A kávé iránti szeretet mögött rejlő tudomány

2020 / 04 / 24 / Justin Viktor
A kávé iránti szeretet mögött rejlő tudomány
A Berkeley Lab tudósa statisztikai alapon fejtette meg, hogyan hat egymásra a genetika és a környezet, formálva kávéfogyasztási szokásainkat.

A fekete leves

A kávéfogyasztást befolyásolja a genetika és a környezet közötti pozitív visszacsatolás. Ezt a „kvantil-specifikus örökölhetőségnek” nevezett jelenség szintén kapcsolódik a koleszterinszinthez és a testtömeghez, és úgy gondolják, hogy más emberi fiziológiai és viselkedési tulajdonságokkal is összefügg, amelyek ráadásul nehezítik pontos szerepének tisztázását.

Paul Williams, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium (Berkeley Lab) statisztikusának elmondásában: „Úgy tűnik, hogy a környezeti tényezők teremtik meg az alapot, amelyben a génjeink hatni kezdenek."

"Tehát, ha a környezetünk hajlamosít bennünket arra, hogy több kávét igyunk, például munkatársaink vagy házastársunk sokat iszik, vagy sok a kávézó az otthonunk körül, akkor a génjeink, amelyekkel rendelkezünk és amelyek hajlamosíthatnak minket arra, hogy kedveljük a kávét, nagyobb hatást fejtenek ki. Ez a két hatás szinergikus.”

72 éve folyó kutatás

A tanulmány 4788 gyermek-szülő pár és 2380 testvérpár elemzésén alapszik a Framingham-tanulmányból, ami egy olyan híres, és folyamatban lévő tanulmány, melyet az USA Nemzeti Egészségügyi Intézetei indítottak el még 1948-ban, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolják az életmód és a genetika a szív- és érrendszeri betegségek arányát.

A résztvevők, akiket a Massachusettsben található Framinghamban vizsgáltak, három-öt évente részletes információt nyújtanak az étrendjükről, a testmozgásukról, a gyógyszerhasználatukról és az anamnézisről. A tanulmány adatait már számos, az emberi egészség jellemzőit érintő vizsgálathoz felhasználták.

Gének vagy a környezet?

Williams a kvantilis regressziónak nevezett statisztikai megközelítést alkalmazta annak kiszámításához, hogy a résztvevők kávéfogyasztását milyen mértékben befolyásolhatja a genetika - mivel a tanulmány a családokat követi - és hogy a mi pontosan az, ami inkább külső tényezők hatása.

A múltbéli kutatások azt mutatják, hogy a kávéfogyasztást befolyásoló legfontosabb környezeti tényezők a kultúra, a földrajzi  terület, az életkor, a nem, és az, hogy dohányzik-e az ember, és ennek alapján az idősebb, dohányzó, európai felmenőkkel rendelkező férfiak isszák a legtöbb kávét.

 

Az elemzés azt mutatta, hogy a kávébevitel 36–58 százaléka genetikailag meghatározott (bár az ezt okozó, specifikus gének ismeretlenek maradtak). Mindazonáltal, megerősítve Williams hipotézisét, miszerint a kávéfogyasztás kvantil-specifikus tulajdonság, a szülők kávéfogyasztásának és az utódok kávéfogyasztásának összefüggése közötti összefüggés bizonyítékai megerősödtek az egyes utódok kávéfogyasztási kvantilja (avagy sávjai) szempontjából: például nulla csésze-, egy-két csésze-, kettő és csésze között-, és öt vagy több csésze naponta.

Kvantilis regresszió

A kvantilis regresszió egyfajta regressziós elemzés, amelyet a statisztikákban és az ökonometriaban használnak. Míg a legkisebb négyzetek módszerével a válaszváltozó feltételes átlagát becsüljük meg a prediktív változók értékein, a kvantil regresszió a válaszváltozó feltételes mediánját (vagy más kvantáit) becsüli meg . A kvantilis regresszió a lineáris regresszió kiterjesztése, amelyet akkor alkalmazunk, ha a lineáris regresszió feltételei nem teljesülnek.

 

Alkalmazkodó DNS

Williams szerint: „Amikor elkezdtük dekódolni az emberi genomot, azt gondoltuk, hogy képesek leszünk majd elolvasni a DNS-t, és megérteni, hogy a gének hogyan fordítódnak le viselkedésre, egészségi állapotra és hasonlókra. De nem így történt. Sok tulajdonság, például a kávéfogyasztás szempontjából, tudjuk, hogy erős genetikai összetevőjük is van, a vizsgált eseteknél már az 1960-as évek óta ismerjük a visszamenőleges kávéfogyasztást a családban. De amikor magát a DNS-t vizsgáljuk, általában azt tapasztaljuk, hogy a tulajdonságok variációjának csupán apró százaléka az ami kizárólag a  géneknek tulajdonítható.”

 

Paul Adams a Berkeley MBIB igazgatója, hozzátette: "Paul statisztikai tanulmányai kiegészítik a genomikai kutatást, amelyet a Berkeley Lab biológusai végeznek, hogy megismerjék a gének és a környezet kapcsolatát."

"Ez egy teljesen új, felfedezendő terület, amely most nyílik meg. Úgy gondolom, hogy ennek nyomán alapvető módon megváltozik majd az, ahogyan a gének az ember tulajdonságait befolyásoló szerepéről gondolkodunk."

A tanulmányt a Behavioral Genetics folyóiratban tették közzé.

(Forrás: TechExplorist Képek: Unsplash, Pexels)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Szinte egy komplett orvosi rendelőt rak a nadrágzsebünkbe a Withings
Szinte egy komplett orvosi rendelőt rak a nadrágzsebünkbe a Withings
A Beamo képes mérni a szívritmust és a véroxigénszintet, emellett lázmérőként és orvosi minőségű sztetoszkópként is használható.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.