Utópisztikus gondolatból megvalósult ötlet

A neurológusok már az 1970-es években megkezdték az emberi elme felderítését, amikor is első ízben implantáltak úgynevezett agy-számítógép illesztőegységet (brain-computer interface, BCI) kísérleti alanyok koponyájába. Bár a tudomány azóta sokat fejlődött, a BCI beültetése napjainkban is műtét útján történik, és ami azt illeti, továbbra is kísérleti fázisban jár (az USA-ban orvosi célokra használják, paralízises betegek kezelése céljából).

Pedig Elon Musk korábban már felvázolt egy jövőképet, amiben agyunkba telepített chipekkel irányítjuk az egeret, a billentyűzetet, na meg a telefonunk kijelzőjét. Persze ez egyhamar aligha valósulhat meg a jövőben, hiszen jelenleg nincs olyan kormányzati szerv a világon, ami zöld utat adna a kutatóknak, hogy csak úgy kedvükre bármit beültessenek egészséges emberek agyába.

Itt jön a képbe Kouider és a Next Mind

A startup feje és csapata kifejlesztett egy noninvazív (eljárás során nincs szükség sebek ejtésére) BCI eszközt, ami zavartalanul 'üldögél' a koponyánk hátsó részén, miközben adatokká alakítja az agyhullámokat, amikkel aztán irányíthatjuk a kompatibilis szoftvereket. Az eszközt nagyjából a Fantázia című Disney rajzfilm varázslósisakjához hasonlíthatjuk; szükségünk van a kedvenc fotónkra, de nincs kedvünk végigpásztázni a galériát? Csak gondoljunk rá, és megjelenik a képernyőn! Üzenetet küldenénk? Hagyjuk a Messenger-t, csak találjuk ki a szöveget, képzeletben nyomjuk meg a küldés gombot, és várjuk meg társunk reakcióját, amikor meglátja, úgy kapott üzenetet, hogy mi még csak meg sem érintettük telefonunkat.

"Ez egy valós dolog, a lehetőségeink száma pedig végtelen." Kouider a 2019-es helsinki Slush startup rendezvényen beszélt az eszközről. Ha van negyed óránk, érdemes végignézni.

Azért ne szaladjunk nagyon előre, hiszen még rengeteg optimalizáló folyamaton át kell esnie ahhoz, hogy beültetés nélkül is pontosan fogja az agy által közvetített hullámokat. Alkalmazása más részről viszont olcsóbb, praktikusabb és biztonságosabb a műtétnél. A szkeptikusokban mostanra megfogalmazódhatott a kérdés: jó-jó, de mégis miért jó ez nekünk? Erre a Wired újságírója kereste a választ, amikor tavaly decemberben kipróbálhatta a készüléket.

Súlya akár egy kivié, de segítségével Jedinek érezhetjük magunkat

A kütyü valójában nem más, mint az úgynevezett elektroencefalogram (EEG), vagyis az agykéreg működésével járó elektromos feszültségváltozásokat rögzítő görbe. Hasonló ahhoz, amit Kouider agykutató professzorként használt párizsi laboratóriumában, mielőtt megalapította a NextMind-ot. Elmondása szerint az EEG működéséhez megfelelő géllel sikosítani kell a bőrt, a NextMind találmánya azonban nem igényel ilyesmit, merthogy olyan száraz elektródákkal működik, melyeknek a koponyával kell összeköttetésben állniuk. Hozzátette: a kütyü "nagyon érzékeny az elektromos jelekre".

Ami a kísérletet illeti, a feltaláló óvatosan az újságíró fejére helyezte az eszközt, ami hajcsathoz hasonlóan rögzült a koponyán. Miután működésbe lép, adatokká alakítja az agy vizuális cortexéből (a képalkotásért felelős területről) érkező hullámokat, melyeket az eszközzel összeköttetésben álló számítógép algoritmusokká alakít, dekódolja, majd paranccsá formálja.

Kouider azonban mindenekelőtt elkészítette Arielle Pardes 'agyi profilját', lényegében azért, hogy feltérképezze a vizuális cortex reakcióit. A nőnek mindehhez a képernyőn felvillanó háromszögeket kellett követnie szemeivel. Kouider hozzátette: ezt elég egyszer eljátszani, a gép ezután automatikusan beazonosít minket és teljesíti parancsunkat. A NextMind újításának bemutatkozását egyébiránt a 2020-as, januári CES időpontjára tűzték.

Miután mindennel elkészültek, Pardes az ikonikus Duck Hunt Nintendojátékon próbálhatta ki a kütyü demóját. "Próbáld meg a gondolataiddal lelőni őket", utasította Kouider. És láss csodát, a kacsák repültek. A játék után azt is megtapasztalhatta, milyen egy pillantással csatornát váltani, vagy színt váltani az okos villanykörtén. A riporter szerint ha másra nem, a kütyü arra mindenképpen jó, hogy kis időre Jedinek érezhetjük magunkat tőle.

Valaki már melléfogott vele

A BCI-re alapuló eszközök problémája korántsem az, hogy képesek-e elég gyorsan irányítani az okoseszközöket vagy a játékkonzolokat, hanem, hogy valójában kinek kell ez. Az InteraXon, kanadai startup találmánya (a lámpák gondolatátvitellel történő kapcsolása) nagy dobásnak indult, aztán végül inkább felhagytak vele. "Az igazat megvallva rájöttünk, a kapcsolgatást sokkal egyszerűbb a kezünkkel megtenni" - mondta a cég társalapítója, Ariel Garten a Scientific American-nak. Hogy mi lesz a NextMind sorsa, egyelőre még a jövő zenéje, de ahogy korábban említettük: valószínűleg nem most hallottunk róluk utoljára.

(Fotó: Pixabay)