A kínai űrszonda 300 méterrel a Hold felszíne alatt vizsgálódik

2023 / 08 / 21 / Bodnár Barna
A kínai űrszonda 300 méterrel a Hold felszíne alatt vizsgálódik
A Kínai Nemzeti Űrhivatal Csang'e-4 nevű leszállóegysége volt az első űrszonda, amely először landolt a Hold túlsó oldalán 2019-ben, a Yutu-2 nevű roverrel a fedélzetén. 2020-ban a Yutu-2 már „benézett” égi kísérőnk felszíne alá, most azonban sokkal mélyebben lévő rétegeket vizsgál.

A kínai rover a Lunar Penetrating Radar (LPR) nevű technológiával van felszerelve, ami lehetővé teszi, hogy Yutu-2 rádióhullámokat küldjön mélyen a Hold felszíne alá, a visszaverődő jelek alapján pedig a kutatók pontos képet kapjanak az égitest talajszerkezetéről. 2020-ban körülbelül 40 méteres mélységet térképeztek fel ezzel a módszerrel, most azonban jóval mélyebben, mintegy 300 méterrel a felszín alatt végzik ezeket a vizsgálatokat. Az eddig gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy

a Hold felszínének felső 40 méterét jórészt por, illetve törött kőzet alkotja, lentebb a tudósok öt különálló lávaréteget fedeztek fel, amelyek évmilliárdokkal ezelőtt szilárdulhattak meg.

A tudósok úgy vélik, hogy holdunk 4 és fél milliárd évvel ezelőtt keletkezett, nem sokkal Naprendszerünk létrejötte után, amikor is egy körülbelül Mars-méretű objektum a Földnek csapódott, és letörte bolygónk egy darabját. A Holdba ezután még nagyjából 200 millió éven át csapódtak be az űrből származó tárgyak, amelyek közül néhány megrepesztette az égitest felszínét. A Földhöz hasonlóan a Hold köpenye is tartalmazott akkoriban magmának nevezett olvadt anyagot, amely az újonnan keletkezett repedéseken keresztül vulkánkitörések során szivárgott ki.

A Chang'e-4 által végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy ez a folyamat idővel lelassult, és a vulkanikus kőzetrétegek annál vékonyabbak lettek, minél közelebb kerültek a Hold felszínéhez. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a későbbi kitörések során kevesebb láva folyt ki a korábbiakhoz képest, vagyis a vulkanikus energia gyengült, és a Hold gyakorlatilag „lehűlt”.

Tudományosan elfogadott, hogy a Holdon a vulkáni tevékenység körülbelül 1 milliárd évvel ezelőtt szűnt meg, emiatt a Holdat gyakran "geológiailag halottnak" tekintik. A friss adatok birtokában

a kínai kutatók azonban úgy vélik, mélyen a holdfelszín alatt még mindig lehet magma.

A mindössze 140 kilogrammos Yutu-2 rover 2019 januárja óta körülbelül 1.500 kilométert tett meg a Hold felszínén. Eredeti küldetése a 13 kilométer mély Aitken-medence vizsgálata, a hatalmas kráterről ugyanis azt feltételezik, hogy egy ősi, rendkívül nagy erejű ütközés eredménye, amely a holdkéreg és az égitest köpenyének egy részét is feltárta. Ha ez így van, ezen anyagok vizsgálatával példátlan betekintés nyerhető a Hold belső szerkezetébe, ami értékes információkkal szolgálhat az égitest kialakulásának körülményeiről.

(Borítókép: CNSA / CLEP)


Nemrég a legnagyobb kockázatnak tartották, holnap a Föld mellett fog elhúzni az aszteroida
Nemrég a legnagyobb kockázatnak tartották, holnap a Föld mellett fog elhúzni az aszteroida
Élőben nézhetjük, ahogyan egy potenciális városromboló aszteroida elhúz a Földhöz közel.
Óriási meglepetést rejtett az első fekete lyuk, aminek eseményhorizontjáról kép készült
Óriási meglepetést rejtett az első fekete lyuk, aminek eseményhorizontjáról kép készült
Csak most derült ki, mennyit változott az évek során az első fekete lyuk, amiről képet készítettek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.