Íme, a rejtély, amely kifog a Központi Hírszerző Ügynökség legnagyobb elméin is:

OBKR UOXOGHULBSOLIFBBWFLRVQQPRNGKSSO

TWTQSJQSSEKZZWATJKLUDIAWINFBNYP

VTTMZFPKWGDKZXTJCDIGKUHUAUEKCAR

És itt van az eddig segítségként nyújtott két szó is, beillesztve a szövegbe:

OBKR UOXOGHULBSOLIFBBWFLRVNORTHEASTO

TWTQSJQSSEKZZWATJKLUDIAWINFBBERLINCLOCK

WGDKZXTJCDIGKUHUAUEKCAR

Lehet találgatni.

A kezdetek

Kryptos (ógörögül rejtettet jelent) szobrát 1990 novemberében avatták fel a C.I.A. Langley-ben található műveleti központjának belső parkjában, a kávézó ablakai egyenesen a titokzatos alkotásra nyújtanak kilátást. Eleinte minden egyes ebédszünetét töltő ügynök oldalát fúrta a kíváncsiság,  vajon mit is jelentenek a feliratok. “Kint vannak éjjel-nappal. Sötét öltönyös emberek csoportjai mutogatnak rá és térdre ereszkedve próbálják kitalálni, mi is van ráírva. Van, aki fotókat készít. Egyikük az egészet lemásolta ceruzával papírra.” - mesélte Jim Sanborn, a szobor megalkotója pár hónappal az átadás után. A fából és rézből álló, papírtekercset formázó egyszerű építmény titkosított szövegét a szobrász Edward Scheidttel, az ügynökség kriptográfiai központjának nyugdíjazott elnökével együtt találta ki, az utolsó, eddig megfejtetlen részlet Scheidt munkája.

“Kitalált valamit, ami valóban zavarba hozta őket.” - mondta Sanborn - “Vannak részek, melyek hetek, vagy hónapok alatt megfejthetőek, de bizonyos szakaszokat lehetséges, hogy sohasem tudnak majd feltörni.”

Ha nem is hetek, vagy hónapok alatt, de az első megoldások valóban megérkeztek, méghozzá több forrásból is. Jim Gillogly, kaliforniai számítógépes szakember, először a tradicionális papír és ceruza módszerrel próbálkozott, de nem jutott sokra. 1999-ben aztán, egy internetes chatszoba beszélgetése által inspirálva, a lelkesedés egy újabb lendületével és egy Pentium II-es szuperszámítógéppel felfegyverezve újból nekiveselkedett, és pár nap alatt sikerült legyőzni az akadályokat.

“Jól megizzasztott a feladat” - mondta Gillogly - “ Dolgozol rajta, rátalálsz egy szálra, ami kilóg a sorból és egy kicsit megrángatod, hátha fel tudod fejteni az egészet.”

Miután kopogtatott a C.I.A. ajtaján az eredménnyel, nem várt kellemetlen hír fogadta: valakinek sikerült megelőznie. Februárban az ügynökség egyik embere, David Stein pontosan ugyanazt a három szakaszt törte fel, melyet Gillogly is. A nagy rivális, a National Security Agency is hasonló eredményre jutott, de az utolsó 97 betűből álló, rövidke szakasz a legnagyobb elméken is kifogott. És kifogott azon a több száz, vagy ezer önjelölt kriptográfuson is, akik azóta is megszállottan próbálják a szimbólumot értelmezni, csoportokba tömörülve, vagy magányos dzsungelharcosként, a klasszikus fejben/papíron számolós módszerre esküdve vagy a modern élet vívmányait, számítógépes programokat használva.

De létezik egy ember, akinek kezében ott a kulcs.

Persze Sanbornon és Scheidten kívül. Ne nevezzük őt Mr. X.-nek, hiszen a személyazonossága ismert:  ő William H. Webster, a C.I.A. volt igazgatója, akinek a művész a szobor avatásán átadta a viaszpecséttel lezárt borítékot a teljes szöveggel és a megoldókulcsokkal együtt, a boríték azóta is a központ archívumában várja a kinyitása napját. Az ügynökség mintegy biztosításként kérte el a megoldásokat, nehogy kiderüljön, valami mulatságos, fenyegető vagy pikáns dolog van a központjuk kellős közepén közszemlére téve.

“Abból élnek, hogy információkat gyűjtenek. És ha azzal sincsenek tisztában, mi folyik a saját hátsó udvarukon, hogyan hihetné el nekik bárki is, hogy tudják, mit művel a világ többi része?” - mesélte Sanborn. 

A legjobban persze úgy lehet titkot tartani, ha elfeledkezünk az egészről. Ezt tette az ex-igazgató is, az 1999-es megfejtések idején adott interjúiban már nem tudta felidézni a boríték tartalmát: “Semmiféle emlékem nincs róla. Filozófikus és homályos volt.” De nem is baj, hogy a feledés ködébe merült a dolog, mert, ahogy a szobrász később bevallotta, valójában a két másik beavatott csak azt hiszi, hogy be van avatva. “Tudják, nem voltam egészen őszinte az emberrel (William Websterrel)” - mondta a művész még 2005-ben - “Biztos vagyok benne, hogy erre hamar rájött. De ez része a szakmai fortélyoknak. Megtévesztés mindenhol.” Állítása szerint még magának Scheidtnek sem árulta el a teljes igazságot, de vajon, ez valóban így van, vagy csak egy újabb játékról van szó?

The game is on

Sanborn a szobor építésekor nem sejtette, hogy a következő harminc évben kíváncsi kódfejtők leveleinek tömegével és az elvakultabb rajongók személyes látogatásaival kell majd szembenéznie. Az első időkben még persze izgalmas kihívás volt az ügy, ami a részéről is ravaszságot követelt, az interjúkban rendszeresen rejtett információkat szórt szét, melyek a megoldás felé vezették a nyomkövetőket. Vagy legalábbis az emberek ezt gondolták és minden egyes szóra, jelre, képzelt vagy valós szimbólumra lecsaptak. Interjúkat elemeztek, fotókat készítettek. Két ízben pedig hivatalos segítséget is kaptak: a kód megalkotója 2010-ben elárulta a megfejtetlen szakasz 64. betűjétől a 69.-ig tartó szó jelentését: Berlin. 2014-ben felfedte a következő részletet (70.-től a 74.-ig ): Clock. Most pedig a kirakós még egy darabkája került a helyére: 26.-tól 34.-ig, Northeast.

Az idő ugyanis sürget, Sanborn idén már a hetvennegyedik évébe lépett és úgy érzi, gondolnia kell Kryptos örökségére.

“Az elmúlt években próbáltam kitalálni, mi történik, ha a rendszer túlél még engem is. Nem volt egyszerű.” Ha a kódot addigra senki sem töri fel, aukción fogják elárverezni, így fény derülhet egy másik nagy titokra is: konkrétan mennyit ér Kryptos az embereknek. Valóban olyan értékes a titok nyitja, hogy valaki megpróbálja megszerezni, vagy maga a játék és a elmélkedés lehetősége számít jobban. A vásárló végül maga döntheti el, hogy lerántja e a leplet a rejtélyről. A befolyt összegből a klímaváltozást kutató intézményeket fogják támogatni, nem kell megoldókulcs hozzá, hogy megfejtsük, miért pont őket. A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) jelentése szerint a Chesapeake Bay, ahol Sanborn is él, egyike a leginkább fenyegetett területeknek Amerikában, melyek hamarosan víz alá kerülhetnek. Az átlagos tengerszint emelkedés három és fél milliméter évente, ami nem hangzik fenyegetőnek, pedig az: az ütem mintegy kétszerese a világátlagnak és még rosszabodhat is a helyzet. 

Viszont semmi sem mossa el a kódfejtők lelkesedését, akik most az újabb kulccsal talán végre ki tudják nyitni a titok kamráját. Aki szeretné magával Kryptos megalkotójával megosztani a sejtéseit, megteheti egy fizetős email szolgáltatáson keresztül, ötven dollárba, azaz tizenötezer forintba kerül egy megoldás ellenőrzése. De Sanborn figyelmeztet mindenkit, a végső szöveg csak kiindulópontja egy újabb feladványnak. “Abban a részében a kódnak, melyet már megfejtettek, egy olyan eseményre utalok, mely akkor következett be, mikor az ügynökségen voltam és olyan helyen, mely az ügynökség területén található. Így hát, ahhoz, hogy valaki rátaláljon a megfejtésre, fel kell törnie a kódot, majd elmennie az ügynökséghez és megkeresni a helyet.”  A játéknak még nincs vége.

(Forrás: The New York Times, Fotó: Wikimedia Commons, Pixabay, Rawpixel, Flickr/mollyblock)