Az AP Hírügynökség közel tucatnyi interjút készített rendőrökkel és a nemzetközi drogkereskedelem szakértőivel. Az ezek alapján kirajzolódó kép a következő: a mexikói és a kolumbiai bandák nem álltak le az üzlettel, de a koronavírus miatti intézkedések, és az ezzel járó gazdasági bénultság rajtahagyja a nyomát mind az előállításon, mind a szállításon és az értékesítésen.

A drogcsempészet rendkívül megnehezedett a határok lezárása miatt. Az USA-Mexikó határon szinte elapadt a forgalom, pedig a csempészek éppen azt szerették, ha el tudtak a tömegben vegyülni.

Ennél is komolyabb probléma, hogy a koronavírus terjedését megelőző intézkedések miatt lezártak minden olyan helyet (bárokat, klubokat, bulihelyeket, hoteleket), ahol a drogokat a dílerek értékesíteni szokták. A kevés megmaradt vevőt pedig az égbeszökő árak riaszthatják el, hiszen utánpótlás nélkül megugrott az anyag ára.

A kokain például 20 százalékot drágult. Denverben és Chicagóban a heroin fogyott el, Houstonban és Philadelphiában pedig a fentanil készletek ürültek ki. Los Angelesben megduplázódott a metamfetamin ára.

A fentanil és a metamfetamin (illetve az egyéb szintetikus drogok) járvány miatti érintettsége a legjelentősebb. Ennek oka, hogy ezek előállításához szükség van bizonyos vegyszerekre, melyeket külföldről kell beszerezni – ezeket a kartelek jellemzően Kínából importálják, sőt az egyik legnagyobb ellátó épp a járvány első gócaként ismert Vuhanban működik.

Márciusban például szövetségi ügynökök egy Tijuánát San Diegóval összekötő titkos alagútban találtak utcai értéken számolva 30 millió dollár értékű drogot, de feltűnő volt, hogy a készlet igen kis részét (körülbelül 1 kilót) adta csak az addig jelentős mennyiségben árult fentanil.

A szintetikus drog pedig különösen fontos a karteleknek, akik tudatosan fordultak el az olyan természetes kábítószerektől, mint a marihuána és a heroin. Ezeket ugyanis gondozni kell, és csak szezononként hoznak termést. Ezzel szemben a szintetikus drogokat egész nap, a hét minden napján lehet gyártani.

Ráadásul például a fentanil a heroinnál ötvenszer erősebb, és nagyobb hasznot is hoz természetes társainál.

Kisebb mexikói laborok egyébként teljes mértékben, az említett, előzetesen szükséges vegyszerekkel együtt állítják elő a drogot, de a kartelek ipari méretű termelésére nem ez a jellemző.

Utóbbiak ehelyett ezeket az anyagokat Kínából szerzik be. Sőt ezen vegyszerek igen nagy része köthető egy állami finanszírozású, vuhani laborhoz, amelyet a járvány kezdetén szépen le is zártak.

Kérdés persze, hogy a kartelek miként lehettek ennyire megfontolatlanok, hogy a termelésüket ennyire kitegyék egy másik kontinensről érkező, a gyártásban nélkülözhetetlen anyagnak?

A válasz pedig az, amiért a világ minden termelési láncában – legyen az legális és illegális – ott csücsül valahol az ázsiai ország: mert ez a megoldás kényelmesen olcsó volt.

Ez az olcsóság azonban most véget ért. Az említett anyagok ára ugyanis 25-től 400 százalékig ugrott meg február vége óta. A gyárak pedig ugyan éppen újranyitnak, de sokan közülük áttértek a jövedelmezőbb hidroxiklorokin (ez az a maláriaellenes szer, amelyhez Trump elnök nyilvános beszédében nagy reményt fűzött a koronavírus elleni harcban, és amire most nagyon megugrott a kereslet) előállítására, vagy az éppen sokkal nagyobb üzletnek számító védelmi eszközöket, például maszkot és kézfertőtlenítőket készítenek.

A jövő tehát a drogkereskedelem számára is a globalizáció visszametszése, aminek megfelelően a kartelek el is kezdték maguk előállítani ezeket az anyagokat.

(Kép: Wikipedia, Flickr/U.S. Customs and Border Protection)