A mesterséges intelligencia és a humán intelligencia keveréke teremt új világot a közlekedésben

2023 / 10 / 23 / Bobák Zsófia
A mesterséges intelligencia és a humán intelligencia keveréke teremt új világot a közlekedésben
A kognitív mobilitás fogalma sok kutatási terület összekapcsolt rendszerét foglalja magában és a mobilitás holisztikus megközelítését teszi lehetővé. Egy nagyszabású budapesti konferencián ennek a friss tudományterületnek a különböző aspektusait járták körül a résztvevők.

"A kognitív mobilitás (CogMob) a különböző kutatási területek, úgymint a mobilitás, szállítmányozás és ezek menedzsmentje, a járműgyártás, a hozzá kapcsolódó társadalomtudományok, a mesterséges intelligencia és ennek alkalmazásai és a kognitív infokommunikáció összefonódó kombinációját vizsgálja. A CogMob fő célja, hogy holisztikus képet adjon a mobilitásról és széleskörű megértéséről. Ennélfogva olyan módon írja le, modellezi és optimalizálja, mint a mesterséges és természetes/emberi kognitív rendszerek kevert kombinációját." - foglalta össze a kognitív mobilitás lényegét Zöldy Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműmérnöki Karának professzora és Baranyi Péter informatikus, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének tiszteletbeli tudományos főtanácsadója az Infocommunication Journalben megjelent 2023-as tanulmányukban.

Ebbe a még formálódó, friss tudományterületbe nyújtottak betekintést a második alkalommal megrendezett IEEE Cognitive Mobility (Kognitív Mobilitás) Konferencia szakértői a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon október 19-én és 20-án, ahol a világ minden tájáról érkező előadók prezentációi mellett megtekinthettünk két különleges projektet is: az elektromos hajtáslánccal felszerelt eTipo versenyautót és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Mobility Lab-jének futurisztikus gépjárműdizájnjait.

A kognitív mobilitás koncepciója nem csak a mesterséges intelligencia használatáról szól, de mivel a jövőben, főként az önvezető járművek elterjedésével, rendkívül nagy szerepet fog játszani a közlekedési rendszerek működtetésében, illetve már most is jelentős mértékben hozzájárul a forgalom különféle aspektusainak kezeléséhez, ezért az MI fontos eszköze a közlekedési hálózatok fejlesztésének és nagy jelentősége lehet az optimális körülmények kialakításában. Mesterséges intelligenciával lehetséges a járművek hatékonyságának fokozása már az anyagkutatástól kezdve, a tervezésen és gyártáson át a közlekedési rendszerek optimalizálásáig és az algoritmusok segítenek a vezetéstámogató rendszerek vagy éppen az infrastruktúra (például a közlekedési lámpák) működtetésének révén a biztonságosabb és ideálisabb körülmények megteremtésében is. A mobilitási rendszerek optimalizálása azonban nem csak a mozgás hatékonyabbá tételéről, hanem időnként éppen a felesleges mozgások elkerüléséről szól.

Ahogy azt Zöldy Máté elmondta, a fenntarthatóság érdekében néha az számít a legjobb döntésnek, ha nem történik mobilitás, tehát csak akkor mozgunk, mikor valóban szükséges. A járművek szenzoraiból, az infrastruktúra monitorozásából és más forrásokból begyűjtött hatalmas mennyiségű adat elemzése és általában az emberi mobilitás tanulmányozása révén jobb megértést szerezhetnek a szakértők arról is, hogy milyen faktorok határozzák meg a megfelelő döntés meghozatalát, így a kognitív mobilitás segítségével könnyebben tudunk mi emberek, vagy az MI-rendszerek választani az opciók közül. A közlekedés humán résztvevői által kezelt, őket segítő döntéstámogató rendszerek és az önálló működésre képes, saját döntéseket hozó MI-alkalmazások együtteséből alakul ki egy új architektúra.

"A mesterséges intelligencia és a humán intelligencia keverékeként összeáll egy sokkal fejlettebb rendszer."

- mondta el Zöldy, hozzátéve, hogy ez a nagy rendszer teszi majd lehetővé a mobilitás hatékonyabb kezelését.

A Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója, Kemler András elmondása szerint mivel a Bosch neve összefonódik az innovációval és a mobilitással, ezért a cégen belüli stratégia mellett az akadémiai szférával, például a BME-vel való közös munka is egyre többet ad hozzá az eszközök fejlesztéséhez.

"A Bosch kognitív mobilitási megoldásai már több mint ötven autómárka járműveiben jelen vannak"

- árulta el Kemler és az egyetemekkel, startupokkal való munka eredményeként még több hasonló innováció születhet az elkövetkező időkben. A szoros együttműködés egyik példája az az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ, amelyet tavasszal adtak át a Bosch és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kollaborációjának köszönhetően és ahol a kutatás-fejlesztési projektek kivitelezését végzik a BME és a Bosch szakemberei.

Egy különleges jármű első verziójának nyilvánosság előtt való leleplezésére a kompetencia központ megnyitóján került sor és a modell második generációs változatát most a CogMob konferencia keretein belül mutatták be először: ez az eTipo versenyautó, amit egy oldtimer elektromossá alakításával hoztak létre. Az alapot egy Alfa Tipo 184 adta, amelyet elektromos hajtáslánccal szereltek fel, hogy teszteljék a technológia életképességét.

Az eTipo első (jobb oldalt) és második (bal oldalt) generációs változata

Noha egyelőre mozgás közben nem láthattuk, de az autó közel sem csak egy kiállítási darab, hanem valódi versenyautóként használják és egy jelentős megmérettetésen, a Pikes Peak International Hill Climb versenyen is részt vesz majd. A jármű fejlesztését a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ és a MouldTech Systems Kft. végzi közös erővel és a cél, hogy egy olyan versenyautót hozzanak létre, amivel az elektromos meghajtás működésének részletei közelről tanulmányozhatóak és aminek segítségével új megoldásokat lehet kikísérletezni. A hajtáslánc összetevői modulárisan cserélhetőek és valós működés közben tesztelhetőek, így a különböző elektromos komponensek pontosabban mérhetővé, a hajtáslánc működése, melegedése, hatótávja optimalizálhatóvá válik a Bosch magyarázata szerint.

Az eTipo első generációs modellje a müncheni IAA MOBILITY 2023 kiállításon is bemutatkozott, a második generációs verzió pedig a "felhőkbe vezető versenyen", azaz a Pikes Peaken mutatja majd meg, hogy mit tud - a coloradói hegyekben megrendezett eseményen 4000 méter magas hegycsúcsok között vezető utakon kell navigálnia a járműnek, illetve sofőrjének. A verseny során 19,98 kilométert tesznek meg a versenyzők, miközben összesen 1440 méteres emelkedőn kell feltornázniuk az autókat és 156 kanyart vesznek be. Az autó tervezésének kulcsfontosságú részét jelenti, hogy szimulációk és digitális ikrek segítségével egészen pontosan előre tudják jelezni, milyen változtatásokra van szükség az optimális üzemeléshez. A Pikes Peak pályageometriájának alapján pontosan a pályához tudták méretezni az autó hajtásláncát és futóművét, így egy olyan modellt tudtak összeszerelni, ami alkalmas lesz a kanyargós utakon való versenyzésre. A MouldTech Systems egyébként a hasonló oldtimer járműveket a BME-s projekten kívül más célokra is gyártja: a Tipo 184 különböző változatait 2022 óta termékként is forgalmazzák.

A Kognitív Mobilitás Konferencián bemutatott másik speciális járműprojekt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Mobility Lab-jének gépjárműdizájn-programja volt, aminek során az AR-technológia révén olyan járművekkel is találkozhattunk, amelyek nem is voltak jelen fizikailag a helyszínen. A Mobility Lab a MOME Formatervező szakának specializációjaként működik és eredetileg a Mercedes-Benzzel való együttműködéssel indult, majd a Budapesti Műszaki Egyetemmel közös Micromobility oktatási programmá nőtte ki magát, ahol autók mellett mikromobilitási eszközöket, speciális járműveket és mobilitási élményt is terveznek a klasszikus formatervezés és a high-tech ötvözésével. A laboratórium célja, hogy teret engedjen a formatervezők fantáziájának, miközben a praktikusabb szemléletű mérnöki szempontok beemelésével egyszerre támogatja a hallgatók szakmai tudásának növelését és akár még konkrét termékek születését is, bár ez utóbbi nem az elsődleges fontosságú a projekt során.

A Mobility Lab lényege, hogy a jövő járműveinek dizájnját igyekezzenek megtervezni a résztvevők,

azokét a járművekét, amelyeket évtizedek múlva, a mostanitól eltérő körülmények között és igények kiszolgálására használhatnak majd az emberek. A hallgatók itt virtuális és kiterjesztett valóság eszközökkel dolgozhatnak a terveiken és a drónok, hajók, motorok és más közlekedési eszközök létrehozásával, valamint felhasználói élmény tervezéssel is foglalkoznak.

(Fotó: Bobák Zsófia/Rakéta.hu, Bosch, Andriy Onufriyenko/Getty Images)


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
A víz alatti biciklivel olyan gyorsan úszhatunk, mint a halak
A víz alatti biciklivel olyan gyorsan úszhatunk, mint a halak
A halaknak valóban nincs hasznára a bicikli, nekünk viszont igen – akár a víz alatt is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.