Ahogy azt az elmúlt években számtalan szakértő elmondta, ahhoz, hogy a Mars-utazás reális opció legyen, számos kihívásra kell megnyugtató választ találnunk. Hogyan jönnek majd vissza a Mars első lakói? Mivel fogják megtankolni a rakétát a visszaúthoz? Hogyan védjük meg az asztronautákat a kozmikus sugárzástól? Hogyan tudjuk elérni, hogy a több évnyi súlytalanság miatt ne sorvadjanak el az izmaik?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ már jó ideje a NASA szakértői is, akiknek emellett olyan problémákkal is szembe kell nézniük, amelyek elsőre sokkal kevésbé nyilvánvalóak. Például hogy mi lesz, ha az résztvevők egyikénél az út során kialakul egy nagyobb vesekő, amit gyógyszerekkel már nem lehet kezelni? Ez a Földön viszonylag könnyen megoldható probléma, hiszen az ember ideális esetben csak besétál a kapott időpontra a kórházba, elaltatják, majd néhány óra múlva már vesekő nélkül ébred. Egy Mars-utazás során azonban az altatás nyilvánvalóan nem opció, a küldetés pedig túl hosszú lenne ahhoz, hogy a beavatkozást el lehessen halasztani addig, amíg az asztronauták visszatérnek a Földre.

A SpaceX megmutatta, hogyan fogunk eljutni a Marsra Bár egy-két hónapot még biztosan várni kell rá, amíg a Starship először Föld körüli pályára áll, de Elon Musk cége már kicsit előreszaladt, és egy kiváló minőségű videóban azt is bemutatták, hogy mi lesz utána.

A NASA öt évvel ezelőtt kezdett el aktívan foglalkozni ezzel a kérdéssel, amelynek keretében a Washingtoni Egyetem egészségügyi hálózatával (UW Medicine) összefogva kezdték el kutatni, vajon lehetséges-e egy hosszabb űrutazás során altatás nélkül elvégezni a beavatkozást. Az egyetem kutatói által a The Journal of Urology című folyóiratban publikált friss tanulmány szerint a válasz határozott igen, mégpedig az ultrahangos technológiának köszönhetően.

Ahogy az UW Medicine erről kiadott sajtóközleménye írja, a kutatók két ultrahangos technológiát (ultrahangos mozgatás és robbanáshullám terápia) kombináltak egymással, amely lehetővé teszi, hogy a vesekövet a húgyvezetéken keresztül távolítsák el egy csupán enyhe fájdalommal járó beavatkozás formájában. Az eljárásban az orvos egy kézi transzduktort helyez a beteg bőrére, amellyel képes az ultrahangot a vesekövek felé irányítani, ez pedig lehetővé teszi, hogy a megfelelő irányba mozgassa vagy összezúzza őket. A tanulmányt vezető Dr. M. Kennedy Hall szerint a széles körben alkalmazott lökéshullám terápiához (shock wave lithotripsy) képest az úgynevezett "robbanáshullám terápia" (burst wave lithotripsy) nagy előnye, hogy csupán minimális fájdalommal jár, így altatás nélkül is alkalmazható.

A kísérlet során 16 alanyt pusztán ultrahangos mozgatással kezeltek, míg további 13-nál az eljárást a robbanáshullám terápiával ötvözték. A vesekő a betegek 66%-nál mozdult el a terápia hatására, amely főként azokban az esetekben bizonyult hatékonynak, amikor a kő a húgycső alsóbb szegmensében, a húgyhólyaghoz közelebb helyezkedett el.

Természetesen ez az eljárás nem csak a Mars felé tartó űrhajókon jöhet jól, hiszen az altatás mellőzése azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármilyen orvosi intézményben lehetőség nyílhat a vesekövek eltávolítása. A kutatás következő szakaszában a klinikai teszteket egy kontrollcsoport bevonásával folytatják, amelynek tagjait a fenti két eljárás egyikével sem kezelik, így az orvosok pontosabb képet kaphatnak arról, pontosan mennyire hatékonyak ezek az ultrahangos módszerek.

(Borítókép: Getty Images)

A hétköznapi használati tárgyaink nagyobb része készült eredetileg űrutazáshoz, mint gondolnánk Vízszűrő berendezés. Morzsaporszívó. Átlátszó fogszabályzó. Elsőre egyikről sem a világűr jut az eszünkbe, pedig mindegyik kötődik hozzá, az űrverseny korai, hektikus évei nélkül nem születtek volna meg, hogy aztán meghódítsák a világot. Az űrügynökségek nem csak fejlesztették, hanem támogatták is az innovációkat, a hagyomány pedig tovább él ma is.