A majom, ami csinált magáról néhány fényképet, és majdnem megnyert egy szerzői jogi pert

2023 / 06 / 26 / Bodnár Barna
A majom, ami csinált magáról néhány fényképet, és majdnem megnyert egy szerzői jogi pert
2008-ban egy brit természetfotós makákókat fényképezett az Indonéz dzsungelben, az egyik állat (név szerint Naruto) azonban átvette az irányítást a felszerelése felett, és számos szelfit készített magáról. Ez már önmagában is elég megdöbbentő lehetne, de a történet itt nem ért véget, az ügyből ugyanis a történelem eddigi talán legkülönösebb jogi vitája kerekedett.

Furcsa közleményt adott ki 2018. Április 23-án az Egyesült Államok Kilencedik körzeti Fellebbviteli Bírósága, ami a gyanútlan, előzményeket nem ismerő olvasókat meglehetősen megdöbbenthette, sőt, akár mosolyra is késztethette. Pedig a történet közel sem annyira humoros, mint amennyire első ránézésre gondolnánk.

Az említett bírósági közlemény nagyjából így hangzott: a bíróság elutasította a majom által benyújtott keresetet, mert a testület úgy ítélte meg, hogy az állat, bár alkotmányos minősítéssel rendelkezik, törvényes jogállással viszont nem, így a „Majomszelfik” néven ismert fényképek szerzői jogának megsértésére nincs joga hivatkozni. A nyilatkozattal kapcsolatban sok kérdés felmerülhet, de talán a legfontosabb, hogy hogyan perelhet be valakit egy majom, de ha már előfordult ilyen, ki is az a személy, aki az állat célkeresztjébe került az amerikai bíróságon? Hogy válaszokat kaphassunk, egészen 2008-ig kell visszautaznunk az időben.

Ekkor történt ugyanis, hogy David John Slater, brit természetfotós Indonéziába utazott azzal a céllal, hogy ott a veszélyeztett fajhoz tartozó üstökös makákókról készítsen fényképeket. Az akkor 46 éves Slater bevette magát a nemzeti park területén élő majmok közé , amelyek nem kimagasló intelligenciájukról híresek, mint mondjuk a csimpánzok, azonban rendkívül kíváncsiak. A fotós hamar összebarátkozott az állatokkal, amelyek – tekintve, hogy addig szinte egyáltalán nem érintkeztek emberekkel – nem érezték magukat fenyegetve Slater jelenléte miatt, így a férfi nyugodt körülmények között fotózhatta őket. Az események akkor vettek meglepő fordulatot, amikor a majmok kisajátították az átmenetileg gazdátlan, fotós által néhány percre magára hagyott fényképezőgépet.

A makákók egy ideig csak ugrándoztak az állványon álló műszer körül, majd miután egyikük lenyomta a gépet távolról működésbe hozó elsütőbillentyűt, az ezzel járó hang láthatóan megragadta a figyelmét.

A többi majmot ez átmenetileg elijesztette, azonban hamarosan ők is visszatértek. A fotográfussá avanzsált majom – akit Narutónak hívtak – több száz képet készített ily módon, mire Slater visszaszerezte tőle a felszerelést.


Naruto egyik híres szelfije, amit David Slater, brit természetfotós fényképzeőgépével készített magáról (Fotó: Daily Mail)

A valódi bonyodalmak jóval később, 2011-ben kezdődtek, amikor a The Daily Mail cikkében publikált „majomszelfiket” feltöltötték az amerikai székhelyű Wikipedia Commons nevű oldalra, ami kizárólag jogdíjmentes fotókat tartalmaz. A weboldalt működtető alapítvány arra hivatkozva használta fel a képeket, hogy azoknak „nincs emberi készítője, akiket szerző jogok illetnének”, illetve „egy állat alkotásaként a közösség tulajdonát képezik”. Slater néhány nappal később felfedezte a képeket a már említett oldalon, és arra kérte az üzemeltetőket, távolítsák el onnan a képeket. Ez meg is történt, később azonban a már korábban említett okokra hivatkozva a képek visszakerültek a Wikipedia Commons-ra.

Slater számára a helyzet már így is elég kellemetlen volt, azonban az ügy kapcsán beigazolódni látszott az örökbecsű igazság: rosszabb mindig lehet. 2015-ben ugyanis a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals, magyarul Emberek az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért) egyesület beperelte a fotóst Naruto nevében, mondván, a majom által készített fényképek közzététele és értékesítése sérti Naruto törvény szerinti szerzői jogait. A fotóst képviselő ügyvédek azzal érveltek, a fotók felhasználása nem sérthet olyan jogokat, amelyek nem léteznek, ugyanis Naruto egy állat, ezért nem rendelkezhet szerzői joggal.

Ezen a ponton úgy tűnt, az ügy egy végtelen jogi huzavonává alakul, és ezen a szakértői vélemények sokszínűsége sem sokat segített. Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Irodája 2014-ben megtagadta Slater szerzői jogi követelését arra hivatkozva, hogy szerzői jogi törvény csak ember által készített műre vonatkozhat, ebben az esetben azonban erről nincs szó, hiszen a képeket egy állat készítette. A brit jogászok azonban más véleményen voltak. Christina Michalos angol médiajogász például egy számítógép által készített alkotásokra vonatkozó brit törvényre hivatkozva azt mondta , legalábbis vitatható, hogy Slatert illeti-e meg a szerzői jog, hiszen nem csak hogy ő volt a képeket készítő gép tulajdonosa, de ő is állította be az eszközt a megfelelő pozícióba, mielőtt a majom megnyomta azt a bizonyos gombot.

Az ügy legalább részben megoldódni látszott 2017-ben, amikor is Slater és a PETA között megállapodás született, miszerint a szervezet eláll a pertől, ha a fotós a majomszelfikből származó bevételének negyedét a veszélyeztett majmokat védelmező jótékonysági szervezetnek adományozza. A bíróság a felek közös kérése ellenére sem ejtette az ügyet, majd végül is 2018. április 23-án született ítélet, mégpedig meglepő módon Slater javára. A közlemény indoklása szerint „az állatoknak nincs jogi felhatalmazásuk szerző jogi követelések benyújtására” , továbbá a bíróság aggodalmát fejezte ki a PETA által indított per kapcsán, ugyanis szerintük a szervezet nem Naruto majom, hanem kizárólag a saját érdekeit tartotta szem előtt, amikor jogi eszközökkel élve megtámadta a fotóst.


Naruto a szelfik mellett egy Slaterrel közös képet is készített (Fotó: Caters News Agency)

Hogy ez az ítélet végül is hepiendet jelent-e az attól függ, kinek a szempontjából közelítjük meg a kérdést. Ami a fotóst illeti, Slater a BBC-nek adott egyik interjújában azt mondta, nem csak hogy jelentős anyagi – állítása szerint több mint 10 ezer fontnyi – veszteség érte az egész jogi hercehurca miatt, de lelki egészségére is rendkívül rossz hatással volt a Naruto-ügy. 2017-ben állítólag már arra sem volt elég pénze, hogy az Egyesült Államokba utazzon a bírósági tárgyalásra, illetve minden motivációját elvesztette a fotózással kapcsolatban. Azt mondta, úgy érzi, a fotókkal a majmok megmentése volt a célja, azonban ez visszafelé sült el, és az ügy gyakorlatilag tönkretette az egész életét, ami miatt most depresszióval küzd. Ennek ellenére a fotós örül annak, hogy a fotósorozat, illetve a képek kapcsán kialakult jogi vita felhívta a figyelmet a makákók helyzetére. A The Telepgraph-nak Slater azt mondta: „Hat évvel ezelőttig senki sem hallott ezekről a majmokról, amelyek a kihalás szélén álltak, néhány ezer egyed volt belőlük csupán. Régebben a helyiek megsütötték a makákókat, mostanra viszont imádják őket, >>szelfimajomnak<< nevezik az állatokat, és belátták, hogy a turisták látogatása, akik a majmok csodájára járnak, a közösség számára hosszú távon előnyösebb, mint az állatok vadászata. ”

Nehéz eldönteni, hogy van-e az ügynek tanulsága akár jogi, akár etikai értelemben. A majomszelfik története arra mindenesetre rámutat, hogy a jogi hézagok és a bürokratikus körülményeskedés ellenére az állatokat (továbbá bármely élőlényt, ami nem ember) nem illet meg a szerzői jog, akkor sem, ha az alkotás tudatosan, bizonyíthatóan szándékkal történik. Persze ki tudja, lehet, hogy a jövőben a hasonló ügyekkel kapcsolatban a Naruto-ügy precedensként szolgál majd, és az állatkertekben, nemzeti parkokban alkotó állatok hozzájárulhatnak majd saját fenntartásukhoz, illetve védelmükhöz a szerzői jognak köszönhetően befolyó honoráriumból. Nincs új a nap alatt: az Egyesült Államokban számos állatkert költségeihez járulnak hozzá a bentlakó művészek, akik között vannak emberszabásúak, elefántok, fókák, madarak, de még ráják és kígyók is. Az alkotás során alkalmazott munkamegosztás szerint a gondozó adja a festéket, illetve tartja a vásznat, míg a művész alkot. Ezért aztán nagy kérdés, hogy milyen arányban tarthatnak majd igényt a szerzői jogra emberek és állatok.

Borítókép: Naruto, a makákó egyik önportréja (Forrás: Wtop.com)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Vért könnyezett Vlad Tepes havasalföldi fejedelem, azaz Karóbahúzó Vlad
Vért könnyezett Vlad Tepes havasalföldi fejedelem, azaz Karóbahúzó Vlad
Évszázadok távlatából még mindig sok érdekes részletre derül fény a kegyetlenségéről ismert uralkodóról, akinek kedvenc kivégzési módszere a karóbahúzás volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.