A HAARP most zajló kísérletében mesterséges égboltfényt hoznak létre

2023 / 11 / 07 / Bobák Zsófia
A HAARP most zajló kísérletében mesterséges égboltfényt hoznak létre
Az eredetileg a DARPA, az amerikai Légierő és az amerikai Haditengerészet közös projektjeként épített létesítményt ma már a Fairbanksi Alaszkai Egyetem üzemelteti és a napokban újabb kísérletre kerül sor a helyszínen található 180 antenna segítségével.

A HAARP (High-frequency Active Auroral Research Program, rövidhullámmal működő, sarki fényjelenséget kutató program) harminc évvel ezelőtti létrehozása óra számtalan összeesküvés-elmélet célpontjául szolgál, részben a katonai jellege miatt, mivel a létesítményt az Egyesült Államok Légiereje, Haditengerészete, a DARPA (a Védelmi Minisztérium kutatásokért felelős részlege) és a Fairbanksi Alaszkai Egyetem (UAF) támogatásával működtették 1993-tól 2014-ig. A HAARP projektet 2014-ben leállították ugyan, de az itt zajló kutatások nem szűntek meg teljesen, csak most már kampányszerűen, időszakosan működnek: az üzemeltetés feladatát 2015-ben az Alaszkai Egyetem vette át, akik fizetős rendszerben adják ki a létesítményt különféle tudományos kutatások céljára az ügyfeleknek.

A HAARP az apró, 169 fős alaszkai település, Gakona mellett épült meg 1993-ban és legfontosabb részét egy 180 rádióantennából álló rendszer (Ionospheric Research Instrument, IRI) képviseli, amellyel az ionoszférával kapcsolatos megfigyeléseket végzik. Az ionoszféra a Föld légkörének legfelső rétege, ahol a Nap ionizáló sugárzásának hatására az itt található részecskék elektromos töltést kapnak. Az ionizált zóna könnyen visszaveri a rövidhullámú, nagyfrekvenciás rádióhullámokat, ezért a hullámterjedés szempontjából nagy szerepet játszik ez a réteg és ezt használják ki a HAARP kísérletekben is. Az IRI antennarendszer célja, hogy a magaslégkör vezetőképességének vizsgálatával kapcsolatos műveleteket végezzenek, azáltal, hogy ideiglenesen gerjesztett állapotba hozzák az ionoszféra egy kis területét, majd adatokat gyűjtenek a végbemenő folyamatokról és változásokról.

A nagyfrekvenciás jeladók által mesterségesen előidézett reakciók megfigyelése az ionoszférában történő természetes jelenségek tanulmányozását és jobb megértését segíti elő.

A HAARP területén működő tudományos berendezések egy része emellett a passzív megfigyelést is lehetővé teszi, többek között teleszkópok alkalmazásával.

A létesítményben november 4-től 8-ig tart a legújabb kísérleti kampány, amelynek során mesterséges égboltfényt hoznak létre Gakona és a vele szomszédos területek felett. A kutatás célja a UAF leírása szerint, hogy az ionoszféra azon mechanizmusait analizálják, amelyek az optikai tartományban való sugárzáshoz járulnak hozzá, valamint hogy vizsgálják az ionoszféra bizonyos hullámainak az alacsony frekvenciájú (VLF) és extrém alacsony frekvenciájú (ELF) rádióhullámokra gyakorolt esetleges erősítő hatását. A kísérletek második fázisában azt kutatják, hogy a műholdak számára lehetséges-e az ionoszféra plazmahullámainak használata a potenciális ütközések előrejelzése és elkerülése céljából.

Az egyetem mindenkit figyelmeztetett a mesterséges égi jelenség megjelenésére, amit az antennarendszer segítségével hoznak létre és ami halvány piros, illetve zöld színű fénnyel sugároz a magasban. A transzmisszió 2,8 és 10 megahertz közötti frekvenciákon zajlik, minden nap más időpontban: a konkrét időpontokat és a használt frekvenciákat az UAF dokumentumában tették közzé, de ezek módosulhatnak az ionoszféra aktuális jellemzőinek függvényében. Az AIRGlow kísérletek során a HAARP adóberendezések pulzálásával (ki-, és bekapcsolásával) teremtenek rádió-indukált sarki fényt, vagyis égboltfényt, más néven mesterséges sarki fényt az Alaszkai Egyetem magyarázata alapján. A transzmisszió alatt energiát adnak a felsőlégköri gázoknak, azaz gerjesztik őket, hogy bekövetkezzen az ionizáció és szabad elektronok jöjjenek létre. Mikor abbahagyják a sugárzást, a szabad elektronok újra egyesülnek az atomokkal és molekulákkal (ez a rekombináció folyamata), így megszűnik a gerjesztett állapot. Ezt a folyamatot kíséri a fényjelenség körülbelül 200-250 kilométeres magasságban.

Az UFA figyelmeztetése szerint a mesterséges sarki fényt csak a HAARP 500 kilométeres körzetében tartózkodók láthatják és csak akkor, ha semmilyen negatív időjárási viszony vagy akár a természetes sarki fény nem befolyásolja a megfigyelési lehetőségeket. A projektben az UAF mellett a Floridai Egyetem, a Georgiai Műszaki Egyetem, a Cornell és a Denveri Coloradói Egyetem kutatói vesznek részt és annak az öt éves pályázati nyereménynek a támogatásával végzik a kutatást, amit a Fairbanksi Alaszkai Egyetem Geofizikai Intézete a Nemzeti Tudományos Alapítványtól kapott és aminek keretében egy úgynevezett sub auroral, vagyis sarki fény alatti geofizikai obszervatóriumot alakítanak ki a HAARP területén.

A kísérletek pedig a jövőben is folytatódhatnak, elvégre, ahogy azt az UAF 2015-ben írta, miután átvették a létesítményt a katonai szervezetektől, a HAARP a legjobb eszköz ahhoz, hogy a Föld légkörének kevésbé ismert részét tanulmányozzák és a szakértők részéről is tapasztalható érdeklődés az itt kivitelezhető munkák iránt. A "tudományos-fantasztikus állítások a hátrafelé járó rénszarvasokról, az emberek agymosásáról és a HAARP időjárás-befolyásoló képességéről" nem érintette túl jól a kutatókat, de az egyetemnek mégis megérte életben tartani a helyet (és ezzel együtt az összeesküvés-elméleteket), mert az itt végrehajtott kísérletek lehetőséget adnak a kontrollált vizsgálatokra is, a természetes folyamatok passzív megfigyelése helyett, illetve mellett.

(Fotó: JR Ancheta/Todd Paris/UAF/GI, HAARP)


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Gyereket evett az ősmadár a mai Lengyelország területén
Gyereket evett az ősmadár a mai Lengyelország területén
A feltárt gyermeki csontok annyira porózusak voltak, hogy ez alapján keresztülmehetett a madár emésztőrendszerén.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.