A matek mentheti fel a patkányokat a pestis-vád alól

2020 / 03 / 15 / Felkai Ádám
A matek mentheti fel a patkányokat a pestis-vád alól
A bubópestis (egyéb neveken: dögvész, mirigypestis) egyike azoknak a betegségeknek, melyet a Yersinia pestis nevű baktérium okoz. (A másik két betegség a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis.) A fekete halál elnevezés onnan származik, hogy miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik a betegség miatt, akkor sokszor sötétkékre színeződik.

Jellemző tünete még a nyirokcsomók rendkívüli megnagyobbodással járó gyulladása (ezt a megnagyobbodást nevezték amúgy bubónak, ennek töve megtalálható még például a buborék szavunkban is). Egyes eleméletek szerint ez utóbbiból ered a betegség régi magyar neve is, a csoma vagy csima (az ómagyar csima – csomó szóból), de ez lehet török eredetű jövevényszó is.

Amikor a fekete halál aratott

A latin atra mors, magyarul fekete halál az emberiség egyik leggyilkosabb járványa volt, amely 1347 és 1352 között pusztított Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában.

A járvány négy éve alatt 75-200 millió ember veszett oda, és nagyban eltérnek a becslések ugyan, de ez körülbelül azt jelenti, hogy Európa akkori lakosságának 30 vagy akár 60 százaléka is meghalhatott.

A betegségre tehát nem költői túlzás az apokaliptikus jelző használata, amit még inkább így láttak a korabeli emberek. Kezdetben úgy gondolták, hogy a betegség mérgezett levegő formájában terjed, a pánik pedig alacsony orvosi ismeretekkel párosult, ami végül pogromokhoz vezetett.

Ez utóbbiak főleg a zsidó lakosság és egyéb „idegenek” ellen irányult, akiket éppen bűnbaknak kiáltottak ki a katasztrófa miatt.

Pestis a górcső alatt

A patkányok, mint a betegség terjesztői, egy kései 19. században megszületett elméletből származnak. Igaz, a betegséget tanulmányozó svájci–francia tudós, Alexandre Yersin sem elsősorban ezekben a rágcsálókban látta a bűnöst, hanem teóriája szerint a patkányokon tanyázó bolhák terjeszthették szét a kórokozót.

Csak hát a patkány elválaszthatatlan a bolhájától.

Ekkoriban kezdtek elgondolkodni azon is, hogy a járvány terjedése és a higiénés viszonyok milyensége közt van összefüggés.

Yersin egyébként a Kínában és Indiában kitört, korabeli járványokat tanulmányozta, végül 1894-ben, Hongkongban sikerült izolálnia a betegségért felelős baktériumot, amit végül róla neveztek el. Fontos megjegyezni, hogy a japán orvos, Kitaszato Sibaszaburó Yersinnel egy időben fedezte fel ezt a baktériumot.

Miért pont a patkány?

A patkányról a bolhára terjedő baktérium, majd onnan az emberre átkerülő fertőzés elméletét széleskörűen elfogadták. Ugyan időnként akadtak alternatív magyarázatok is, de ezek többségét a meggyőző érvek hiánya miatt elvetették.

Egészen 2018-ig, amikor egy tanulmány megkérdőjelezte Yersin több, mint egy évszázados felvetését.

Eddig tehát azt gondolták, hogy a pestist a patkányok és más rágcsálók terjesztették el az emberi közösségekben.

Az útvonal pedig a következő módon festett: a patkányt megfertőzte a baktérium, ami átkerülhetett aztán az állat vérét szívó bolhába. Amikor a pestises patkány kimúlik, a bolha egyéb gazdatest híján átugorhat az emberre, és átadhatja neki a kórokozót.

Nem véletlen jutottak erre a következtetésre: a pestisjárványok így működtek a kései 1800-as évektől kezdve, tehát akkor is, amikor Yersin és kortársai tanulmányozták ezt a fertőzést. Sőt még 2017-ben is, a madagaszkári pestisjárványnál is így zajlott a baktérium átadása.

Mivel pedig ez a modern pestisjárványok terjedési útvonala, és mivel a középkori áldozatokon ugyanazt a Y. pestis baktériumot mutatták ki, mint ami az előbbieket okozta, ezért nem volt ok, hogy egyáltalán komolyabban felmerüljön: évszázadokkal ezelőtt talán máshogy működött a fertőzés.

Akkor miért kételkednek most mégis?

Több történész akad, aki a bizonyítékok alapján megkérdőjelezi, hogy ez az útvonal működött a fekete halál idején is. Ennek a kételynek pedig két oka van: az első, hogy a fekete halál sokkal gyorsabban terjedt végig Európán, mint bármely modern pestis járvány.

Ráadásul a modern pestiseket a patkányok tömeges elhullása szokta megelőzni (mivel először ezen állatok populációjában terjed a betegség), de a középkori, pestissel kapcsolatos feljegyzések még csak hasonlót sem említenek, holott ez az azért elég feltűnő jelenség.

Mi lehetett az igazi ok?

Alternatív magyarázatként több tudós is felvetette annak a lehetőségét, hogy a vérszívók nem a patkányokról kerültek az emberi populációba, hanem fertőzött tetvek ugráltak egyik emberről a másikra. Ha tehát egy fertőzöttet megcsípett a tetű, akkor az állat könnyedén átvihette a baktériumot valaki másra, aki az első fertőzött szoros közelében tartózkodott.

Kérdés persze, hogyan lehet a két elmélet közül eldönteni, hogy melyik igaz: a baktériumot hurcoló parazita patkányról vagy emberről ugrott át egy másik emberre?

A 2018-as tanulmányban a kutatók matematikai modelleket alkottak, az egyik alapja a patkány-bolha terjedés, a másiké az ember-tetű útvonal. Ezekkel a modellekkel kiszámolták a járványok fellángolását, tetőzését, majd lecsengését. Alapul vették a patkányok, a bolhák és tetvek viselkedését és szerepét a baktérium terjesztésében.

Számítsuk ki, mi az igazság!

A fenti modelleket többször is lefuttatták, majd összehasonlították ezt a fekete halál terjedési mintázatával. A kutatók meglepetésükre azt találták, hogy az általuk vizsgált kilenc város közül hétben az ember-tetű útvonal modellje közelebb áll a halálozási rátákhoz, mint a patkány-bolha út.

A kutatók szerint persze ezeket a modelleket még fel lehetne javítani néhány kísérleti adattal, és azzal is tisztában vannak, hogy több történész is hevesen védi majd a patkány-bolha elméletet. Ugyanakkor a tanulmány szerzői nem történészek, hanem biológusok és elemzők, így nincs „kedvenc elméletük” a fekete halállal kapcsolatban, pusztán az adatokat vizsgálják, talán objektívebben, mint adott esetben a történészek.

Mi a tanulság?

Talán az, hogy a járványok komplex folyamatok, amelyek vizsgálata rendkívüli erőfeszítéseket igényel. A pontos megértésükre pedig sokszor jóval a lecsengésük után kerülhet csak sor.

A "bűnös" keresése és a pánikhangulatban ujjal mutogatás pedig már csak ezért is kell, hogy háttérbe szoruljon a kárenyhítéshez és az emberi életek megvédéséhez képest.

(Kép: Wikipedia)

 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.