A NASA és az ESA a tegnapi napon jelentette be, hogy az eddigi legnagyobb és legkomplexebb űrtvácsövük, a James Webb teleszkóp egy hónapos utazás után elérte a Földtől körülbelül másfél millió kilométerre lévő második Lagrange-pontot, ahol Nap körüli pályára áll az L2 körül keringve. Ez azt jelenti (ahogy a NASA animációján is megfigyelhetjük), hogy a teleszkóp folyamatosan köröz az L2 körül, miközben a Földdel nagyjából párhuzamosan halad a Nap körüli pályán.

Another milestone complete! ✅

Today's orbital insertion burn today was a success! #Webb has now arrived to its final orbit around the second Sun-Earth Lagrange point ("L2") around 1.5 million kilometres away (animation ?). Details: https://t.co/DlriNEVjcM ?: @NASAGoddard pic.twitter.com/guBF1eubSP

— ESA Webb Telescope (@ESA_Webb) January 24, 2022

Ez az elhelyezkedés segít a James Webb űrtávcsőnek abban, hogy megfelelően teljesítse feladatát, a galaxisok születésének vizsgálatát, amelyet az infravörös tartományban való megfigyelések révén kivitelez, az ilyen események során keletkező sűrű por ugyanis a látható fényt sokszor blokkolja, az IR sugárzást kevésbé, ezért az infravörös eszközeire támaszkodik az adatgyűjtés során. A második Nap-Föld Lagrange-ponton az égitestek: a Nap, a Föld és a Hold mindig a teleszkóp egyazon oldalán találhatóak, így az érzékeny és extrém hideg hőmérsékletet igénylő műszereit megfelelően tudja védeni az ezekből érkező melegtől. Emellett ez a pozíció a földi irányítóközponttal létesített akadálytalan kommunikációt is segíti, amely az Ausztráliában, Spanyolországban és Kaliforniában található nagyméretű teleszkópok által alkotott Deep Space Network segítségével fogadja az adatokat.

Ahhoz, hogy az űrtávcső pályára álljon, a saját meghajtórendszerére is szükség volt, amely öt percig (297 másodperc) tartó művelet alatt irányba állította a teleszkópot. A NASA beszámolója szerint ez mindössze 1,6 méter/másodperccel gyorsította a Webb sebességét, de ez is elég volt ahhoz, hogy elérje a tökéletes keringési pályát. Az üzemanyaggal egyébként amennyire lehet, igyekeznek spórolni a teleszkópért felelős szakemberek, mivel lehetőség szerint minél tovább szeretnék működtetni az eszközt az űrben, amelynek élettartama, ha minden más a tervek szerint alakul, elsősorban az időnkénti korrekciókhoz szükséges üzemanyag mennyiségétől függ. Ami jó hír lehet, hogy a távcsövet az űrbe szállító Ariane rakéta egészen pontosan kivitelezett indítása és irányba állítása miatt a James Webb teleszkóp a vártnál sokkal kevesebbet kellett, hogy felhasználjon a saját tartalékaiból, így feltehetően jóval több mint tíz évig is végezheti majd munkáját az űrben.

A NASA előadását a James Webb teleszkóp további feladatairól (angol nyelven) az alábbi videóban láthatjuk. A tudományos munkák indulására és az első képek beérkezésére valamikor a nyár folyamán lehet számítani.

(Fotó: NASA, Steve Sabia/NASA Goddard)