A Földünk ózonrétegét is elpusztíthatta volna, ha közelebb van a tavalyi, eddig érzékelt legerősebb GRB

2023 / 11 / 16 / Felkai Ádám
A Földünk ózonrétegét is elpusztíthatta volna, ha közelebb van a tavalyi, eddig érzékelt legerősebb GRB
A 2022. október 9-én megfigyelt, 1,9 milliárd fényév távolságból érkező kolosszális gamma-kitörés (GRB) még a Föld atmoszférájával is kölcsönhatásba lépett: ionizálta az ionoszférában lévő atomokat. A „BOAT” névre keresztelt esemény 70-szer fényesebb volt, mint bármely korábbi GRB, és mindössze 60 kilométerrel a Föld felszíne felett nem lehetett érezni a hatását – magyarán elég mélyre nyúlt a légkörben. Habár az ilyen események ritkák, mint látható, azért elég nagy kockázatot is jelenthetnek a Földet védő ózonréteg pusztulásával kapcsolatban.

2022. október 9-én rendkívüli kozmikus eseményt detektáltak, amikor is egy kolosszális robbanás, egy 1,9 milliárd távolságból érkező gamma-kitörés (GRB) érte el a bolygónkat, és hét percen át bombázta a Földet nagy energiájú fotonokkal. Ez a „BOAT”-nak nevezett esemény minden korábbi rekordot felülmúlt, és 70-szer fényesebben ragyogott, mint az elődei. Ez azonban nem csak kozmikus látványosság volt: a GRB 221009A néven ismert esemény nyomot hagyott a Föld légkörében is: atomokat ionizált az ionoszférában, egy 50-1000 kilométeres magasságban húzódó légköri rétegben – írja a Science.

Laura Hayes, az Európai Űrügynökség (ESA) napfizikusa szerint a GRB hatása olyan mély volt, hogy a légkör minden szintjét befolyásolta. A NASA Fermi Gamma-sugaras űrteleszkópja által észlelt esemény kivételes volt, telítette a detektorokat, és órákon át tartó, látható utófényt hagyott maga után, amelyet még az amatőr csillagászok is megfigyelhettek.

Ezen GRB hatása a Földön azonban tehát nem csak pusztán erre a “fényjátékra” korlátozódott, de az olyan műszerek adatainak elemzése, mint a SuperSID, az ír Dunsink Obszervatórium VLF (nagyon alacsony frekvenciájú) rádiójel-detektora, mind jelentős ugrást mutatott a jelerősségben a GRB során. Ez azt jelenti, hogy a kitörés fotonjai a Föld felszíne feletti 60 kilométeres magasságig is eljutottak a légkörben, az útjuk során több molekulát ionizálva és erősítve az alsó ionoszféra visszaverő tulajdonságait.

A BOAT ráadásul az ionoszféra többi részét is felkavarta – mint azt egy második véletlen megfigyelés mutatja. Mirko Piersanti, a L’Aquila Egyetem űridőjárás-kutatója és munkatársai a China Seismo-Electromagnetic Satellite (CSES) nevű kis műhold adatait elemezték, amelynek célja a földrengések előfutárainak érzékelése a felső ionoszférára gyakorolt hatásuk alapján. A műhold 507 kilométeres magasságban kering, és a körülötte lévő ritka légkör részecskéinek a jellemzőit méri.

A CSES történetesen épp a megfelelő helyen volt, hogy detektálja a GRB 221009A okozta kiugrást. A műhold egy tüskeszerű hirtelen kiugrást rögzített az ionoszféra azon régiójának elektromos mezőjében, amelyen áthaladt, amit a GRB ionizációjának hirtelen megnövekedése okozhatott. Az egyéb okok, például a napkitörések kizárása érdekében a kutatók egy hirtelen jött gamma-impulzus hatását modellezték a felső légkörre, ami megfelelt az elektromos mezőcsúcs méretének és a GRB 221009A és a kiugrás közötti időkésleltetésnek is. Mint azt Piersanti elmondta:

“Ez az első alkalom, hogy ilyen eltérést figyelhettünk meg az ionoszféra felső részén.”

A GRB hatásaira ugyanis lejjebb számítottak is, de eddig ilyesmit ilyen nagy magasságban még nem tapasztaltak. A fentebb már említett Laura Hayes szerint ugyanis a kitörés “megváltoztatta az egész rendszer dinamikáját”.

A tudósok régóta töprengenek azon, hogy mi történhet, ha egy GRB egy közeli galaxisban vagy akár a Tejútrendszer belsejében keletkezne. Ha egy 1,9 milliárd fényévnyire lévő GRB ilyen drámai hatással lehet az egész ionoszféránkra, akkor egy ennél közelebbi az ózonréteget is elpusztíthatná Piersanti szeint.

A levegő és a napfény kölcsönhatásából a molekuláris ózon (O3) természetes módon képződik a sztratoszférában 15-35 kilométeres magasságban. Egy közeli GRB-ből származó intenzív gamma-sugárzás azonban nitrogén-oxidokat hoz létre, amelyek gyorsabban pusztítják el az ózont, mint ahogyan regenerálódni tudna. Akár egy évtizedbe is kerülhet egy ilyen esemény után az ózonréteg rendeződése a kutatók szerint, és a modellek alapján ezen idő alatt a növények és állatok jelentős mennyiségű DNS-károsodást szenvedhetnek el a megnövekedett ultraibolya szint miatt.

Szerencsére a csillagászok becslése szerint a GRB 221009A jellegű esemény igen ritka: 10 ezer évente egyszer fordul elő – és egy közelebbi esemény még ennél is ritkább.

(Kép: Flickr/NASA's Marshall Space Flight Center)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátását méri majd az űrből az ESA új műholdja
Az emberiség szén-dioxid-kibocsátását méri majd az űrből az ESA új műholdja
Az Európai Űrügynökség (ESA) CO2M nevű küldetése a világon elsőként fogja mérni, hogy mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe kifejezetten az emberi tevékenység következtében.
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Az első robotizált NASA holdmisszió rovere 100 napig járja a Mons Mouton környékét víz után kutatva, majd küldetése végén megfagy.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.