Sam Van Aken, a New Yorkban található Syracuse Egyetem professzora munkája során elsősorban a művészetekre, azon belül is a szobrászatra fókuszál, de gyermekkori élményei miatt a kertészkedés sem áll tőle távol. Ez a tapasztalata segítette, mikor 2008-ban elindította legszokatlanabb projektjét és elkészítette első speciális fáját, amit a ‘40 gyümölcs fája’ névre keresztelt el.

A névből kitűnik az alkotás lényege: Van Aken azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy olyan fát hozzon létre, amin nem egy és nem kettő, hanem több tucat különféle fajtájú gyümölcs terem meg egyszerre.

Mint kiderült, ilyen fát valójában nem is nehéz készíteni, de a megfelelő végeredmény eléréséhez rengeteg idő, türelem és munka szükséges, valamint az ideális fajták kiválasztása.

Ez utóbbi lényeges szempont, ugyanis a hibrid csak akkor lesz életképes, ha az egymással kompatibilis gyümölcsfajtákat ötvözik benne. Ez a feltétel behatárolta a professzor opcióit is, aki emiatt értelemszerűen nem tudott akármilyen bizarr egyveleget, például banánt és narancsot termő almafát alkotni, be kellett érnie a hétköznapibb verziókkal, kutatásai során megtalálta azonban azt a gyümölcstípust, ami a lehetőségeknek a körülményekhez képest egészen széles tárházát nyitotta meg előtte. A csonthéjas gyümölcsökre esett a választása, azon belül is a Prunus nemzetségre, mivel ezen fajták jól megférnek egymás mellett és termőképes kombinációt lehet kialakítani belőlük. A Prunus nemzetséghez tartozik számos, mindenki által jól ismert termés, mint a cseresznye, kajszibarack, őszibarack, szilva és a mandula. A nemzetségnek azonban valójában több mint 200 tagja létezik, amelyek jelentős részét azért nem termesztik, mert nem elég vonzónak ítélt a külalakjuk vagy a megszokottól túlságosan eltér a formájuk és a színük. A Van Aken által kiszemelt 40 fajta között viszont szerepelnek kevessé ismert típusok és megtalálhatóak azokból a fajtákból is, amelyek antik verzióknak számítanak, mivel nagyjából száz évvel ezelőtt volt divatos termeszteni őket.

A fák létrehozásához a professzor először egy jó minőségű, legalább három éves szilvafát keres, majd oltással elhelyezi rajta a 20 másik típusú gyümölcsfáról vett hajtásokat. Az oltóágat és a gyökéralanyt rugalmas elektromos szigetelőszalaggal köti össze és a bemetszéseket hagyja begyógyulni. Később évente kétszer ad a fákhoz újabb és újabb típusokat, míg végül eléri a hatvan gyümölcsfajta kombinációját, majd ebből metszéssel 40-re redukálja a számukat. A negyvenes számot a szimbolizmusa miatt választotta Van Aken: szerinte a 40 a bőség száma, ami a Bibliában is gyakorta felbukkan.

Az oltás nem bonyolult folyamat, de a procedúra alatt néhány hajtás elhalhat vagy sikertelen lehet, ezért a folyamatos megfigyelés és gondozás fontos részét képezi a munkának. A végső formát körülbelül öt év alatt éri el a fa és ezután még évek kellenek, mire a gyümölcs is megjelenik rajtuk, így összeségében egy fa kialakítása kilenc évet vesz igénybe. Részben a hosszú készítési idő is magyarázza, miért olyan drága egy-egy példány belőlük: a Syracuse Egyetem leírása szerint az áruk a 10 millió forintot is meghaladja. A fákat múzeumok, kulturális központok, egyetemek és magánszemélyek vásárolják, Van Aken pedig egyre több államban készíti el az újabb alkotásokat.

A professzor a 40 gyümölcs fáját, illetve fákat, eredetileg művészeti alkotásnak szánta ugyan, amelyek tavasszal a sok színben pompázó virágjaival vonzzák a tekinteteket, de időközben a monokultúrás gazdálkodással kapcsolatos gondolatébresztővé váltak, valamint a hagyományos gyümölcsfajták megőrzőivé is.

(Forrás: Syracuse Egyetem, Live Science, National Geographic, Fotó: Sam Van Aken, a borítókép nem a valódi fát, hanem koncepciórajzot mutat)