatott. Más kérdés, hogy ebben az esetben a biológiai anyagok bizonyítékai lehetnek az idegen életnek. Ha pedig ez igaz, akkor tehát akár itt a Földön is megbizonyosodhatunk erről méghozzá olyan hatékonyan, amire a teleszkópjainkkal sosem lennénk képesek – ez tehát a felvetés előnye.

A dolgok azonban természetesen elkezdenek bonyolódni, amint megpróbáljuk beazonosítani ezeket az apró porrészecskéket. Tanulmányában Totani két különböző megközelítést javasol: a por összegyűjtését az űrben, mielőtt az elérné a Földet, vagy olyan helyeket a Földön, ahol ezek a részecskék megmaradhattak, például az antarktiszi jeget vagy az óceánok aljzatát. Habár a a NASA már sikeresen bemutatott egy kisebb léptékű kísérletet az üstököspor űrben történő összegyűjtésére, a földi mintavétel még mindig egyszerűbbnek hangzik, mivel a minták űrben történő elfogásához a jelenleginél mindenképp komolyabb infrastruktúrára lesz szükség. A földi minták esetén viszont nehézséget okozhat az idegen biológiai lenyomatok megkülönböztetése azoktól, melyek a Földön őshonosak.

Totani professzor szerint bár ez utóbbi is lehetséges, és nem árt mostantól figyelni a földitől telejesen eltérő összetételű és izotóparányú mintákra, a legjobb módszer mégiscsak az lenne, ha már az űrben gyűjtenénk össze ezeket a szemcséket.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/TheDigitalArtist)


Lassan fél évszázada utazik az űrben a Voyager 1 magyar üzenettel a fedélzetén
Lassan fél évszázada utazik az űrben a Voyager 1 magyar üzenettel a fedélzetén
A Voyager 1 1977. szeptember 5-e óta távolodik a Földtől. Az űreszközzel egyre több a gond, de a problémák megoldásán dolgozik a NASA.
Annyira tökéletes egy naprendszer matematikailag, hogy érdemes ott idegen technológiát keresni
Annyira tökéletes egy naprendszer matematikailag, hogy érdemes ott idegen technológiát keresni
A keresés egyre több műszerrel folyik a technoszignatúrák után ebben a különösen tökéletes rendszerben.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.