Dirk Schulze-Makuch egy berlini kutatóval közösen tanulmányozta a lehetséges útvonalakat, melyek a tifén kialakulásához vezethettek a most közzétett publikációban. Munkájuk erősen utal arra, hogy a vegyület megjelenésének (illetve mostani jelenlétének a vörös bolygó talajában) egy baktériumhoz lehet köze.

A kutató úgy nyilatkozott, hogy a tifén kialakulására több útvonalat is azonosítottak, és ezek közül a biológiai eredet valószínűbbnek tűnik a puszta kémiai folyamatoknál. Schulze-Makuch szerint, ha a Földön találnak tiofént, mindenki rögtön biológiai eredtre gondolna, de a Mars esetén ez érthehő okokból máshogy működik – erősebb bizonyítékokra van szükség.

A tiofén öttagú gyűrűt tartalmazó aromás heterociklusos vegyület, amely szén és kén atomokat is tartalmaz, ez utóbbi kettő pedig az élethez elengedhetetlenül szükséges elem.

A kutatók persze nem zárják ki tiofén megjelenésének nem biológiai módozatait. Ilyen lehet például, hogy a vegyület egy meteor becsapódása által került a Mars talajába. Pusztán a kémiai folyamatokat sem lehet kizárni, ám ezekhez magasabb hőmérséklet (120 Celsius fok felett) szükséges.

A biológiai útvonalakból több is létezhet. Egyrészt elképzelhető, hogy hárommilliárd évvel ezelőtt, amikor a Mars még meleg és nedves volt, baktériumok éltek a bolygón, és ők állították elő a szóban forgó vegyületet. Másrészt a tiofén akár a lebomlott baktériumok után is visszamaradhatott.

A vegyületet a Curiosity találta, amely azonban nagyobb molekulákat bont le az összetevőikre, így a kutatók már csak ezeket a töredékeket tudják vizsgálni.

A következő marsjáró, a Rosalind Franklin további nyomokat fedezhet fel. A Rosalind Franklint idén júliusban tervezik fellőni, és erre az eszközre már egy Marsi Szerves Molekula Elemző (MOMA – Mars Organic Molecule Analyzer) készüléket is szereltek, amely finomabb analízáló technikával rendelkezik, mint a Curiosity, és nagyobb molekulák (a szerves molekulák jellemzően ilyenek) vizsgálatára is képes.

Schulze-Makuch és német kutatótársa (hadd ne sikkadjon el a neve: Jacob Heinz) szerint egyébként a következő marsjárónak a szén- és kénizotópokat kellene vizsgálnia. Az élő szervezetek ugyanis a különböző lehetséges izotópok közül a könnyebbeket kedvelik, így ez utóbbiak nagyobb aránya szintén egykori életet sejtethet.

Természetesen perdöntő bizonyíték ez sem lesz, a kutató ugyanis Carl Sagan híres szavait idézte, mely szerint rendkívüli feltételezésekhez rendkívüli bizonyítékok szükségesek. Schulze-Makuch szerint ilyen rendkívüli bizonyíték lehet például, ha egy asztronauta mikrobát fedez majd fel egyszer a Mars felszínén.

(Kép: Wikipedia)