A majom, ami csinált magáról néhány fényképet, és majdnem megnyert egy szerzői jogi pert

2023 / 06 / 26 / Bodnár Barna
A majom, ami csinált magáról néhány fényképet, és majdnem megnyert egy szerzői jogi pert
2008-ban egy brit természetfotós makákókat fényképezett az Indonéz dzsungelben, az egyik állat (név szerint Naruto) azonban átvette az irányítást a felszerelése felett, és számos szelfit készített magáról. Ez már önmagában is elég megdöbbentő lehetne, de a történet itt nem ért véget, az ügyből ugyanis a történelem eddigi talán legkülönösebb jogi vitája kerekedett.

Furcsa közleményt adott ki 2018. Április 23-án az Egyesült Államok Kilencedik körzeti Fellebbviteli Bírósága, ami a gyanútlan, előzményeket nem ismerő olvasókat meglehetősen megdöbbenthette, sőt, akár mosolyra is késztethette. Pedig a történet közel sem annyira humoros, mint amennyire első ránézésre gondolnánk.

Az említett bírósági közlemény nagyjából így hangzott: a bíróság elutasította a majom által benyújtott keresetet, mert a testület úgy ítélte meg, hogy az állat, bár alkotmányos minősítéssel rendelkezik, törvényes jogállással viszont nem, így a „Majomszelfik” néven ismert fényképek szerzői jogának megsértésére nincs joga hivatkozni. A nyilatkozattal kapcsolatban sok kérdés felmerülhet, de talán a legfontosabb, hogy hogyan perelhet be valakit egy majom, de ha már előfordult ilyen, ki is az a személy, aki az állat célkeresztjébe került az amerikai bíróságon? Hogy válaszokat kaphassunk, egészen 2008-ig kell visszautaznunk az időben.

Ekkor történt ugyanis, hogy David John Slater, brit természetfotós Indonéziába utazott azzal a céllal, hogy ott a veszélyeztett fajhoz tartozó üstökös makákókról készítsen fényképeket. Az akkor 46 éves Slater bevette magát a nemzeti park területén élő majmok közé , amelyek nem kimagasló intelligenciájukról híresek, mint mondjuk a csimpánzok, azonban rendkívül kíváncsiak. A fotós hamar összebarátkozott az állatokkal, amelyek – tekintve, hogy addig szinte egyáltalán nem érintkeztek emberekkel – nem érezték magukat fenyegetve Slater jelenléte miatt, így a férfi nyugodt körülmények között fotózhatta őket. Az események akkor vettek meglepő fordulatot, amikor a majmok kisajátították az átmenetileg gazdátlan, fotós által néhány percre magára hagyott fényképezőgépet.

A makákók egy ideig csak ugrándoztak az állványon álló műszer körül, majd miután egyikük lenyomta a gépet távolról működésbe hozó elsütőbillentyűt, az ezzel járó hang láthatóan megragadta a figyelmét.

A többi majmot ez átmenetileg elijesztette, azonban hamarosan ők is visszatértek. A fotográfussá avanzsált majom – akit Narutónak hívtak – több száz képet készített ily módon, mire Slater visszaszerezte tőle a felszerelést.


Naruto egyik híres szelfije, amit David Slater, brit természetfotós fényképzeőgépével készített magáról (Fotó: Daily Mail)

A valódi bonyodalmak jóval később, 2011-ben kezdődtek, amikor a The Daily Mail cikkében publikált „majomszelfiket” feltöltötték az amerikai székhelyű Wikipedia Commons nevű oldalra, ami kizárólag jogdíjmentes fotókat tartalmaz. A weboldalt működtető alapítvány arra hivatkozva használta fel a képeket, hogy azoknak „nincs emberi készítője, akiket szerző jogok illetnének”, illetve „egy állat alkotásaként a közösség tulajdonát képezik”. Slater néhány nappal később felfedezte a képeket a már említett oldalon, és arra kérte az üzemeltetőket, távolítsák el onnan a képeket. Ez meg is történt, később azonban a már korábban említett okokra hivatkozva a képek visszakerültek a Wikipedia Commons-ra.

Slater számára a helyzet már így is elég kellemetlen volt, azonban az ügy kapcsán beigazolódni látszott az örökbecsű igazság: rosszabb mindig lehet. 2015-ben ugyanis a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals, magyarul Emberek az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért) egyesület beperelte a fotóst Naruto nevében, mondván, a majom által készített fényképek közzététele és értékesítése sérti Naruto törvény szerinti szerzői jogait. A fotóst képviselő ügyvédek azzal érveltek, a fotók felhasználása nem sérthet olyan jogokat, amelyek nem léteznek, ugyanis Naruto egy állat, ezért nem rendelkezhet szerzői joggal.

Ezen a ponton úgy tűnt, az ügy egy végtelen jogi huzavonává alakul, és ezen a szakértői vélemények sokszínűsége sem sokat segített. Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Irodája 2014-ben megtagadta Slater szerzői jogi követelését arra hivatkozva, hogy szerzői jogi törvény csak ember által készített műre vonatkozhat, ebben az esetben azonban erről nincs szó, hiszen a képeket egy állat készítette. A brit jogászok azonban más véleményen voltak. Christina Michalos angol médiajogász például egy számítógép által készített alkotásokra vonatkozó brit törvényre hivatkozva azt mondta , legalábbis vitatható, hogy Slatert illeti-e meg a szerzői jog, hiszen nem csak hogy ő volt a képeket készítő gép tulajdonosa, de ő is állította be az eszközt a megfelelő pozícióba, mielőtt a majom megnyomta azt a bizonyos gombot.

Az ügy legalább részben megoldódni látszott 2017-ben, amikor is Slater és a PETA között megállapodás született, miszerint a szervezet eláll a pertől, ha a fotós a majomszelfikből származó bevételének negyedét a veszélyeztett majmokat védelmező jótékonysági szervezetnek adományozza. A bíróság a felek közös kérése ellenére sem ejtette az ügyet, majd végül is 2018. április 23-án született ítélet, mégpedig meglepő módon Slater javára. A közlemény indoklása szerint „az állatoknak nincs jogi felhatalmazásuk szerző jogi követelések benyújtására” , továbbá a bíróság aggodalmát fejezte ki a PETA által indított per kapcsán, ugyanis szerintük a szervezet nem Naruto majom, hanem kizárólag a saját érdekeit tartotta szem előtt, amikor jogi eszközökkel élve megtámadta a fotóst.


Naruto a szelfik mellett egy Slaterrel közös képet is készített (Fotó: Caters News Agency)

Hogy ez az ítélet végül is hepiendet jelent-e az attól függ, kinek a szempontjából közelítjük meg a kérdést. Ami a fotóst illeti, Slater a BBC-nek adott egyik interjújában azt mondta, nem csak hogy jelentős anyagi – állítása szerint több mint 10 ezer fontnyi – veszteség érte az egész jogi hercehurca miatt, de lelki egészségére is rendkívül rossz hatással volt a Naruto-ügy. 2017-ben állítólag már arra sem volt elég pénze, hogy az Egyesült Államokba utazzon a bírósági tárgyalásra, illetve minden motivációját elvesztette a fotózással kapcsolatban. Azt mondta, úgy érzi, a fotókkal a majmok megmentése volt a célja, azonban ez visszafelé sült el, és az ügy gyakorlatilag tönkretette az egész életét, ami miatt most depresszióval küzd. Ennek ellenére a fotós örül annak, hogy a fotósorozat, illetve a képek kapcsán kialakult jogi vita felhívta a figyelmet a makákók helyzetére. A The Telepgraph-nak Slater azt mondta: „Hat évvel ezelőttig senki sem hallott ezekről a majmokról, amelyek a kihalás szélén álltak, néhány ezer egyed volt belőlük csupán. Régebben a helyiek megsütötték a makákókat, mostanra viszont imádják őket, >>szelfimajomnak<< nevezik az állatokat, és belátták, hogy a turisták látogatása, akik a majmok csodájára járnak, a közösség számára hosszú távon előnyösebb, mint az állatok vadászata. ”

Nehéz eldönteni, hogy van-e az ügynek tanulsága akár jogi, akár etikai értelemben. A majomszelfik története arra mindenesetre rámutat, hogy a jogi hézagok és a bürokratikus körülményeskedés ellenére az állatokat (továbbá bármely élőlényt, ami nem ember) nem illet meg a szerzői jog, akkor sem, ha az alkotás tudatosan, bizonyíthatóan szándékkal történik. Persze ki tudja, lehet, hogy a jövőben a hasonló ügyekkel kapcsolatban a Naruto-ügy precedensként szolgál majd, és az állatkertekben, nemzeti parkokban alkotó állatok hozzájárulhatnak majd saját fenntartásukhoz, illetve védelmükhöz a szerzői jognak köszönhetően befolyó honoráriumból. Nincs új a nap alatt: az Egyesült Államokban számos állatkert költségeihez járulnak hozzá a bentlakó művészek, akik között vannak emberszabásúak, elefántok, fókák, madarak, de még ráják és kígyók is. Az alkotás során alkalmazott munkamegosztás szerint a gondozó adja a festéket, illetve tartja a vásznat, míg a művész alkot. Ezért aztán nagy kérdés, hogy milyen arányban tarthatnak majd igényt a szerzői jogra emberek és állatok.

Borítókép: Naruto, a makákó egyik önportréja (Forrás: Wtop.com)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Drámain változnak az egészségügyi trendek: új vezető betegséget azonosítottak a világban
Drámain változnak az egészségügyi trendek: új vezető betegséget azonosítottak a világban
A korábbi vezető betegség globálisan a szív- és érrendszeri megbetegedések együttese volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.