A gazdag nyugati országok a szegényebb országokba exportálják a borzalmasan környezetszennyező, veszélyes kocsijaikat
2020 / 10 / 29 / felkai.adam
A gazdag nyugati országok a szegényebb országokba exportálják a borzalmasan környezetszennyező, veszélyes kocsijaikat
A legócskább tragacsokat Afrikába küldik a tehetősebb országok. Ezek nem csak erőteljesen szennyezik a környezetet, de drágább az üzemeltetésük és veszélyesebbek is.

Jó dolog, hogy tisztább, elektromos autókban látják az emberek a jövőt nyugaton (bár ez sem biztos, hogy elég a klímaváltozás hatásainak a mérséklésére), de az Egyesült Nemzetek legújabb riportja szerint az biztosan nem túl szerencsés helyzet, hogy a globális használtautó-piac alul van szabályozva. A beszámolót az ENSZ Környezetvédelmi Programja tette közzé hétfőn. A beszámoló a maga nemében egyedülálló, és 146 olyan országot vizsgált, melyek használt autót importálnak.

A riport (itt érhető el a 108 oldalas dokumentum pdf-formátumban) egyébként nem tér ki külön Magyarországra, hanem egyben vizsgálja az EU-t, illetve külön beszél a legnagyobb, Európán kívüli irányultságú uniós exportőrökről. Vagyis az EU-n belüli használtautó-áramlásról nem derül ki sok, pedig az is tanulságos lehetne. Ennek megfelelően amikor a tanulmányban előkerül Kelet-Európa, akkor az EECCA országokat (tehát Kelet-Európa, a Kaukázus, valamint Közép-Ázsiát) értik alatta, nem pedig az Unió középső és keleti felében található országokat, köztük hazánkat.

Sok rossz autó szegény országban elfér

Ennek ellenére azonban érdekes olvasmányról van szó. A tanulmány a 4,5 tonnánál könnyebb gépkocsik kereskedelmét vizsgálta, amelyek száma globálisan 2050-re meg fog duplázódni követve a jelenlegi tendenciákat. A növekedés 90 százaléka pedig az OECD-n kívüli országokban megy majd végbe, és ezek azok a helyek, amelyek a legtöbb használt autót importálják. Vagyis amíg nyugaton mindenki szépen átül egy Teslába, a régi tragacsa sem válik köddé, hanem felhalmozódik és forgalomban marad egy szegényebb országban. Ezek a régebbi járművek ráadásul nem csak kibocsájtás szempontjából testesítik meg a négykerekű rémálmot, de jóval inkább balesteznek ezekkel. Ezen nem elhanyagolható negatívumok ellenére a kereskedelmüket semmilyen globális megállapodás nem szabályozza.

A három legnagyobb globális exportőr az Európai Unió, Japán, valamint az Egyesült Államok. Ez a három térség együtt 14 millió használt autót értékesített a vizsgált 2015 és 2018 közötti időszakban. Ehhez a számhoz a legmasszívabban az EU járult hozzá (54 százalék), míg Japán ezen használt autók 27 százalékát, az USA pedig 18 százalékát adta. Amennyiben a felvevő piacokat nézzük, ezek az EU számára Nyugat- és Észak-Afrika, míg Japán Ázsiába, Kelet- és Dél-Afrikába importál jellemzően, az USA piacát pedig a Közel-Kelet és Közép-Amerika jelentik. Az exportra kerülő járművek 70 százaléka végzi valamely fejlődő országban. A legtöbbet Afrika szívja fel (40 százalék), és ezt követik a már kifejtett kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai (EECCA) országok. (Még egyszer: Magyarország ez utóbbinak nem része.)


Német mérnöki csoda kisebb horpadással a hűtőrács környékén

Bajok vannak

A tanulmány négy fő problémát említ meg ezekkel a járművekkel kapcsolatban: környezetszennyezés, a klímaválságot fokozó anyagok erőteljes kibocsájtása, minőségi és biztonsági problémák, rossz energiahatékonyság, drágább üzemeltetési költségek. A felsoroltak pedig statisztikailag érzékelhető gondokat okoznak. Világszinten például 1,25 millió ember hal meg autóbalesetben évente. Ám a végzetes balesetek 90 százaléka a szegényebb országokban történik, holott ezen országokban együtt a világ teljes járműparkjának mindössze 54 százaléka található. A WHO adatai alapján egyébként Afrikában halnak meg a legtöbben gépjárműbalesetben – ami évi 246 000 ilyen esetet jelent.

Ezek az autók ráadásul több üvegházhatású gázt pöfögnek szét, ami nem csak a klímának rossz hír, hanem azoknak is, akik szeretnek lélegezni. A kipufogóból ráadásul ömlik a nitrogén-dioxid és a szállópor is, amelyek különös légszennyező anyagok, és légzőszervi megbetegedést is okozhatnak. A tanulmány adatai alapján valószínű, hogy a lazán hagyott gépjármű-reguláció az oka, hogy a szegényebb országokat a légszennyezés hatásai keményebben gyötrik.

Az Unió

A használatautó-kereskedelem Európában nagyrészt az Unión belül zajlik – az érintett járművek 60 százaléka kerül át egyik európai országból egy másikba. A maradék 40 százalék azonban javarészt szegényebb országokba kerül. Ez a vizsgált periódusban tehát 7,6 millió kocsit jelentett. A két legfőbb felvevőpiac Nyugat-Afrika és az EECCA-országok. Csak 2018-ban az EU valamicskét több mint egymillió használt kocsit küldött Afrikába – abban az évben egyébként összesen érkezett 1,5 millió használt gépjármű a kontinensre.

Az Unió legnagyobb Európán kívüli exportőre Németország (53 százalék 2016-ban), őket követi az Egyesült Királyság (13 százalék). A fenti arány tehát a használt autók Európán kívüli értékesítésére vonatkozik. 2015-ben azonban 2,82 millió használt járművet küldött Németország a határain kívülre, viszont ezeknek több mint a fele egy másik európai országban kötött ki. Ami az Európán kívüli német exportot illeti: ennek zöme Nyugat-Afrikát célozta (41 százalék). Tegyük hozzá, hogy sok EU-n belül maradt autó végül kerülőúton, tehát egy másik európai országból jut Európán kívülre, vagyis a tényleges számok zordabbak is lehetnek. Ráadásul a német adatok a regisztráció nélküli ócskavasak kereskedelmét sem tartalmazza, holott az ezeket veszélyes mód szállító horrorkaravánok látványa Magyarországon sem ritka.

Tíccsák be?

A tanulmány szerzői nem pártolják a használt autók behozatalának a teljes tiltását, mivel így sok kulcsfontosságú, és akár környezetbarát technológia sem tud eljutni az adott országokba. Ugyanakkor mind az import, mind az export oldalon komolyabb szabályozást sürgetnek. A vizsgált 146 import-ország kétharmadában ugyanis „gyenge” vagy „nagyon gyenge” ezen piac szabályozása. 100 országban nem volt semmiféle elvárás a gépjármű kibocsájtásával kapcsolatban, 61 országban pedig a kocsik életkorát sem szabályozták. Ugyanakkor a szerzők szerint az is jó lenne, ha az exportőrök sem roncstelepként tekintenének ezekre az országokra.

(Címlapkép: Pikrepo)


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
AKCIÓS ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK BUDAPESTEN AKÁR 27 915 000 Ft-tól. TÉLI AKCIÓ A CORDIÁTÓL
Legyen a leggyorsabbak között, és szerezze meg álmai otthonát egyedülálló kedvezménnyel! 2020. december 31-ig kiemelt kedvezménnyel, akár 9% árelőnnyel vásárolhatja meg az ideális lakást kínálatunkból.
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.