A laborban növesztett emberi agyszövet talán öntudatánál van, és szenved
2019 / 11 / 17 / justin.viktor
A laborban növesztett emberi agyszövet talán öntudatánál van, és szenved
justin.viktor
A Petri-csésze a tudományos laboratóriumok bölcsője, világszerte ott van az alapkészletben, benne a legkülönfélébb dolgok, általában baktérium- vagy vírustörzsek, különféle állati eredetű szövetek, melyek ismét csak általában: növekednek. Néha ezek emberi szövetek. Az is megesik, hogy emberi agyszövet növöget benne.

A tudományos kutatások mindannyiunk érdekeit szolgálják és ma már nem ártanak senkinek, az eredményekből pedig közösen profitálunk - mondta Utópia világállam egyesült tartományainak demokratikus úton megválasztott elnöke a világbéke kilencszáztizedik esztendejének tiszteletére rendezett ünnepség megnyitó ceremóniáján 4181-ben. Legalábbis ez lehetne egy ideális jövőcél. Egyelőre azonban úgy tűnik, oda kell figyelni az említett kutatások lefolyására, a szükséges erkölcsi és etikai minimumok betartása mellett.

Elhatárolódás

A jelen egyik példájaként laboratóriumban növesztett emberi „mini agyakkal” foglalkozó idegtudós szakemberek attól tartanak, hogy ezek az agyszövetek akár a vég nélküli rettenet jeges rémületébe fagyva szenvedhetnek, tudatos létezésben, de test nélkül.

A Green Neuroscience Laboratory (GNL) kutatói adták ki ezt a figyelmeztetést az USA Idegtudományi Társaságának (Society for Neuroscience) nemzeti találkozóján. Bár soha nem bizonyították, hogy egy "mini agy" tudatossá vagy érzővé vált volna, a kutatók úgy vélik, hogy a kockázat túlságosan nagy ahhoz, hogy tovább lehessen használni őket.

Határeset

A "mini agy" lehetőséget ad a tudósoknak, hogy az idegrendszer fejlődését és állapotát emberjellegűbb szervezeteken tanulmányozhassák mint az állatkísérletek során. Miközben meg sem közelítik az emberi agy komplexitását, a tudósok képessé váltak egyre bonyolultabb "mini agyakat" készíteni ehhez a munkához. Ezeket ráadásul néha állatokba ültetik át.

„Az organoidokban már megfigyeltünk olyan jelenségeket, melyek emlékeztetnek a fejlődő állatok biológiai aktivitására” - mondta el Elan Ohayon, a Green Neuroscience Laboratory igazgatója a The Guardiannek. Az organoid olyan mesterségesen előállított sejtekből és szövetekből álló egész, mely emlékeztet egy élő szervre.

Ezek a szöveti foltok őssejtekből készülnek, és bár csak borsó méretűek, egyeseknél spontán agyhullámok fejlődtek ki, hasonlóan a koraszülötteknél tapasztaltakhoz.

Határsértés

"Ha akár a legkisebb esély is megvan rá, hogy egy organoidnak érzései lehetnek, akkor átléptünk egy határt, amit nem lett volna szabad" - mondta Ohayon. "Nem akarjuk, hogy az emberek olyan kutatásokat végezzenek, ahol valami vagy valaki szenvedhet."

A tudósok mérföldkőnek tekintik az organoidokat, az élő emberi agy tanulmányozásának nyilvánvaló nehézségei miatt. Eddig főképp a skizofrénia és az autizmus vizsgálatához használták fel őket, és hogy kiderüljön, egyes babáknak miért alakul ki kisméretű agyuk, ha Zika-vírussal fertőződtek a méhben. A kutatási tervek között szerepel organoidok használata egy sor agyi rendellenesség tanulmányozására, Alzheimertől a Parkinson-kóron át az olyan szembetegségig, mint az életkorral összefüggő makuladegeneráció.

Egy közelmúltbeli tanulmányban a Harvard Egyetem kutatói kimutatták, hogy az agyi organoidok a szövetek gazdag változatosságát fejlesztik ki, az agykérgi neuronoktól kezdve a retina sejtekig. A nyolc hónapig fejlődő organoidok saját neurális hálózatot hoztak létre, ami szinte szikrázott  az aktivitástól, és reagált, amikor fény érte. Egy másik tanulmányban, amelyet Fred Gage vezetett a San Diegoban található Salk Intézetben, a kutatók egerek agyába ültették az emberi agyi organoidokat, és megállapították, hogy azok kapcsolódnak az állat vérellátásához, és friss neurális kapcsolatokat is létrehoztak.

Határőrség

Ohayon azt akarja elérni, hogy a finanszírozó ügynökségek befagyasszák az összes olyan kutatást, melynek során az emberi agy organoidjait állatokba ültetik át, más olyan munkákkal egyetemben, ahol észszerű esély van arra, hogy az organoidok érzővé váljanak. Ehhez olyan számítógépes modelleket fejlesztett ki, amelyek meggyőződése szerint segítenek felismerni az érző-képességet, ha az megjelenik, de azt is hozzáteszi, hogy sürgősen további kutatásokra van szükség a területen.

Korhatár

Nagy-Britanniában már betiltották a 14 napnál idősebb, adományozott embriókkal folytatott kísérleteket. Az így beállított korhatárt, amit a fejlődő emberek szenvedéstől való megóvása érdekében vezettek be, egyes tudósok azonban máris meg ki akarják terjeszteni.

Tavaly egy csoport - a szabályozás szigorítását vitató, vagy szimplán ellenérdekelt - tudós, ügyvéd, etikus és filozófus az agyi organoidokról szóló etikai vita elindítását célzó felhívást tett közzé. A szerzők egyike Hank Greely, a kaliforniai Stanford Egyetem Jogi Központjának és a Biológiai Tudományok Intézetének (SLS-CLB) igazgatójának személyes véleménye szerint az organoidok még nem elég kifinomultak ahhoz, hogy az azonnali aggodalmat vessenek fel, ám ideje volt elkezdeni az iránymutatások megvitatását. (Oszd meg és uralkodj - mondhatná erre Ohayon, de persze nem mondta.)

Határvita

Greely szerint nincs - és nem is lesz - kizárólagos etikai sorvezető az organoidokra vonatkozóan:

"Biztos vagyok abban, hogy senki sem gondolja úgy, hogy elértük a "Gregor Samsa-állapotot", ahol egy ember öntudatra ébred és rájön, hogy ő egy organoid" - mondta, Franz Kafka "Az átváltozás" című novellájának karakterére utalva, aki egy szép reggelen arra ébred, hogy éjjel álmában óriás rovarrá változott. Majd hozzátette: "Ha viszont arra gondolnak, hogy ezek a dolgok (sic!) észlelhetik és lereagálhatják környezetük ingereit, változásait, ez számomra is valószínűnek tűnik."

Az abszurd irodalmi példa ekvivalens párhuzamként történő beemelése, majd a megengedő finomítás, érveléstechnikai menekülőutak sorát lekövező tartalommal mindenesetre azt a benyomást kelti, hogy azért Greely sem feltétlenül teszi ki a vesszőket a mondatban:

Az organoidokat felhasználni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.


Franz Kafka szobra Prágában

(Forrás: Futurism 1, 2, The Guardian Fotó: Unsplash, Pixabay)

 


Milyen ajándékot vegyünk egy GEEK csajnak?
Ismered már a férfi legjobb barátját, a Mitvegyacsajomnak.hu oldalt? Mostantól nem vagy bajban, ha meglepnéd a csajod, de hiányzik a kreatív erő!
Ezek is érdekelhetnek