A kínai űrszonda 300 méterrel a Hold felszíne alatt vizsgálódik

2023 / 08 / 21 / Bodnár Barna
A kínai űrszonda 300 méterrel a Hold felszíne alatt vizsgálódik
A Kínai Nemzeti Űrhivatal Csang'e-4 nevű leszállóegysége volt az első űrszonda, amely először landolt a Hold túlsó oldalán 2019-ben, a Yutu-2 nevű roverrel a fedélzetén. 2020-ban a Yutu-2 már „benézett” égi kísérőnk felszíne alá, most azonban sokkal mélyebben lévő rétegeket vizsgál.

A kínai rover a Lunar Penetrating Radar (LPR) nevű technológiával van felszerelve, ami lehetővé teszi, hogy Yutu-2 rádióhullámokat küldjön mélyen a Hold felszíne alá, a visszaverődő jelek alapján pedig a kutatók pontos képet kapjanak az égitest talajszerkezetéről. 2020-ban körülbelül 40 méteres mélységet térképeztek fel ezzel a módszerrel, most azonban jóval mélyebben, mintegy 300 méterrel a felszín alatt végzik ezeket a vizsgálatokat. Az eddig gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy

a Hold felszínének felső 40 méterét jórészt por, illetve törött kőzet alkotja, lentebb a tudósok öt különálló lávaréteget fedeztek fel, amelyek évmilliárdokkal ezelőtt szilárdulhattak meg.

A tudósok úgy vélik, hogy holdunk 4 és fél milliárd évvel ezelőtt keletkezett, nem sokkal Naprendszerünk létrejötte után, amikor is egy körülbelül Mars-méretű objektum a Földnek csapódott, és letörte bolygónk egy darabját. A Holdba ezután még nagyjából 200 millió éven át csapódtak be az űrből származó tárgyak, amelyek közül néhány megrepesztette az égitest felszínét. A Földhöz hasonlóan a Hold köpenye is tartalmazott akkoriban magmának nevezett olvadt anyagot, amely az újonnan keletkezett repedéseken keresztül vulkánkitörések során szivárgott ki.

A Chang'e-4 által végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy ez a folyamat idővel lelassult, és a vulkanikus kőzetrétegek annál vékonyabbak lettek, minél közelebb kerültek a Hold felszínéhez. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a későbbi kitörések során kevesebb láva folyt ki a korábbiakhoz képest, vagyis a vulkanikus energia gyengült, és a Hold gyakorlatilag „lehűlt”.

Tudományosan elfogadott, hogy a Holdon a vulkáni tevékenység körülbelül 1 milliárd évvel ezelőtt szűnt meg, emiatt a Holdat gyakran "geológiailag halottnak" tekintik. A friss adatok birtokában

a kínai kutatók azonban úgy vélik, mélyen a holdfelszín alatt még mindig lehet magma.

A mindössze 140 kilogrammos Yutu-2 rover 2019 januárja óta körülbelül 1.500 kilométert tett meg a Hold felszínén. Eredeti küldetése a 13 kilométer mély Aitken-medence vizsgálata, a hatalmas kráterről ugyanis azt feltételezik, hogy egy ősi, rendkívül nagy erejű ütközés eredménye, amely a holdkéreg és az égitest köpenyének egy részét is feltárta. Ha ez így van, ezen anyagok vizsgálatával példátlan betekintés nyerhető a Hold belső szerkezetébe, ami értékes információkkal szolgálhat az égitest kialakulásának körülményeiről.

(Borítókép: CNSA / CLEP)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
A Perseverance megtalálta azt a mintát, amiért a Marsra küldték
A Perseverance megtalálta azt a mintát, amiért a Marsra küldték
A marsjáró az úgynevezett Bunsen Csúcsnál akadt rá a 24. mintára, amit már nagyon várt a NASA.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.