Rendhagyó tervvel állt elő egy tech-startup: a Lonestar Data Holding nevezetű cég a Holdon szeretne adatközpontot építeni, mely nemcsak a jövendőbeli mélyűri utazásokat segítené, de az elsődleges célja sem ez, hanem az emberiség összes tudásának az eltárolása – olvasható a The Register oldalán. Az alapító és ügyvezető-igazgató Christopher Stott a Norvégiában található globális magtár, a Svalbard Global Seed Vault – magyarul Spitzbergák Nemzetközi Magbunker – példáján szerzett ihletet a holdbéli adatszéfhez, melyhez éppen mostanság szerzett újabb 5 millió dollár támogatást olyan befektetőktől, mint a Seldor Capital, vagy a 2 Future Holding.

"Számomra érthetetlen, hogy legértékesebb javainkat, a tudásunkat és adatainkat miért a Földön őrizzük, ahol bombákat robbantunk, illetve gyakran fel is gyújtunk dolgokat, éppen ezért, az értékesebb javainkat egy másik égitesten érdemes tárolnunk"

– hangsúlyozta Stott. A norvég magtár azonban nem egy pozitív példa Stott számára, tekintve, hogy a megépítése óta máris problémák merültek fel a beázással kapcsolatban. A hold azonban a kutató szerint ideális helyszín lenne egy adatközpont számára, mivel a földi kataklizmák és viszontagságok nem érintik, ellenben a keringési pályájának sajátosságai miatt mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé, így tökéletesen alkalmas a folyamatos, közvetlen kommunikációs csatornák működtetésére.

Már az idén elindulnának a Holdra

A Lonestar csapatáról már biztosan látszik, hogy nem akarnak megállni a koncepciók szintjén: a cég a múlt hónapban jelentette be, hogy már leszerződtek az Intuitive Machines nevű startuppal, mely az elkövetkezendő 1-2 évben két missziót is indít a Holdra.

Az első, IM-1 névre keresztelt küldetés során a Lonestar csak szoftveres tesztet kíván futtatni, az adatok az Intuitive Machines Nova-C leszállóegységének hardverén lesznek. Az IM-1 missziót egy „holdnapra” tervezik, ami átszámítva két hétnek felel meg a Földön. A misszió a jelenlegi tervek alapján már 2022 utolsó negyedévében kezdetét veheti. A második misszió, az IM-2 ennél valamivel ambiciózusabb: az Intuitive Machines azt tervezi, hogy egy újabb Nova-C leszállót küld a Hold déli sarkára, mely különféle eszközöket szállít, köztük a NASA PRIME-1 jégfúróját, egy spektrométert, valamint a Lonestar első hardverprototípusát. Ez utóbbi egy nagyjából egy kilogramm tömegű tárolóeszköz, amely nem nagyobb egy keménykötésű regénynél, ellenben 16 terabájt memóriával rendelkezik. Az IM-2 várhatóan 2023-ban indul.

A jövendőbeli, holdbéli adatközpont szervereinek működését szimuláló hardver-prototípus olyan, megváltoztathatatlan adatokat fog tartalmazni, melyek a Lonestar vállalat Disaster Recovery as a Service (DRaas) szolgáltatásához kapcsolódnak. A cég a hardver segítségével fel- és letöltéssel, valamint frissítéssel és visszaállítással kapcsolatos teszteket fog végezni. Az eszközön Ubuntu operációs rendszer fog futni. Ami a rádiókommunikációt illeti, a vállalat már engedélyt kapott ennek kivitelezésére, a közepes távolságú katonai felderítés; a közeli légi irányítás; és a nagy távolságú meteorológiai, tengeri radarok által használt „S” frekvenciasávban, valamint a rakéták irányítására; tengeri radarok működtetésére; térképészetre és felszíni felderítésre használt „X”, valamint térképezésre és repülőtéri légtérfigyelésre fenntartott „Ka” frekvenciasávokban.

Sok-sok petabájtnyi adat kerülhet pár éven belül a Holdra

Stott elmondta, hogy a Lonestar további küldetéseket is tervez: hogy 2024-ben 5 petabájt, 2026-ra pedig már 50 petabájt adat tárolására alkalmas szervereket akar elindítani a Holdon. A terveik szerint addigra már 15Gb/másodperc sebességű adatkapcsolatuk lesz a Föld és a Hold között. Többen szkeptikusan azonban a tervekkel kapcsolatban, mivel a Hold felszínén – a légkör hiánya miatt – a hőmérséklet a napközbeni 106°C-ról estére akár -183°C alá is lehűlhet. A vezérigazgató-kutatónak azonban erre is van válasza: tervei szerint az adatközpontokat azokba a Hold felszíne alatt lévő barlangokba telepítené, melyeket évmilliókkal ezelőtt a mélyben áramló bazaltláva alakított ki. A tervezett adatközpont energiaigényéről atomreaktorok gondoskodnának, az energiát pedig a Holdon bőségesen megtalálható hélium-3 nevű izotópból nyernék. 

(Borítókép: Getty Images / NASA, fotó: Lonestar)

A Microsoft adatai most már örökké élnek az Északi-Sarkon Mindenki megnyugodhat, ha jön az apokalipszis, ha mi nem is, a GitHub nyílt forráskódú adatai már egészen biztosan megmenekülnek.