Dugókban araszolás, állandó parkolóhelyhiány, rossz levegő és zaj: ezek az állandó jellemzői a mai városoknak, amelyeket gyakran nem az elmúlt évtizedekben rendkívül megnövekedett forgalom igényeihez alakítottak ki, mégis el kell bírniuk a rengeteg autót és járművet, miközben otthont kell adniuk a szintén egyre csak növekvő számú lakosságnak is. Jelenleg a Földön élő több mint 8 milliárd ember kicsit több mint fele él városokban, de ez az arány gyorsan változik, az ENSZ előrejelzései szerint 2030-ra a 60%-ot is elérheti. Az Our World in Data ábráján is jól látható, hogy a legnagyobb városok, különösen az ázsiai térségben, az előző évszázad óta hihetetlen sebességgel népesülnek be, Tokió, Delhi, Mumbai vagy Isztambul lakossága villámgyorsan növekedett 1950 óta, ezen városok mindegyikében több ember él, mint teljes Magyarországon.

A sok ember sok közlekedési eszközt is jelent,

aminek csak elenyésző része tartozik a mikromobilitási kategóriába, rengetegen választják az autóval vagy tömegközlekedéssel történő közlekedést, bár a bizonyos statisztikák szerint a tömegközlekedés kihasználtsága is csökken: a KSH adatai alapján Magyarországon 2001 óra harmadával esett vissza a buszon utazók száma, igaz, a villamosokat és metrókat körülbelül ugyanannyian veszik igénybe. A személyautók száma Magyarországon 2001 óta 2,5 millióról 4,2 millióra nőtt.

Létfontosságú kérdést jelent tehát ennek a hatalmas mennyiségű közlekedési eszköznek a megfelelő kezelése, hogy a városok, amennyire lehet, élhetőek maradjanak vagy élhetővé váljanak az emberek számára. Ebben a tekintetben van mit fejlődni globális szinten is és a megoldást a mobilitás jobb megértésében és jobb kezelésében kell keresni. Erre nyújt egy lehetséges módszert az úgynevezett kognitív mobilitás (CogMob), egy friss tudományterület, ami összehozza a különböző kutatási területeket, például a szállítmányozást, a mobilitást, a járműgyártást, az ezekhez kapcsolódó társadalomtudományokat vagy éppen a mesterséges intelligencia kutatásokat. Utóbbi rendszerek különösen sokat segítenek az ideálisabb mobilitási megoldások kialakításában, akár az adatok gyűjtése, azok rendszerezése, a járműgyártás optimalizálása, új anyagok felfedezése, de még az infrastruktúrák működtetése révén is.

A Bosch Innovációs Kampuszon október elején megrendezett Kognitív Mobilitás 2024 konferencia keretében ezeket a tudományterületeket képviselő szakértők osztották meg gondolataikat egymással és a közönséggel, hogy innovatív, új szemlélet születhessen a forgalomszervezés, a járművek működése és kommunikációja, az energiaforrások és a városok tervezésének tekintetében.

"A jövő közlekedése már rég nem mérnöki kérdés csupán, hiszen olyan globális kihívásokkal kell szembenéznie a világnak, mint a klímaválság, az energiaforrások szűkössége vagy a városok folyamatos növekedése."

- mondta el Dr. Zöldy Máté, a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia szervezője. Szerinte a problémák megoldásához globális szakmaközi együttműködésre és innovatív szemléletre van szükség, amit a konferencia is erősít. Az előadásokon szó esett a különféle hajtástípusok versenyétől kezdve az okosvárosokig sokféle témáról, amelyek központi szerepet játszanak a holnap mobilitásának kialakításában.

Az egyik érdekes és a jövő közlekedésében fontos segítséget nyújtó koncepciót a Bosch mérnökei mutatták be, akik rádiókommunikáció alapú rendszerrel teszik lehetővé, hogy az utakon közlekedő járművek "beszélgetni" tudjanak egymással és megoszthassák az adataikat, így alakítsanak ki hatékonyabb együttműködést. A járművek kommunikációja akkor válhat igazán fontossá, ha esetleg a nem megfelelő körülmények miatt saját szenzoraik nem képesek kellő adatot előállítani a biztonságos vezetéshez, ekkor kapóra jöhet az adatmegosztás, aminek segítségével a jármű kedvezőtlen helyzetben is stabilan végre tudja hajtani a vezetési műveleteket.

A konferencián kiemelt figyelmet kapott a különféle technológiai fejlesztéseknek nem csak a hatékonyság, hanem a fenntarthatóság szempontjából vett hatása is, amivel kapcsolatban megkerülhetetlen a hidrogén említése, hiszen ezt tartják általában a jövő legzöldebb energiaforrásának. Az ezzel kapcsolatos előadásban Dr. Dhinesh Balasubramanian, az indiai MEPCO egyetem vezető kutatója beszélt azokról az intelligens, adatvezérelt módszerekről és szimulációs eljárásokról, amelyek a hidrogénmobilitás biztonságának növeléséhez vezetnek, elősegítve, hogy a hidrogén elfogadott és a gyakorlatban is elterjedt alternatíva legyen a közlekedésben.

A környezetkímélő hozzáállás azonban közel sem csak a felhasznált üzemanyagról és a hajtásláncról szól,

egészen máshol kezdődik: a döntésnél, hogy egyáltalán használjuk-e (és mennyit) a járműveinket. Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense szerint ahhoz, hogy a járműhasználat ideje csökkenthető legyen, a városok tervezése adja a kulcsot - egy élhetőbb város jellemzője, hogy benne a lehető legrövidebb útvonalakon, minél kevesebb járművel, minél több utas és áru juthat el a céljához.

"Úgy érdemes szervezni a forgalmat, hogy a legkevesebb felesleges járműmozgásra, például parkolóhely-keresésre legyen szükség,

és ha már mozog a jármű, akkor lehetőleg ne kelljen újra és újra megállni, elindulni, lassítani, gyorsítani. Ez pazarolja az energiát, növeli a légszennyezést, a dugókat és a balesetveszélyt. Fejlett kognitív mobilitási rendszerekkel a városokat alacsonyabb energiafogyasztás, kisebb környezetterhelés és nagyobb biztonság mellett lehet a jövőben működtetni." - magyarázta Hanula Barna.

Az idei Kognitív Mobilitás konferencián emellett, akárcsak a tavalyi évben, bemutatkoztak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói is, akik ez alkalommal a jármű és az ember közötti interakciót állították a középpontba. A Mobility Design Lab járműtervezési műhelyében a hallgatók a leginnovatívabb technológiákkal dolgozhatnak és a legfantáziadúsabb koncepciókat alkothatják meg leendő járművek kialakításának terén, miközben persze a praktikusabb szempontokat is beemelik a munkákba. A műhely eredetileg a Mercedes-Benzzel való együttműködéssel indult, majd a Budapesti Műszaki Egyetemmel közös Micromobility oktatási programmá nőtte ki magát, ahol autók mellett mikromobilitási eszközöket, speciális járműveket és mobilitási élményt is terveznek a klasszikus formatervezés és a high-tech ötvözésével, miközben kiterjesztett és virtuális valóság (AR és VR) technológiákkal, valamint a digitális rajztáblákkal jelenítik meg ötleteiket. Ahogy az a Kognitív Mobilitás konferencián is kiderült, a hallgatók víziója szerint a jövő autói érzékelőkkel ellátott guruló számítógépek lesznek, amelyek a bennük rejlő lehetőségeket teljes mértékben az egyénre szabottság felé fogják elmozdítani.

Az eseményen átadták a Best Paper Award díjat is, amelyet a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia nemzetközi tudományos testületének javaslatára a legjobb szakmai publikáció nyert el: ezt idén Dr. Szászi István kapta, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Szászi munkája a villanymotorok ma még költséges és nyersanyaghiányos megoldásaival foglalkozik, hogy az egyre nagyobb teret nyerő elektromos hajtású járművekben alkalmazott anyagok költségszintjének csökkentése valósággá válhasson.

(Fotó: Bosch, Nabeel Syed/Unsplash, liuzishan/Getty Images)

A mesterséges intelligencia és a humán intelligencia keveréke teremt új világot a közlekedésben A kognitív mobilitás fogalma sok kutatási terület összekapcsolt rendszerét foglalja magában és a mobilitás holisztikus megközelítését teszi lehetővé. Egy nagyszabású budapesti konferencián ennek a friss tudományterületnek a különböző aspektusait járták körül a résztvevők.