Földünk a Nap körüli pályán keringve kétszer keresztezi a Halley üstökös törmelékfelhőjét. A májusi Éta Aquaridák és az októberi Orionidák meteorraj ezen törmelékekből származnak. Idén (ahogy minden évben) október 21-22-én lesz az Orionidák meteorraj csúcspontja, vagyis ezeken napokon érdemes figyelni a csillaghullást, ami látványos esti program lehet – természetesen tiszta ég és jó idő esetén, valamint az sem árt, ha a fényszennyezéstől távol eső területeken tartózkodunk. Amennyiben azonban adottak az ideális feltételek, akkor éjfél után óránként akár 15-21 hullócsillagot is láthatunk. Ezek többsége az Orion csillagkép környezetében lesz észlelhető – írja az Időkép.
Habár meteorokat az égbolt bármely részén kiszúrhatunk, az egy rajhoz tartozók látszólag mindig ugyanannak a csillagképnek az irányából érkeznek. Ezt hívjuk a meteorraj radiánsának. Az adott csillagképből ered a különböző meteorrajok neve. Ősszel négy rajt figyelhetünk meg: Orionidák (melyek maximuma tehát október 21-22.), Tauridák, Leonidák, Geminidák.
A Földről akkor látunk meteorrajokat, amikor bolygónk a Naprendszer azon részén halad át, melyet egy üstökös magjának jeges felszínéről elszabadult porszemcsék, kavicsok népesítenek be. Ezek a kisebb testek semmisülnek meg a Föld légkörébe lépve, és látjuk őket hullócsillagként kb. 40-100 kilométeres felszín feletti magasságban. Azt a meteort, amely fényesebb a Vénusznál (Esthajnalcsillag), tűzgömbnek nevezzük. Mint írtuk, a meteorok jellemzően üstököstől származnak, de egyéb mód is keletkezhetnek, például amikor aszteroidák ütköznek egymásnak vagy csapódnak be a Hold, esetleg a Mars felszínébe. A Föld felszínébe becsapódó testek megnevezése a meteorit.
Ősszel tehát négy meteorrajt különböztetünk meg, és ezek a következő időpontokban láthatóak:
(Címlapkép: Pixabay)