Az Egyesült Arab Emírségek marsmissziójának keretében 2020. július 19-én indították útnak a Hope szondát, ami 2021 februárjában állt Mars körüli pályára. Az űreszköz a tervek szerint egy marsi évig, vagyis legalább 687 földi napig fog adatokat gyűjteni a bolygó környékéről, olyan kérdések megválaszolását segítve elő, mint például hogyan távozik a hidrogén és az oxigén a Mars atmoszférájából az űrbe és hogyan befolyásolja a folyamatot a légkör alsó és felsőbb régiónak interakciója.

Az 1350 kilogrammos, 3*7,9 méteres Hope infravörös és ultraibolya tartományban mérő spektrométereivel térképezi fel a Mars környékét, valamint az EXI (Emirates Exploration Imager) képalkotó eszközzel készít nagy felbontású felvételeket akár 4K minőségben, 180 fps sebességgel. Mivel a szonda különösen magas, a felszíntől számított 40 000 kilométeres távolságot is elérő pályán halad, ezért a Mars egyik holdjához is közel tud kerülni és a Deimosról el is készítette első felvételeit, miközben március 10-én elhaladt mellette. A képeken először látható nagy felbontásban a Deimos Marstól távolabbi oldala, aminek megfigyelésére nem gyakran adódik lehetőség, a hold ugyanis mindig ugyanazt az oldalát "fordítja" a bolygó felé.

On 10 March 2023, (EXI) camera system onboard the EMM acquired 27 images of Deimos over the course of the 25-minute duration of this flyby. These images are “calibrated” products where many of the artefacts introduced by the camera system have been removed. pic.twitter.com/F2iORUv5f2

— Hope Mars Mission (@HopeMarsMission) April 26, 2023

A képek elemzése által a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a Deimos nagy valószínűséggel nem egy aszteroida maradványa, amelyet foglyul ejtett a Mars gravitációs ereje, hanem ugyanabból az anyagból alakult ki, mint maga a Mars.

(Fotó: Emirates Mars Mission)