A kvantumfizika úttörői kapták az idei fizikai Nobel-díjat

2022 / 10 / 05 / Bobák Áron
A kvantumfizika úttörői kapták az idei fizikai Nobel-díjat
Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger a fotonösszefonódásokkal kapcsolatos kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenség sérülésének bizonyításáért valamint a kvantuminformatika fejlődését elősegítő úttörő munkájukért kapták meg a tudományos vilag legrangosabb díját a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától.

Az akadémia a közvéleményében kiemeli, hogy a francia, amerikai valamit osztrák kutatók kísérletei úttörő szerepet töltöttek be a kvantumösszefonódás megismerésében, vagyis amikor két, a térben egymástól elkülönülő részecske kölcsönösen hatással van a másikra. A kutatók eredményei jelentősen hozzájárultak a kvantuminformatika fejlődéséhez, és olyan technológiáknak rakták le az alapjait, mint a kvantumhálózatok, a kvantumszámítógépek, vagy a kvantumos kulcsszétosztáson alapuló kommunikációs rendszerek.

A kutatók egy része sokáig azt feltételezte, hogy a kvantumösszefonódás jelensége úgynevezett "rejtett változóknak" köszönhető, vagyis a részecskék olyan megfigyelhetetlen fizikai paraméterekkel rendelkeznek, ami magyarázza a viselkedésüket. Ezzel kapcsolatban John Stuart Bell az 1960-as években kidolgozta a róla elnevezett Bell-egyenlőtlenséget, amely "azt mondja ki, hogy amennyiben vannak rejtett változók, akkor a nagyszámú mérések közötti korreláció soha nem fog meghaladni egy bizonyos értéket" - írja a Nobel-bizottság által kiadott sajtóközlemény, hozzátéve, hogy a kvantummechanika jóslata szerint bizonyos típusú kísérletek megsérthetik ezt az egyenlőtlenséget, így a korreláció erősebb lesz, mint ami lehetséges lenne. Aspect, Clauser és Zeilinger egymástól független kísérletekkel bizonyították a kvantummechanikának ezt az állítását, egyre kifinomultabb módszereket alkalmazva a kvantumpárok mérésére, ami végül a kvantumteleportáció jelenségének demonstrálásáig is elvezetett.

(Borítókép: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger a Nobel Alapítvány illusztrációján, Illusztráció: Niklas Elmehed)

A valóság leírásához szükség lehet képzeletbeli számokra is Az imaginárius egységek létét még Schrödinger is vitatta, pedig ő volt az, aki belevette őket a kvantumvilág leírásához szükséges egyenletbe. A kutatások szerint azonban a képzeletbeli számok valódiak lehetnek.


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
Az agy egyik ősi része fontosabb szerepet tölthet be, mint eddig gondoltuk
Az agy egyik ősi része fontosabb szerepet tölthet be, mint eddig gondoltuk
A felső ikertest a középagy része és egy kutatás szerint lényeges feladata lehet a látásban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.