A tanulmány kimutatta azt is, hogy a fenti hozzáállás esetén fokozott mértékben halmozódik fel a szervezetben két olyan fehérje, melyek felelősek az Alzheimer-kór megjelenéséért. A tanulmány szerzői ezért szeretnék elfogadtatni, hogy az ismétlődő negatív gondolkodás felkerüljön a demencia kialakulásért felelős kockázati tényezők listájára.

Negatív gondolkodás alatt azt értik, hogy az alany túl sokat rágódik a múlton és aggódik a jövőn. A vizsgálatban több, mint 350 személyt követtek végig két éven át. Az alanyok mind idősebbek voltak a vizsgálat kezdetén 55 évesnél. Az alanyok nagyjából harmadánál pozitronemissziós tomográfiát (PET) is alkalmaztak, ennek segítségével mutatták ki az agyukban az említett, az Alzheimer-kór kialakulásáért felelős fehérjéket.

A PET vizsgálat kimutatta, hogy akikre a leginkább jellemző volt a negatív gondolkodás, azok szervezetében ezekből a fehérjékből több halmozódott fel. Ezzel együtt romlott az emlékezőképességük, és a gondolkodásuk is jelentősebb mértékben hanyatlott a négy évvel korábbi vizsgálatokhoz képest.

A tanulmány kitért a szorongásra és a depresszióra is, és ennek kapcsán azt találták, mint a korábbi vizsgálatok: a szorongásos, depressziós alanyok kognitív képességei jelentősebb mértékben romlottak. Ugyanakkor a már eleve szorongásos és depressziós egyénekben nem figyelték meg az említett két fehérje jelentősebb felhalmozódását, magyarán a kutatók szerint nem ezek a lelki betegségek, hanem a folyamatos negatív gondolkodás a demencia kialakulását fokozó kockázati tényező.

A kutatók tehát arra jutottak, hogy a negatív gondolkodási minták megjelenése következtében nagyobb eséllyel alakul ki demencia. Ez az első tanulmány, amely biológia bizonyítékkal is szolgál arra, hogy a negatív gondolkodásnak ilyen hatása lehet a kései években.

A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy nem arról van szó, hogyha valaki éppen rosszul érzi magát, vagy az élete hullámvölgybe kerül, akkor még demens is lesz. Ez a kapcsolat egy hosszabb ideig tartó hozzáállás esetén igaz, de még ennek tisztázására is további vizsgálatokra lesz szükség, mivel a mostani tanulmány olyan alanyokra fókuszált, akiknél eleve nagyobb eséllyel alakul ki ez a betegség. Tehát az eredményeket még össze kell vetni az átlagnépesség eredményeivel.

Arra egyébként már korábbi vizsgálatok is rámutattak, hogy az optimistábbak úgy általában véve egészségesebbek is azoknál, akik mindig sötéten látják a világot. A pozitívabb hozzáállás esetén kisebb eséllyel alakul ki szívbetegség, stroke, illetve úgy általában bármilyen, súlyos betegség. A pozitív felfogás ráadásul hozzásegít egy csomó más egészséges tényező megjelenéséhez: az optimistábbak egészségesebben táplálkoznak, kevésbé jellemző rájuk a dohányzás, és többet edzenek. Mindennek következtében jobb az immunrendszerük és a légzési funkcióik is.

Optimistának lenni azért is jó, mert jobb lesz az ember problémamegoldó képessége, és úgy általában könyebben birkózik meg a gondokkal-bajokkal, melyeket az élet eléje szór.

Szerencsére a pozitív hozzáállás tanulható. Segíthetnek a különböző meditációs technikák, de akár a viselkedésterápia is.

(Kép: Flickr/☼☼Jo Zimny Photos☼☼, Pixabay)