A kvantumfizika úttörői kapták az idei fizikai Nobel-díjat

2022 / 10 / 05 / Bobák Áron
A kvantumfizika úttörői kapták az idei fizikai Nobel-díjat
Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger a fotonösszefonódásokkal kapcsolatos kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenség sérülésének bizonyításáért valamint a kvantuminformatika fejlődését elősegítő úttörő munkájukért kapták meg a tudományos vilag legrangosabb díját a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától.

Az akadémia a közvéleményében kiemeli, hogy a francia, amerikai valamit osztrák kutatók kísérletei úttörő szerepet töltöttek be a kvantumösszefonódás megismerésében, vagyis amikor két, a térben egymástól elkülönülő részecske kölcsönösen hatással van a másikra. A kutatók eredményei jelentősen hozzájárultak a kvantuminformatika fejlődéséhez, és olyan technológiáknak rakták le az alapjait, mint a kvantumhálózatok, a kvantumszámítógépek, vagy a kvantumos kulcsszétosztáson alapuló kommunikációs rendszerek.

A kutatók egy része sokáig azt feltételezte, hogy a kvantumösszefonódás jelensége úgynevezett "rejtett változóknak" köszönhető, vagyis a részecskék olyan megfigyelhetetlen fizikai paraméterekkel rendelkeznek, ami magyarázza a viselkedésüket. Ezzel kapcsolatban John Stuart Bell az 1960-as években kidolgozta a róla elnevezett Bell-egyenlőtlenséget, amely "azt mondja ki, hogy amennyiben vannak rejtett változók, akkor a nagyszámú mérések közötti korreláció soha nem fog meghaladni egy bizonyos értéket" - írja a Nobel-bizottság által kiadott sajtóközlemény, hozzátéve, hogy a kvantummechanika jóslata szerint bizonyos típusú kísérletek megsérthetik ezt az egyenlőtlenséget, így a korreláció erősebb lesz, mint ami lehetséges lenne. Aspect, Clauser és Zeilinger egymástól független kísérletekkel bizonyították a kvantummechanikának ezt az állítását, egyre kifinomultabb módszereket alkalmazva a kvantumpárok mérésére, ami végül a kvantumteleportáció jelenségének demonstrálásáig is elvezetett.

(Borítókép: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger a Nobel Alapítvány illusztrációján, Illusztráció: Niklas Elmehed)

A valóság leírásához szükség lehet képzeletbeli számokra is Az imaginárius egységek létét még Schrödinger is vitatta, pedig ő volt az, aki belevette őket a kvantumvilág leírásához szükséges egyenletbe. A kutatások szerint azonban a képzeletbeli számok valódiak lehetnek.


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Miután a nehézvizet felfedezték, szinte rögtön meg is kóstolták.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.