Ahogy arról a New Scientist alapján az Interesting Engineering beszámolt, a kutatók két kísérletet végeztek el a PAM (Predictive Attention Mechanism) névre keresztelt technológiával: az elsőben az önkénteseken funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatot (fMRI) végeztek, amellyel mérni lehet az agy vérellátásában bekövetkező változásokat. A tesztalanyoknak emberi arcokról készült fotókat mutattak, miközben a géppel rögzítették a látásért felelős agyterület neurális aktivitását, az így kapott adatokat pedig betáplálták a mesterséges intelligenciába, amely ez alapján képes volt újraalkotni az alanyok által látott képeket.
A második kísérletben a kutatók egy régebbi kísérletből származó adatokkal dolgoztak, amelyben egy makákónak mutattak mesterséges intelligenciával generált képeket, miközben az agyába ültetett elektródákkal rögzítették az agyi aktivitását. Ahogy az az egyetem által közzétett képeken is látszik, a PAM szinte hibátlanul rekonstruálta a majom által látott képeket pusztán az állat agyi aktivitásának adatai alapján: az alábbi fotón a felső sorban láthatóak az eredeti, a középső sorban pedig a PAM által újraalkotott képek, míg az alsó sorban egy régebbi mesterséges intelligencia által készített képek sorakoznak. Ahogy látható, a PAM sokkal aprólékosabb munkát végzett, ami annak köszönhető, hogy ez a mesterséges intelligencia képes megtanulni, hogy az agy mely területére kell fókuszálnia.
A bioRxiv preprint szerveren publikált eredmények a kutatók várakozásai szerint közelebb hozhatják az orvostudományt a vakság kezeléséhez azáltal, hogy képesek lehetnek stimulálni a megfelelő agyterületeket, de a technológia a fogyatékossággal élők számára is új utakat nyithat az önkifejezésben.
(Borítókép: Getty Images)