A fordítástechnológia jövője magyar szakemberek szemszögéből
2021 / 05 / 06 / Perei Dóra
A fordítástechnológia jövője magyar szakemberek szemszögéből
A mesterséges intelligencia fejlődése vajon tényleg feleslegessé teszi a fordítók és a tolmácsok munkáját? Egy kérdés, ami szinte mindenkit foglalkoztat, ezért a válaszok nyomába eredtünk, méghozzá a témában jártas szakemberek segítségével.

A fordítói körökben használt egyik legjobb 'társ', egyben legnépszerűbb támogató szoftver, a memoQ (ejtsd: memok vagy memokjú) alapítójával, Kis Balázzsal és Juhász Katalinnal, a startup HR vezetőjével a fordítástechnológia jelenéről és jövőjéről, az emberi fordítók fontosságáról, a cég kultúrájáról, valamint arról is beszélgettünk, miért nevezik sokan a memoQ-t álommunkahelynek.

Rakéta: Kezdjük az elején: mi az, amit mindenképp érdemes tudni a memoQ-ról?

Kis Balázs: A memoQ olyan szoftvertermék, amely fordítók és fordítással/lokalizációval foglalkozó szervezetek munkáját segíti. Fontos hangsúlyozni, hogy a memoQ maga nem fordít, tehát mi nem fejlesztünk gépi fordítást. Fordítással és lokalizációval pedig nem csupán fordítóirodák foglalkoznak.

A memoQ minden olyan cég számára hasznos, amely a termékeit és szolgáltatásait a nemzetközi piacon, több nyelv és kultúra számára elérhetővé kívánja tenni.

A memoQ Zrt. pedig az a cég, amely a memoQ szoftvert készíti és értékesíti, sok hozzá kapcsolódó szolgáltatással együtt. A cég négy magánszemély - egy ír és három magyar - tulajdonában van. Bár a cég budapesti központú, eredetileg Gyulán alapítottuk. És noha mindössze körülbelül száz emberrel dolgozunk, meglehetősen erős a nemzetközi jelenlétünk: tizenegy (lassan tizenkettő) országban vannak munkatársaink, a terméket és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat pedig az egész világon értékesítjük.

Rakéta: Hogyan segíti pontosan a profi fordítók munkáját a szoftver? Úgy értem, hogyan oszlik meg mindez, mi az, amit a szoftver csinál és mi az, amit az ember? És hogyan változott mindez az elmúlt években? (Ha változott)

Kis Balázs: A memoQ, bár maga nem fordít, segít a fordítások megírásában, például azzal, hogy segít a korábbi fordításokat újrahasznosítani, kezeli a terminológiát - és nagyon hasznos, amikor a munkát el kell kezdeni vagy le kell adni. Nem mindenki tudja, hogy a fordítás nemcsak Word-dokumentumok feldolgozásáról szól. A memoQ-kal több mint százféle dokumentumtípust le lehet fordítani, és ehhez csak egyféle felületet kell megtanulni. Azt szoktuk mondani, hogy

a memoQ-kal például az is tud weboldalakat fordítani, aki egyébként nem tud webet szerkeszteni.

Mindig kérdés, mi a helyzet az automatikus gépi fordítással: a memoQ maga ugyan nem végez ilyet, ám lehetőséget ad arra, hogy a fordítanivalót a program elhagyása nélkül előfordíttassuk automatával - és ehhez gyakorlatilag bármelyik nyilvánosan elérhető automatikus fordítási szolgáltatást választhatjuk, amiből egyébként sok van.

Az elmúlt évek változásai természetesen a gépi fordításhoz kötődnek. A legújabb gépi fordítási technológia, a neurális gépi fordítás (NMT=neural machine translation) jóvoltából az automaták fordításai sokkal jobban olvashatóak, sokkal gördülékenyebbek, mint korábban. A napokban volt például sajtóhír, hogy a profi fordítóautomaták közül az egyik legjobbnak tartott DeepL immár a magyar nyelvet is támogatja. Ez egyszerre jó és rossz: jó, mert kevesebbet kell küzdeni a fordítás megformálásával, és rossz, mert nehezebb észrevenni a máskülönben elkerülhetetlen tartalmi hibákat. Mindenesetre egyre inkább terjed az a munkamódszer, hogy a fordító a géppel előfordított szövegen dolgozik, nem „nulláról” indul. Ez azért is fontos, mert nem szűnt meg az a tendencia, hogy fordítások elvégzésére egyre rövidebb idő áll rendelkezésre.

Rakéta: Van bármi hasonlóság a Google fordító és a ti munkátok között?

Kis Balázs: Leginkább különbségek vannak. A Google fordító nem profi fordításhoz készült, az a rendeltetése, hogy segítsen nagyjából megérteni az idegen nyelvű szövegeket.

Az automatikus gépi fordítás leginkább úgy kapcsolódik a memoQ-hoz, hogy a fordítanivalót elő lehet fordíttatni az automatával, hogy ne nulláról induljon a munka, és ehhez nem kell a memoQ-ot elhagyni.

A memoQ ismeri ezeket az automatákat, a világon elérhető megannyi gépi fordító (vagy fordítógép) közül szinte bármelyik kiválasztható. A profi automaták használata azonban - a Google fordítótól eltérően - nem ingyenes, azért fizetni kell. Magának a Google fordítónak is van „profi fokozata”, amely testre szabható, és amelynek használata szintén pénzbe kerül.

Rakéta: Csak egy ember munkáját segíti a szoftver, vagy lehetővé teszi a fordítók együttes munkáját is?

Kis Balázs: A legtöbb fordítási feladat olyan, hogy nem tudja egyetlen ember elvégezni - annyira nagy a szöveg mennyisége, és annyira kevés a fordításra áldozható idő. Arról nem is beszélve, hogy a fordítás sohasem a levegőben lóg: mindig valamilyen termékbe vagy szolgáltatásba (vagy más folyamatba) illeszkedik. Emiatt mindig vannak speciális műszaki követelmények, amelyeknek szintén meg kell felelni, és amihez gyakran külön szakértelem kell. Ezért azt mondhatjuk, hogy a fordítási feladatok eleve csoportokra vannak szabva.


Kis Balázs, a memoQ egyik alapítója

A memoQ a piacon való megjelenése (2006) óta támogatja a csoportmunkát. Van olyan felhős verziója, amelyben meg lehet osztani a munkát és a szükséges erőforrásokat, lehet kezelni a minőségbiztosítási folyamatot (a lektorálást és a műszaki ellenőrzést), számon lehet tartani, ki, mikor, hogyan, milyen szerepben dolgozik a projekten, az egészet pedig - kis programozással - szervesen integrálni lehet a céges fordítási/lokalizációs folyamatokba - és még sorolhatnám. A memoQ volt az egyik első, ha nem az első fordításkezelő rendszer (translation management system, TMS), amelyben természetes volt, hogy a fordítók és a lektorok szervesen, csoportban együttműködnek.

Rakéta: Beszéljünk kicsit a fordítás jövőjéről; az elmúlt években sok újdonságot láthattunk, okosfejhallgatót, okosszemüveget, de a nagy áttörés valahogy még mindig várat magára. Vajon miért? Tényleg ennyire nehéz megtalálni a kulcsát, hogy hogyan lehet "A" nyelvből "B" nyelvbe átültetni valamit?

Kis Balázs: Nagyon sokat nem tudunk még a nyelvről és a kommunikációról általában, de nagyon valószínű, hogy a nyelvi kommunikáció - és így a fordítás - nem választható el a világról való tudásunktól, és alapvető szükség van hozzá arra is, hogy kiválasszuk, mit és hogyan mondunk. A gépek számára, bármennyire „okosak” is, ez a két dolog nem létezik: ők csak korábbi szövegek, korábbi minták alapján működnek. Sőt, nem is tudjuk, hogyan kéne hatékonyan „megprogramozni” a világról való tudást és az akaratlagos választást. (Az okosnak mondott eszközeink ezért emberi értelemben semmiképp sem okosak). Emiatt

mindig lesznek olyan fordítások, amelyeket a gép nem tud helyesen vagy hatékonyan elvégezni, így azok esetén szükség lesz az ember munkájára.

Rakéta: Kiválthatja a számítógép előbb-utóbb a fordítóirodákat?

Bizonyos fordítói, fordítóirodai feladatokat át tud venni a gép; a fordítás gépi támogatása jelentős mértékben az automatizálásról is szól. Azonban nem gondoljuk, hogy a gép belátható időn belül kiválthatja a fordítóirodákat. Ennek nemcsak az az oka, hogy mindig lesz olyan fordítás, amihez kell az ember, hanem az is, hogy a legtöbb nemzetközi cég mostanában döbben rá, mivel jár, ha nemzetközi piacon, sok nyelven és sok különböző kultúra számára szeretné hozzáférhetővé tenni a termékét vagy szolgáltatását. Rendre kiderül, hogy bonyolult dolog a nemzetköziség, a soknyelvűség beillesztése a gyártási vagy más céges folyamatokba, és különleges szakértelmet igényel. Úgy gondoljuk, hogy

azok a fordítóirodák, amelyek nemcsak a szövegek átültetésével, hanem a fordítások megfelelő környezetbe illesztésével, a dolog szervezési, műszaki részével is foglalkoznak, még növekedni is fognak.

Rakéta: Hogyan támogathat egy gép egy fordítóirodát? Miben fejlődhet tovább az ember-gép kapcsolata a fordítás területén?

Kis Balázs: A fordítóirodák számára a legnehezebb, leginkább időigényes feladat a fordítások előkészítése, szervezése, a jó minőség biztosítása. A gép feladata elsősorban az, hogy az ehhez szükséges időt lerövidítse, a szükséges emberi beavatkozást minimálisra csökkentse. Nagyon sok olyan lépés van a fordítóirodák munkájában, amely - számos más gyártási vagy irodai folyamathoz hasonlóan - hatékonyan automatizálható, még mesterséges intelligencia nélkül is. A memoQ-nál sokat dolgozunk azon, hogy a termékünk ezekhez is valódi segítséget nyújtson.

Rakéta: Hogyan képzeljük el a szervezet munkaerő-állomány felépítését? Úgy értem mostanra a memoQ-nak azért elég jó hírneve lett, és az ember azt gondolná, hogy emiatt biztos folyamatosan jönnek-mennek a jelentkezők. Mennyire foglalkoztok tudatosan a létszámbővítéssel, és egyáltalán mennyire bonyolult feladat ez?

Juhász Katalin: Folyamatosan fejlődünk és bővül a cég, ezért a munkaerő-felvétel mindennap terítéken van, fontos terület számunkra. Szerencsére az iparágban nagyon vonzó munkaadónak számítunk, mostanában több olyan jelölttel is találkoztam, akiknek egy álma teljesül azzal, hogy csatlakozhatnak a memoQ csapatához. Ez annak az eredménye, hogy azok, akik kapcsolatban vannak a céggel vagy a termékkel, akár fordítóként, akár fordítóirodán keresztül, egy olyan szakmai közösséghez tartoznak, amely egy élő, folyamatos, családias közösséget jelent. Az iparágon belüli vonzó cégként az értékesítői, illetve marketing pozíciókat többnyire kiemelkedő jelöltekkel, gyorsan tudjuk betölteni.


Juhász Katalin, a memoQ HR vezetője

Az IT-s pozíciókkal kicsit más a helyzet, a fejlesztők körében a fordítástechnológia nem tartozik a legvonzóbb, legismertebb céliparágak közé. Pedig, ha tudnák, milyen összetett és érdekes problémákon dolgoznak a fejlesztőink, biztosan nagyobb lenne az érdeklődés. A szoftverfejlesztői csapat folyamatosan növekszik és fejlődik. Különlegesek vagyunk abból a szempontból, hogy nálunk van lehetőség a munkamódszerek alakítására: az egyes fejlesztői csapatok magas szintű autonómiával rendelkeznek, és az agilis módszertanon belül közösen dönthetnek arról, hogy milyen irányzat a legmegfelelőbb számukra (scrum, kanban, lean, …). Az engineering kultúra kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk, ez az elkövetkező időszak kiemelt feladata. Mivel nálunk nem projektről projektre „szállnak” a fejlesztők, sokkal több lehetőségük van elmélyült szakmai munkát végezni,

a minőség fontosabb értéket képvisel, mint az, hogy egy hónap alatt hány új feature-t kell lefejleszteni.

Ez reményeink szerint sokaknak vonzóvá teszi a céget, de ez ügyben van még mit tennünk, hogy az IT iparágban is ismertebbé váljunk.

Rakéta: Mesélnél egy kicsit a céges kultúráról?

Juhász Katalin: Talán a legfontosabb ismertetője a céges kultúrának az emberközpontúság, ami nálunk nem egy falra kiragasztott poszterként jelenik meg, hanem egy valóban létező, a mindennapi működésünket átfogó érték. Mi már a pandémia előtt is ismertük a home office fogalmát, és a covid alatt is a biztonság mellett az emberi szabadság volt a legfontosabb szempont. A lezárások alatt a munkatársak szabadon dönthettek arról, nekik hol jobb dolgozni. Nyitva hagytuk az irodát azok számára, akiknek szüksége volt rá, mert az otthoni körülményeik nem tették lehetővé a hatékony munkavégzést, vagy bármilyen oknál fogva fontos volt számukra, hogy bejöhessenek, de ugyanígy lehetőség volt arra is, hogy valaki teljesen otthon maradjon.

Partnerként tekintünk a munkavállalóinkra és nagy szabadságot adunk nekik abban is, hogyan osztják be az idejüket.

Rugalmasság jellemzi a céget szinte minden szempontból. Emellett egy másik fontos értékünk a tanulás, fejlődés. A fejlesztők és a Product csapat esetében erre külön hangsúlyt fektetünk, hogy ismerjék a legújabb technológiákat, módszertanokat. Ezeken a területeken mindenkinek van egy személyes tanulási kerete, amit felhasználhat különböző tanfolyamokon, képzéseken való részvételre. A többi területen is igyekszünk támogatni a fejlődést, szakmai- és kompetenciafejlesztő tréningek szervezésével.

És végül a másik legfontosabb jellemzőnk a közvetlen hangulat. A szervezet az elmúlt években fokozatosan érte el a jelenlegi méretét, és nagyon sok minden megmaradt a startup-jellegű kultúrából. Ilyen a közvetlen, családias légkör, a segítőkészség és a humor, ami szintén jelen van a mindennapjainkban.

Rakéta: Összesen hány országban, és mennyi főt foglalkoztattok?

Juhász Katalin: Kanadától Japánig tíz országban közel százan dolgozunk jelenleg, bár nem mindenki alkalmazottként. Irodánk Németországban, Kanadában és Magyarországon van, itt két helyszínen működünk, Budapest mellett Gyulán is dolgoznak munkatársaink. Néhány napon belül várhatóan elérjük a száz főt, kíváncsian várjuk, ki lesz a századik munkatársunk.

Rakéta: HR-esként számodra mi jelenti a legnagyobb kihívást, és hogy próbáljátok megtalálni a megfelelő embereket?

Juhász Katalin: A legnagyobb kihívás, hogy ezt az értékes, emberi kultúrát megőrizzük annak ellenére, hogy egyre nagyobbak vagyunk. Megtalálni a megfelelő egyensúlyt a sztenderdizáció és a rugalmasság között, hogy

a folyamatainkat úgy alakítsuk, hogy azok segítsék a hatékonyságot, de ne vesszen ki belőlük az ember mint a legfontosabb értékünk.

A megfelelő emberek megtalálása is egy nagy kihívás most számunkra. Ahogy említettem, iparági jellegű pozícióknál ez könnyebben megy, de a szoftverfejlesztők, ahogy mindenkinek mostanában, nekünk is kihívást jelentenek. Olyan embereket várunk, akik szeretnek gondolkodni, nem csak egy kis szeletével foglalkozni az összetett problémáknak, hanem van bennük nyitottság arra, hogy átlássák a nagyobb egészet. Ilyen tapasztalt fejlesztőből pedig nagyon kevesen elérhetőek a munkaerőpiacon.

Rakéta: Ha csak a magyarországi viszonyokat nézzük, mennyire van kiszolgáltatva a cég a gazdasági helyzetnek?

Juhász Katalin: Ügyfélbázisunk alapvetően nem Magyarországra épül, így a helyi gazdasági helyzetnek nincs közvetlen hatása az eredményeinkre. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a tavalyi évben a Covid ellenére kétszámjegyű növekedést sikerült elérnie a cégnek. Fontos sikersztori ez, és mára a memoQ is elmondhatja magáról, hogy magyar alapítású, kis cégként a saját iparágában a világ élmezőnyében található.

(Fotók: Getty Images Hungary, memoQ)

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a memoQ.

 

 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.