Az elmúlt évek kutatásai alapján azonban talán mégsem hagyják csak úgy maguk mögött a világot, na és persze az új generációt: horizontális emlékátadással biztosítják, hogy társaik, illetve utódjaik egyaránt felismerjék az őket fenyegető legnagyobb veszélyeket.
A fonalférgek közt számos olyan faj akad, amely képes túlélni még a szélsőséges környezeti viszonyokat is, ám ettől függetlenül nekik is vannak sebezhető pontjaik. Számukra például az egyik legnagyobb veszélyforrás a bakteriális fertőzés.
A Princeton Egyetem kutatói legfrissebb kutatásukban azt vizsgálták, hogyan adják át a fertőzésre figyelmeztető emlékeket az állatok más, velük rokonságban nem álló egyedeknek és utódaiknak.
Az úgynevezett figyelmeztető emlékek - a baktériumok elkerülésére - akkor keletkeznek, ha a fonálféreg fertőzött táplálékot eszik, és ettől megbetegszik.
A kutatók szerint a patogénnel korábban nem találkozó más fonalférgek a fertőzött állatok testének maradványaival találkozva, vagy egyszerűen csak velük azonos közegbe helyezve is képesek felismerni és elkerülni a patogént.
Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a fonalférgek RNS-molekulák révén több generáción keresztül képes emlékeket továbbadni. Noha a kutatók szerint ez nem klasszikus öröklődés, mivel nem a gének örökítődnek, és az átadás generációról generációra egyre pontatlanabb lesz, a folyamat ennek ellenére működőképes: egyes megfertőződött fonálférgek bakteriális RNS-t tárolnak beleikben, az ilyen állatok utódai pedig
képesek felismerni és elkerülni a kórokozót, anélkül, hogy közvetlen, saját tapasztalatuk lenne vele.
A folyamatot részleteiben vizsgáló új vizsgálatok alapján a fonalférgekben egy úgynevezett retrotranszpozonnak köszönhető az emlékátadás képessége. Azok az állatok, amelyekben jelen volt a Cer1 nevű szakasz, megtanulták, hogy kerüljék el a baktériumokat, és ezt a tudást utódaiknak, illetve társaiknak is átadták. Amely fonalférgek nem rendelkeztek ezzel, ők nem is voltak képesek erre.
A vizsgálatokból továbbá kiderült, hogy ez a fajta emlékátadás csak a P. aeruginosa nevű baktérium esetén működik a fonálférgeknél. Míg utódaik esetén az állatok négy generáció távolságba képesek eljuttatni a patogénnel kapcsolatos ismereteket, ami a kutatók szerint nem rossz arány, ha a hosszú távú emlékeket vesszük.
(Fotó: Getty Images Hungary)