A klasszikus sebtapaszra emlékeztető termék apró mikroszálakkal tapad a bőrhöz, méghozzá olyan erősen, akár egy varrat. A GeekWire információi szerint noha kísérletek során a cég mostanra bebizonyította, hogy a microMend gyorsabban összehúzza a bőrt a hagyományos varrásnál, a koronavírus-járvány miatt nem is olyan egyszerű eljuttatniuk azokat a kórházakba és más egészségügyi intézményekbe. Itt is egy fotó az újgenerációs ragtapaszról:
Ron Berenson, a KitoTech igazgatója szerint ezért stratégiát váltottak, és úgy döntöttek, közvetlenül a betegeket célozzák meg. Az ötlet bejött, mostanra ugyanis hárommillió dollárt gyűjtöttek közösségi kampányukban. A KitoTech célközönségét azok jelentik, akik sebesülésük ellenére nem mernek kórházba menni a COVID-19 miatt. A microMendet az Amazonon kezdték árulni, és mindössze pár nap alatt bebizonyosodott, hogy ez a cég eddigi legsikeresebb portékája. Olyannyira, hogy augusztus tizenharmadikán megjelent a microMend testvére, a microMend Wide is. A Wide minden tulajdonságában megegyezik elődjével azzal a különbséggel, hogy szélességre háromszor lekörözi a microMend klasszikot, ezáltal jóval nagyobb bőrfelületen is alkalmazható - olvasható a cég sajtóközleményében.
Ami gélalapú, hőre aktiválódó rendszert kapott, anyagát pedig a magzati bőr inspirálta. A babavárással kapcsolatban viszonylag ritkán hangzik el az információ, miszerint amíg az anyaméhben tartózkodunk, a bőr elképesztő mértékben képes regenerálódni:
a magzati bőr nagyobb sérülésekből is rekordidő alatt, hegesedés nélkül gyógyul.
Ez leginkább az embrionális sejteknek köszönthető, amik olyan fehérjéket termelnek, amelyek gyorsan és szorosan összehúzzák a környező bőrt, vagyis bezárják a sebet. Ez a folyamat az öregedéssel jelentősen lassul, mindez pedig gyulladásokhoz, hegesedéshez vezet. A Harvard Egyetem kutatói azonban rájöttek, hogy a bőr voltaképpen megfiatalítható, már ami a regenerálódási folyamatokat illeti. Ehhez egy úgynevezett aktív öntapadó kötszert fejlesztettek hidrogélekből és egy hőre összehúzódó, víztaszító polimerből. A végeredmény rugalmas, tartós, ezüst nanorészecskéinek köszönhetően óv a fertőzésektől és ideális környezetet teremt a szöveti regenációhoz. A különleges ragtapasz jobban tapad a hagyományos kötszernél, emellett testmelegre aktiválódik, vagyis a sebre ragasztva elkezd összehúzódni, ezzel a mechanikai hatással elősegítve és felgyorsítva a sebgyógyulást. Az eddig sertések és egerek bőrén tesztelt kötszer ezen túl a fertőzéseket is megakadályozta, és nem váltott ki ellenreakciókat az immunrendszer részéről sem.
A tapasz egereken rövid idő alatt negyvenöt százalékkal csökkentette a sebfelületet.
Bizonyos sérüléseknél természetesen nem célszerű sürgetni a bőrszélek túl gyors összehúzódását, ám a szakértők arra is rájöttek, hogy az összehúzódás mértéke akrilamid monomerek hozzáadásával szabályozható. Így például a térdre vagy a könyökre lazábban kötő kötszer ragasztható, amely engedi, hogy a sebterület a mozgáshoz alkalmazkodva gyógyuljon. A fejlesztők reményei szerint az újfajta kötszer a baleseti sérülések, a krónikus sebek, például a felfekvések vagy a cukorbetegség nyomán kialakult, nehezen gyógyuló tályogok kezelésében egyaránt jelentős pozitív változásokat hozhat. Az emberi tesztek megkezdése előtt azonban még ki kell deríteniük, hogyan teljesít a kötszer az eddig teszteltektől eltérő körülmények között, például hidegebb hőmérsékleten, amikor a bőr hőmérséklete ugyancsak megváltozik.
Érdekesség, hogy a német Fraunhofer Intézet kutatói már 2010-ben előrukkoltak saját rendhagyó ragtapaszukkal, ami
attól függően változtatta meg színét, hogy milyen pH-értéket észlelt az alatta lévő bőrben.
Ha egy sérülés megfelelően gyógyul, öt és hat közötti pH-értéket mutat. Fertőzés esetén ellenben a közeg lúgosabbá válik, a pH-érték hat és fél és nyolc és fél között ingadozik, ezt észlelve pedig a sebtapasz színe is lilára vált. Azóta természetesen sokat fejlődött az orvostudomány, vegyük csak például a Wellman Center for Photomedicine amerikai kutatói által koordinált nemzetközi, német és dél-koreai szakértőkkel együttműködő kutatócsoportot, akik az amerikai nemzetvédelmi minisztérium (DoD) támogatásával kifejlesztettek egy folyékony halmazállapotú sebtapaszt, ami mutatja az alatta lévő seb gyógyulását.
Teszi ezt a sebet 'figyelő' folyadékrészecskékkel, amelyek mérik az alattuk levő bőr oxigén- és glükóztartalmát.
A sebtapasz színskálán jelzi a seb gyógyulását: ha zöld, akkor elég oxigént kap, ha vörös, akkor hiányt szenved benne. Szintén érdekesség, hogy bár a kezdeti állatkísérletek 2016-ban rendben lezajlottak, de az emberkísérletekre az amerikai engedélyeztető szerv, az FDA engedélye jelenleg is folyamatban van, plusz a kutatóknak ezen kívül engedélyeztetniük kell a tapasz egyik alkotóelemét, a vörös szín megjelenítéséért felelős porfirint is. Az előrejelzések szerint a fentiek tükrében akár öt évig is eltarthat, mire a termék forgalomba kerül. Az NSF amerikai tudományos alapítvány kutatói emellett kétféle tapaszon is dolgoznak. Az egyik egy bioelektronikus "okostapasz", ami szenzorokkal, bioanyagokkal és mikrorendszerekkel egyrészt lefedi, másrészt figyeli a sebgyógyulást, magyarán észleli és rögzíti többek között az oxigénszintet és a hőmérsékletet, a kapott adatokat pedig továbbítja a szakembereknek. A másik tapasz a Berkeley egyetem kutatóinak találmánya, még azelőtt érzékeli a szövetkárosodást, hogy az láthatóvá válna a bőr felületén. Ez kifejezetten jól jöhet például felfekvések kezelésénél.
(Fotó: KitoTech, Wyss Institute at Harvard University)