A James Webb Űrteleszkóp megfigyelései több kérdést vetnek fel az univerzumról, mint amennyit megválaszolnak

2022 / 09 / 26 / Támogatott Tartalom
A James Webb Űrteleszkóp megfigyelései több kérdést vetnek fel az univerzumról, mint amennyit megválaszolnak
A teleszkóp műszereivel, amelyek egyike magyar mérnökök közreműködésével készült, az űr egészen távoli régióit figyelhetik meg a csillagászok és a begyűjtött adatok új kérdéseket vethetnek fel az univerzummal kapcsolatban. De mi történik, ha meghibásodik az egyik berendezés? És hogy fog kinézni a JWST utódja? A MIRI műszer fejlesztésén dolgozó Detre Örs Hunor fizikus avat be a részletekbe.

Detre Örs Hunor fizikus/csillagász egyike azoknak a magyar szakembernek, akik az eddigi legnagyobb és legfejlettebb űrteleszkóp, a James Webb Űrteleszkóp egyik műszerének fejlesztésében részt vettek - a közreműködésükkel készült MIRI (Mid-Infrared Instrument) az egyetlen a berendezések között, ami a közép-infravörös tartományban mér és a legtávolabbi eseményekről is közvetít. A MIRI egy kamera és spektrográf együtteséből áll, a megfigyelési tartománya pedig 5 mikron és 28 mikron közötti, ami azt jelenti, hogy képes betekintést nyújtani a protoplanetáris korongok porral borított világába és többek között a Kuiper-öv nehezen látható objektumairól is számot ad.

A teleszkóp szerepe a Hubble utódjaként nem csak az, hogy a Hubble által észlelhetetlen űrbeli történésekről közvetítsen, hanem az is, hogy az elődjével együttműködésben, a felvételeik összehasonlítása által sokkal komplexebb képet adjon a megfigyelt területekről. Azokat a kérdéseket pedig, amelyeket a JWST új észlelései vetnek fel, a következő hatalmas méretű, a tervek szerint 15,1 méteres obszervatórium, a LUVOIR (Large UltraViolet, Optical, and InfraRed observatory) válaszolhatja meg, amit a NASA valamikor a 2030-as évek végén/ a 2040-es évek elején tervez az útjára indítani.

A James Webb Teleszkóp ekkorra még nagy valószínűséggel működőképes lesz ugyan,

de az, hogy sikerül-e addigra kifejleszteni azt az űreszközt, ami a teleszkóp otthonául szolgáló, a Földtől másfél millió kilométerre lévő kettes számú Lagrange-pontig el tudja juttatni és a JWST-t feltölteni megfelelő mennyiségű üzemanyaggal ahhoz, hogy a teleszkóp továbbra is el tudja végezni a keringési pályán maradáshoz szükséges manővereket, még az elkövetkező évek fejlesztései során derül csak ki.

A James Webb Űrteleszkóp méretei (a főtükre 6,5 méter átmérőjű, míg a Hubble-é csak 2,4 méteres) és működésének távoli helyszíne különleges megoldásokat igényelt a tervezés és az űrbe való szállítás során is és egyúttal speciális problémákat vet fel: a nagyobb tükörfelület például a jobb teljesítmény mellett kockázatokkal is jár, könnyebben eltalálják a mikrometeoroidok a paneleket és, mivel a második Lagrange-pontra küldött szervízmisszió kivitelezése lehetetlen feladat, a hibákat a földi irányítóközpontból kell valahogy korrigálni. Egy ilyen probléma már fel is merült, mikor egy, május 23.-a és 25.-e között bekövetkezett becsapódás nyomot hagyott a C3 szegmensen, de a keletkezett kár olyan apró, hogy a megfelelő pozicionálással elhanyagolható mértékű hatást gyakorol csak a mérésekre és a MIRI adatait sem befolyásolja.

De pontosan hogyan oldották meg a szakemberek a problémát és hogy lehetséges, hogy a tervezett öt-tíz év helyett akár húsz évig is szolgálatban maradhat a teleszkóp?

Milyen új felfedezéseket tehetnek a csillagászok a segítségével és mennyire képes visszanézni az időben az infravörös műszereknek köszönhetően? Mi volt a szerepe a magyar mérnököknek a MIRI fejlesztésben? Ezekre és még sok más kérdésre Detre Örs Hunor, a MIRI fejlesztésének európai elektronikai vezetője ad választ a RE:FACT podcast műsorában.

A kéthetenként új résszel jelentkező RE:FACT bemutatja a jövőnket aktívan formáló legizgalmasabb embereket, cégeket és technológiai újításokat az ipar, a számítástechnika, és úgy általában a mindennapi élet színterein. A házigazda: Juhász Bálint. A korábbi epizódokat itt találod.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a RE:FACT Podcast.

(Fotó: NASA)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.