A Marson az első olyan űreszköz, ami sikeres leszállást hajtott végre a felszínen, hosszabb ideig működőképes állapotban maradt, és még képeket is küldött haza, a NASA Viking-1 volt, ami 1975. augusztus 20-án indult a Földről, és 1976. július 20-án landolt a vörös bolygón. A szovjetek űreszköze, a Mars-3 ugyan négy évvel előbb érkezett a Marsra, de miután elhagyta a Mars-3 keringőegységet, és elérte a Mars felszínét, néhány másodpercig tudott csak adatokat közvetíteni, mielőtt megszakadt vele a kommunikációs kapcsolat. A hiba oka többek között a hatalmas homokvihar lehetett, amibe a leszállóegység keveredett ereszkedés közben a Marson, de az esemény minden részletére sose derült fény. A Mars-3 csak egy elmosódott, szürkés felvételt küldött a Földre, amelyen semmilyen egyértelmű formációt nem lehetett kivenni.

Az azóta eltelt időben azonban számos más keringő-, és leszállóegység meglátogatta már a távoli helyszínt, és sokkal alaposabban feltérképezték a Mars sok-sok szegletetét, sok ezernyi képet készítve olyan formációkról, amelyekkel kapcsolatban néha csak találgatni lehet, hogy mik is lehetnek valójában. A legtöbb különös marsi képződmény persze egy-egy szokatlan formájú kőzetet vagy az ősi folyók, és a szél által kivájt struktúrákat takarja, de van két olyan felszíni forma, ami különösen megragadta az emberek fantáziáját, és legendássá váltak - mindkettő Cydonia területén.

Két képződmény a Marson, amit ősi civilizációknak tulajdonítottak

Megnézem

(Fotó: Wikimedia Commons)

Bizonyítékot találtak a Marson egy földi jelenség meglétére Évtizedek óta sejtik a kutatók, hogy a Mars porviharai nem csupán látványosak, hanem elektromosan is aktívak lehetnek, ám közvetlen bizonyíték eddig nem akadt.