Az első csillagok csak hidrogénből és héliumból álltak; a „fémeket” – vagyis minden héliumnál nehezebb elemet – szupernóvák terjesztették szét. Ezekből a feldúsult gázokból születtek a következő generáció csillagai.

Alexander Ji (University of Chicago) és kollégái most egy rekord-alacsony fémtartalmú csillagot találtak: az objektum fémessége körülbelül 0,8 milliomod, nagyjából 20 000-szer kevesebb, mint a Napé. Az objektum a Sloan Digital Sky Survey adataiban tűnt fel, majd a chilei Las Campanas Obszervatórium Magellan-távcsövével vizsgálták.

A vas rendkívül kevés – hasonlóan más „majdnem érintetlen” csillagokhoz –, viszont a szén is szokatlanul alacsony, ami a Tejútrendszerben ritka.

„Elég menő felfedezés… Vasban csak kicsit extrémebb a korábbiaknál, de az különösen érdekes, hogy a legtöbb hasonló csillag szénben gazdag, ez pedig nem” – mondja Anke Ardern-Arentsen.

A szén hiánya amúgy megnehezíti a gáz hűlését és összeroskadását; lehet, hogy ebben a folyamatban a korai kozmikus por segített – erre a Tejútrendszerben nincs ismert előzmény.

„Felmerül a kérdés: másként hűl-e a gáz a világegyetem különböző zugaiban?” – teszi hozzá Anna Frebel.

A 2025. október 3-án közölt eredmény új nyomot kínál a kozmikus hajnal rejtélyéhez.

(Kép: A Nagy Magellán-felhő, a Tejútrendszer kísérőgalaxisa, ahol a szinte érintetlen SDSS J0715–7334 csillagot észlelték, forrás: Josh Lake / NASA / ESA)