Temiz olyan apró eszközökön dolgozik, melyeket apró, folyadékalapú áramkörökként lehetne leírni. Ezekben az áramkörökben fémvezetők helyett folyadékok áramlanak, mintha csak egy aprócska csatornarendszerről lenne szó. A fejlesztési folyamathoz extrém erős mikroszkópokra van szükség, melyek természetesen nem olcsók. Darabonként több tízezer dollárba is kerülhetnek.
Idővel Temiz megunta ezeknek az amúgy is drága eszközöknek a korlátoltságát, szóval épített egyet magának.
A mérnök által készített mikroszkóp főleg Lego kockákból épült, és összesen háromszáz dollárba került.
A Futurism magazin készített interjút Temizzel, ebből kiderül, hogy az ötletet az inspirálta, hogy a mérnöknek egy nap egy nagyobb, az IBM által szervezett eseményre kellett volna művészi igényű képeket készítenie a folyadékbázisú áramkörökről. A labor mikroszkópjai viszont nem voltak erre a feladatra alkalmasak.
Az IBM laborjában azonban rengeteg kütyü akad, ezért Temiz először 3D printerrel próbált mikroszkópot készíteni, de amikor rájött, hogy lényegében Lego-kockákat nyomtat ki, áttért a dán játékelemekre.
Az eszköz működött, sőt a képeket komoly tudományos lapok is leközölték.
Idővel Temiz arra is rájött, hogy nem csak a saját áramköreit, de akár biológiai mintákat is fényképezhet a mikroszkóppal – emiatt aztán találmánya jövőjét elsősorban az oktatásban látja.
A diákoknak nyilván nagy élmény lenne összerakniuk a saját mikroszkópjukat, amivel aztán szép képeket is készíthetnének biológia órán. Az eszközt ráadásul kicsit programozni is kell, így a tanulók elsajátíthatnánk a Python-programnyelv alapjait is.
Maga az összelegózás olyan egy órát vehet igénybe, Temiznek ez félóra volt, de hát ő ugye már rutinos.
A mérnök egyébként rögzítette a teljes folyamatot, és ebből a dán cégééhez hasonló összeszerelési útmutatót fabrikált (itt lehet letölteni) – ez utóbbi megalkotása amúgy több időt vett igénybe, mint a mikroszkóp összeszerelése.
Temiz tervei közt szerepel, hogy egyeztet a Legóval és egy elektronikai céggel (bizonyos alapalkatrészek nem építhetőek meg Legóból, ezek készültek el végül a 3D-nyomtatóval), hogy azok együtt adjanak ki készleteket oktatási célokra. Ezek az elképzelések most pihennek kicsit a járványhelyzet miatt, de Temiz mindenképp visszatérne még rájuk.
A Lego-mikroszkóp olyan harmadik világbeli országoknak is jól jöhetne, amelyek a sokkal drágább darabokat nem engedhetnék meg maguknak.
(Kép: Yuksel Temiz/IBM)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
