A jégkorszakok régi rejtélyét a másfélmillió éves jég segíthet megfejteni

2023 / 01 / 03 / Bobák Zsófia
A jégkorszakok régi rejtélyét a másfélmillió éves jég segíthet megfejteni
A Déli-sarkvidéki jégrétegből derülhet ki, hogy miért lassult le jelentősen a jégkorszakok ciklusának tempója.

A Déli-sarkvidéken található Little Dome C egy, a tengerszint fölötti többezer méteres magasságra kiemelkedő formáció az Antarktiszon, távol minden emberi tevékenységtől, még a legkietlenebb vidékeken lévő kutatóközpontok is több mint 500 kilométerre helyezkednek el tőle. A helyszínen azonban nemrégen a szokottnál jóval aktívabb időszak köszöntött be: megérkeztek azok a kutatók, akik egy nemzetközi projekt keretében a legrégebbi jégminta megszerzéséért dolgoznak éveken át, hogy a minta vizsgálatából kiderüljön, hogyan alakult a bolygó sorsa a régmúltban.

A projekt európai részét a Beyond Epica -Oldest Ice (BE-OI) képviseli, amely 14 európai ország konzorciumából állt össze és amelynek célja többek között a megfelelő fúrási helyszín kiválasztása és előkészítése volt, valamint a munkálatok koordinálása is. Az első fúrási szakaszra már korábban sor került a 2019/2020-ban felépített táborban, a második pedig 2022 novemberétől 2023 januárjáig tart. Az összesen 15 fős csapat egyelőre csak néhány száz méteres mélységből szerez mintát, de később egyre lejjebb haladnak a rétegek között, hogy eljuthassanak az eddig felhozott legrégebbi jéghez. A program célkitűzése szerint legalább 1,2 millió, de inkább másfél millió éves jégre lenne szüksége a tudósoknak ahhoz, hogy megvalósítsák a projekt legfontosabb törekvését és olyan ősi jeget szerezzenek be, ami ideális vizsgálati alapot nyújthat az elmúlt évezredek környezeti változásainak megértéséhez.

Egyike a változásoknak a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációjának módosulása, a másik a jégkorszakok ciklusának lassulása, ami jelentősen átformálódott egy (viszonylag) rövid korszak alatt. A korábbi kutatások alapján azt már kiderítették, hogy a bolygón beköszöntő jégkorszakok rendszerint 41 000 évente érkeztek meg újra és újra, de ez a tempó körülbelül egymillió évvel ezelőtt, a közép-pleisztocén átmenet idején 100 000 évre változott. Ez az új periodicitás a Föld keringési pályájával hozható összefüggésbe, de azt, hogy miért következett be a módosulás, nem tudják biztosan a kutatók. Az elméletek szerint a légköri szén-dioxid szintjének csökkenése eredményezett hidegebb és hosszabb jégkorszakokat és a régi időkből fennmaradt fagyos anyagok éppen ezzel kapcsolatban rejthetnek bizonyítékokat.

A Little Dome C helyszínen az európai mellett ausztrál furások is zajlanak, amelyek során évi 6,5-8,5 tonna jeget emelnek majd ki.

A teljes munkához évekig tartó furásokra lesz szükség, négy-öt év alatt tudnak ugyanis eljutni a jégrétegek legaljára. A keresett 1,5 millió éves jeget a talapzat felszíne fölötti néhány száz méterre találhatják majd meg a kutatók: erre valószínűleg valamikor 2027 körül kerül sor. Az Epica csapat jelenleg már több mint 400 méteres mélységbe jutott el a furásokkal, de jelenlegi kampány január végéig folytatódik. Az eddigi legrégebbi jégminta, amit sikerült kinyerni a tudósoknak, 800 000 éves, ezt a rekordot a program során dönthetik meg a résztvevők.

(Fotó: Joel Pedro)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.