A James Webb űrteleszkóp hamarosan, július 12-én elküldi az első spektroszkopikus adatait a földi irányítóközpont számára és megkezdődhetnek a tudományos munkák a segítségével, de egy kisebb problémával már a küldetés elindítása előtt szembesülnie kellett az űreszközért felelős csapatnak: a mérések szerint ugyanis a teleszkóp tükreibe mikrometeoroidok csapódtak, amelyek közül egy a vártnál nagyobbnak bizonyult.

A teleszkóp építése során a mérnökök felkészültek a legtöbb esetben egészen apró kőzetekkel való ütközés következményeire, de teljes mértékben elkerülni a hatásokat nem lehetséges. Lee Feinberg, a James Webb Teleszkóp optikai egységeiért felelős csapat vezetője elmondta: az űrtávcső elindítása óta négy alkalommal történt kisebb ütközés mikrometeoroidokkal, majd május 23.-a és 25.-e között egy, a Földön végzett szimulációknál nagyobb erejű becsapódást észleltek, amelynek a nyomát a teleszkópból származó adatok között is felfedezték. Az érintett része a főtükörnek, a C3 szegmens nem károsodott olyan mértékben, ami hátráltatná a későbbi megfigyeléseket, de bizonyos korrekciók elvégzésére így is szükség volt, hogy csökkentsék a sérülés okozta minimális változás hatását. Mivel a teleszkóp tükrének pozíciója módosítható, ezért lehetséges úgy állítani a szegmenseket, hogy se a mostani alkalom, se a későbbi sérülések ne befolyásolják nagyban a mérések és adatok minőségét.

Hasonló eseményekre ugyanis számítani kell a jövőben is, mivel az egészen apró, homokszem méretű mikrometeoroidok mellett valamivel nagyobb objektumokkal is találkozhat az űreszköz, amelynek missziója legalább tíz évig tart majd. A tartózkodási helyén, a Nap-Föld viszonylat második Lagrange-pontjánál, a Földtől 1,5 millió kilométerre, viszonylag kevés kavics-, vagy annál nagyobb, például sziklaméretű kőzet kering, valamint az űrszemét jelenléte sem okoz problémát (a Föld körüli pályától eltérően), a mikrometeoroidok többsége porszemnyi és a becsapódásaiknak ellen tudnak állni a teleszkóp berendezései, de nem zárható ki egy-egy nagyobb erejű ütközés lehetősége sem. A James Webb űrteleszkópot elsősorban kétfajta védelemmel látták el a hatások minimalizálása érdekében:

• egyrészt az elektronikus berendezések "mikrometeoroid páncéllal" vannak ellátva, vagyis fémből készült, ellenálló bevonat óvja őket
• másrészt a Nap sugárzása ellen védő, ötrétegű, 21*14 méteres fólia is az útjába áll a becsapódásoknak

A nagyobb objektumokkal való találkozás a fóliában is kárt tud tenni, de a teljes szakadást megakadályozza a speciális szerkezet: a megfelelő stratégiai pontokon extra membránok használatával úgy forrasztották össze a rétegeket, hogy egy-egy sérülés ne terjedhessen ki az anyagban.

"Tudtuk, hogy a Webbet el fogják találni mikrometeoroidok az élettartama alatt, ezt figyelembe vettük a tervezése és építése során.

Úgy méreteztük a teleszkóp főtükrét, hogy még éveken át tartó kisebb becsapódások után is elegendő tükröződő felülettel és megfelelő minőséggel rendelkezzen a tudományos munkák elvégzéséhez." - mondta Paul Geithner, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa.

A NASA leírása szerint a jelenlegi ütközés elkerülhetetlen volt, mivel véletlen találkozás következménye lehetett és nem a folyamatosan monitorozott meteorrajok részét képezte, ami ellen tudnak időben lépéseket tenni bizonyos előkerülő manőverekkel, az optikai egységek elfordításával. Jelenleg még elemzik az adatokat és az eredmények segítségével próbálnak megoldást találni rá, hogy az elkövetkező években bekövetkező további ütközések káros hatásait csökkenteni tudják.

(Fotó: NASA/Chris Gunn, ESA)

Beállították a James Webb űrteleszkóp tükreit, a végeredmény pedig a kutatók várakozásait is felülmúlta A NASA közzétette az első fotót, amit a már beállított főtükörrel készítettek egy távoli csillagról.