A University of California, Davis (UC Davis) mérnökei egy új radarérzékelőt fejlesztettek ki, amely az emberi hajszálnál akár 100-szor vékonyabb test mozgását is képes érzékelni – ráadásul maga az érzékelő mindössze akkora, mint egy szezámmag, és energiatakarékos.

A rendszer milliméterhullámú radartechnológián alapul – ezek olyan rövid hatótávolságú radarszenzorok, amelyek – ahogy a név is sugallja – a mikrohullám és az infravörös közötti milliméteres hullámfrekvenciákon működnek.

A fent említett milliméteres hullámú radartechnológia segítségével pedig ez az aprócska eszköz a mikroszkopikus objektumok apró mozgásait is képes érzékelni. Ezekkel a precíz műszerekkel eddig azonban akadtak problémák: nagy energiafogyasztás és a háttérzaj kiszűrésének a nehézsége.

Az UC Davis csapata úgy hídalta át ezeket az akadályokat, hogy módosította az érzékelő topológiáját, ezzel pedig kiszűrte a mérésekből származó nem kívánt zajt – magyarán a háttérzajt. Ennek következtében a radar nem csak arra képes, hogy észlelje a célpont helyzetében bekövetkezett változásokat egészen az emberi hajszál vastagságának a század részéig, de a rezgéseket akár a hajszál ezredéig is kimutatja. Az sem mellékes, hogy ez az érzékelő – a korábbi modellekkel ellentétben – rendkívül kompakt, mindössze akkora mint egy szezámmag, így energiatakarékos is és viszonylag egyszerűen előállítható – írja a New Atlas.

A kérdés persze, hogy egy ennyire érzékeny műszer mégis mire lesz jó? Az egyik alkalmazási terület talán meglepő mód a mezőgazdaság: a levelek vastagságában bekövetkező apró változások detektálásával nyomon lehet követni a növények hidratáltsági szintjét. Emiatt a radar lényegében forradalmasíthatja a mezőgazdasági ágazatot azáltal, hogy költséghatékony megoldást kínál a növények vízszükségletének a nagyon pontos felmérésére.

Természetesen egy sereg más terület is szóba jöhet: a biztonságtechnika eléggé adja magát, ahogy a biometrikus megfigyelés is, de a radar segítheti a látássérülteket, hatékonyabbá és pontosabbá teheti az épületek szerkezeti integritásának a monitorozását, valamint a virtuális valóság rendszerek fejlesztésében is akadhat szerepe.

(Kép: UC Davis/Omeed Momeni)