A nagy fagy

A Golf-áramlás mintegy ma 1,4 petawatt hőt szállít. Amennyiben a kontinensünket melegen tartó áramlás tovább gyengül, az katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Királyságra, Írországra, Franciaországra, sőt az egész Mediterránumra és sok más helyre is.

Évezredek óta az Atlanti-óceáni körforgási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation - AMOC), közkeletű nevén a Golf-áramlat rendszere határozza meg Észak-Európa éghajlatát.

Ezt megelőzően az AMOC 12 ezer évvel ezelőtti, szinte teljes leállását tekintik a “Nagy fagy” (Younger Dryas) esemény előidézőjének, melynek során a világ rövid időre visszacsúszott a nemrégiben maga mögött hagyott jégkorszakba.

Ellenmondásos adatok

Mivel az óceanográfusok vitatták, hogy a legutóbbi gyengülés miként viszonyul a múltbeli mozgásokhoz, és nem tudnak megegyezni, hogy véletlenszerű csökkenésről vagy egy ijesztő trend kezdetéről van-e szó, Stefan Rahmstorf professzor, a Potsdami Klímahatáskutató Intézetből egész csokornyi bizonyítékot állított össze az AMOC erejének változásáról, egészen az időszámításunk szerinti 400 óta.

"A Golf-áramlat rendszere úgy működik, mint egy óriási szállítószalag, amely az egyenlítőtől felfelé meleg felszíni vizet szállít felfelé északra, és hideg, alacsony sótartalmú vizet küld vissza délre a mélyben. Közel 20 millió köbméter vizet mozgat másodpercenként, ami majdnem százszorosa az Amazonas vízhozamának"- írta Rahmstorf közleményében. 

Az áramlat csak a 20. Század közepe óta 15 százalékkal gyengült, és az óceán üledékei, a jégmagok, a korallok és még a fák gyűrűi is pontosan jelzik erejét a korábbi időkben. Egyenként, minden áramlat-erősség-indikátor tartalmaz hiányzó periódusokat, vagy variációkat, melyek elegendőek ahhoz, hogy rengeteg bizonytalanságot vigyenek a rendszerbe. 

Összefoglalva őket, egyben azonban Rahmstorf és társszerzői a Nature Geoscience tudományos folyóiratban arra a következtetésre jutottak, hogy a történet egyértelmű: a Golf-áramlat legalább 1600 éve nem volt ilyen gyenge.

Közeleg a tél

Az AMOC motorja az Atlanti-óceán északi részén áramló sűrű sós víz, a rendszerbe kerülő könnyebb súlyú édesvíz azonban megzavarja a folyamatot. A tudósok félelme az, hogy a környező területekről érkező csapadékmennyiség vagy a jégolvadás elegendő lesz ahhoz, az egész folyamatot leállítsa.

Észak-Európa sajnos egy éghajlati rendellenességben, egy klímakivételben él. A világon sehol máshol nincsenek ilyen optimális körülmények az emberi túléléshez, ilyen messze az egyenlítőtől.

Amikor Jacques Cartier felfedezte Labradort, annyira sivárnak találta, hogy így fakadt ki: „Ez az a  föld, amelyet Isten Káinnak adott, hogy megbüntesse Ábel meggyilkolásáért”. Labrador alig fekszik valamivel északabbra, mint Cartier szülőföldje, a franciaországi Bretagne. 

AMOC-futás

Évszázadokba tellett, mire az óceánográfusok megfejtették ezt a nagy rejtélyt, melynek eredménye a Golf-áramlat jótékony hatásának feltárása lett. Ez, és semmi más nem áll Cartier szülőföldje, Nagy-Britannia és Skandinávia, valamint  az Északi-sark telei között. Meglehet, lassan Európában is közeleg a tél.

Ha az AMOC leáll, Európa az örök fagy fogságába kerül, egy olyan folyamat során, mely a normális téli lehülés sebességének ezerszeresével zajlik majd le, és amit hűen ábrázoltak a Holnapután című katasztrófafilmben. Ha ez bekövetkezik, akkor a ma még északra szállított víz már nem kerül elszállításra, és felgyorsítja a tengerszint emelkedését az amerikai keleti part mentén, elárasztva Florida jelentős részét.

Rahmstorf megállapításai ugyanazon a héten láttak napvilágot, amikor publikálták az Atlanti-óceán északi részébe kerülő édesvíz változásának sebességét bemutató modellt, mely épp annyira hozzájárulhat az AMOC leállításához, mint maga a rendszerbe kerülő édesvíz-mennyiség.

Ha ez a modell is helyes, akkor ez is jelentősen növeli a veszély kockázatát, mivel Grönland jégének egy esetleges hőhullám okozta hirtelen elolvadása - olyan esemény, mint amit 2019-ben láthattunk - elegendő lehet ahhoz, hogy kiváltsa a leállást.

(Forrás: IFLS Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Én nem mondom, hogy klímaváltozás van, de... Ma, 2019. november 11-én van az első nap az írott történelemben, hogy Ausztráliában nem esett egy csepp eső sem. Sehol. Odalent szárazság van, kontinensszerte lángol a bozót és pokoli a forróság.

Bár a tehenek és juhok katasztrófát okozhatnak, a megoldás szerencsére már a tengerben úszkál Egy új tengeri moszat-alapú takarmány-kiegészítő csökkentheti a légkörbe kerülő egyik legveszélyesebb üvegház hatású gáz, a metán mennyiségét.

IoT a klímaváltozás elleni küzdelemben Az ipari forradalmat és az azt megalapozó technológiát nevezhetjük nyugodtan eredendő bűnnek is, ha az ember okozta éghajlatváltozás okait keressük. Ironikus módon, egy újabb ipari forradalom és annak új technológiái lehetnek az orvosság a bajokra, melyeket az emberiség ma elszenved az antropogén (ember okozta) globális felmelegedés képében.