A blazárok olyan aktív galaxismagok (AGN), amelyeket egy hatalmas fekete lyuk táplál, a fekete lyuk és a körülötte kialakuló akkréciós korong pedig anyagsugarat lövell ki a pólusainál messze, akár több százezer fényévnyire az űrbe. A blazár jellegzetessége, hogy ez a sugár (a kvazártól eltérően) éppen a Föld felé irányul, vagyis a csillagászok a teleszkópos megfigyelések során az AGN-t “elölről” tudják vizsgálni.
A blazárok az égbolt legfényesebb objektumai között vannak számontartva
- mondja Sebastian Heinz, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora -legalábbis a mi nézőpontunkból, a sugár speciális orientációja miatt.
Ahogy arra a kutatók már korában rájöttek, a blazárok a legnagyobb energiájú neutrínók forrásai, mivel a fekete lyuk által magához vonzott anyag (gázok, por, csillagok maradványai) egy része nem tűnik el a fekete lyukban, hanem a egyes részecskék, például fotonok és neutrínók, a mágneses mezők által felgyorsítva, kilőnek az űrbe. A PKS 1424+240 jelű blazárt a kutatók régóta a legfényesebb, neutrínókat kibocsátó blazárként tartják számon, aminek azonban a sugara a megfigyelések szerint meglepően lassan mozog. Márpedig az elméletek szerint csak a leggyorsabb jetek tudnak igazán nagyenergiájú sugárzást létrehozni. A VLBA (Very Long Baseline Array) segítségével a Max Planck Intézet munkatársai most kiderítették, hogy mi áll az anomália hátterében, és egyúttal lenyűgöző képeket készítettek a blazárról, amit Sauron szemének neveztek el (nem hivatalosan).
A kutatók a blazár helyzetének következtében jó rálátást kaptak az objektumból kiinduló sugárra, amiről megállapították, hogy a látszólagos lassúsága csak egyfajta optikai illúzió, amelyet az úgynevezett projekciós hatás hoz létre a földi megfigyelők szemszögéből. A rejtély megoldása révén újabb bizonyítást nyert, hogy a blazárok, illetve általában a fekete lyukak által “üzemeltetett” aktív galaxismagok a nagyenergiájú neutrínók sugárzásának forrásai, emellett pedig más részecskéket, protonokat és elektronokat is rendkívüli sebességre tudnak gyorsítani.
A PKS 1424+240 objektumról készült képen egyébként a körkörös vonalak a torodiális mágneses teret képviselik, amelyek a kilövellt anyagsugarat körbeveszik.
(Fotó: NSF/AUI/NRAO/B. Saxton/Y.Y. Kovalev et al.)