A megállított fény tárolása és mozgatása egy kvantumfizikai áttörés nyomán

2020 / 10 / 18 / Justin Viktor
A megállított fény tárolása és mozgatása egy kvantumfizikai áttörés nyomán
A fényt már sok mindenre rávettük, amit korábban lehetetlennek tartottunk. Meghajlítottuk, visszavertük, lelassítottuk, és a kutatók most annak is megtalálták a módját, hogy csapdába ejtsék a fényt, fizikailag tetszés szerint mozgassák, majd újra útjára engedjék.

Álló fény

Ezt a bravúrt a Mainzban található Johannes Gutenberg Egyetem tudósainak köszönhetjük, akik a Physics Review Letters tudományos szaklapban tették közzé beszámolójukat. A kutatók egy kvantum-memóriába zárva ejtették csapdába a fényt, ami a gyakorlatban ultra hideg hőmérsékletre hűtött rubídium atomok felhőjét igényelte. A kvantum-memória módosításával a fény újra szabadon haladhatott, mindössze minimális változással a tulajdonságaiban, koherenciájában.

A kvantuminformáció ellenőrzött manipulálása, tárolása és visszakeresése elengedhetetlen a kvantumkommunikációhoz és a kvantumszámítástechnikához. A fénnyel való munkához szükséges kvantum-memória, tárolóközegként ultra-hideg hőmérsékletű atommintákat használ, melyek kiemelkedőek a magas tárolási hatékonyság és élettartam szempontjából. 

Mozgatott fény

Az 1,2 mm úthosszúságon, ellenőrzötten szállított, előzetesen eltárolt fény szállítási folyamata és annak dinamikája csak csekély hatást gyakorolt a tárolás koherenciájára.

A bemutatott megoldás kiterjeszthető nagyobb szállítási távolságokra a tároló szakaszok számának növelésével. Így új kvantumeszközök, például külön írási és olvasási szekciókkal rendelkező optikai versenypálya memóriák, vagy optikai kvantumregiszterek kifejlesztése is lehetővé válik.

Fénybőrönd

"A fényt úgymond egy “bőröndbe” tettük, csakhogy esetünkben a bőrönd hideg atomok felhőjéből készült. Ezt a bőröndöt rövid távolságon mozgattuk, majd újra kivettük belőle a fényt. Ez nem csupán a fizika szempontjából lehet érdekes, hanem a kvantumkommunikáció szempontjából is, mert a fényt nem túl könnyű megragadni, és ha kontrollált módon máshová akarjuk szállítani, akkor általában elveszítjük”- mondta el Patrick Windpassinger professzor közleményében.

Ez a megoldás egy hasonló technikára épül, amelyet elektromágnesesen indukált transzparenciának vagy EIT-nek neveznek. Ennél az atomok felhőit tároló közegként használják a fényimpulzusok csapdázására és feltérképezésére. Mivel a folyamat reverzibilis, ezek a fényimpulzusok a jövőben újra visszanyerhetőek.

A kvantumkommunikációs hálózatok döntő fontosságúak a számítástechnika jövője szempontjából, amely a természet kvantumtulajdonságait használja hihetetlen számítási teljesítmény előállításához. A fény tárolásának, sőt mozgatásának képessége kulcsfontosságú ennek a célnak az eléréséhez. E nélkül a képesség nélkül nem lehetne felfelé skálázni, növelni a kvantumhálózatokat.

Egy atomokból álló felhő mozgatása nem könnyű anélkül, hogy befolyásolnánk a tulajdonságaikat. Ha változatlanul szeretnénk megőrizni a bennük csapdázott fényt, akkor nagyon kevéssé szabad csak hatnunk rájuk. Ennek megvalósításához a kutatók egy optikai szállítószalagot hoztak létre. Magához a mozgatáshoz két lézersugarat alkalmaztak, melyekkel anélkül mozgathatják az atomfelhőt, hogy elveszítenék vagy felmelegítenék őket.

A kereskedelmi kvantumszámítógépek és kvantumhálózatok előtt még számos akadály van, de ez a kutatás csökkentette a számukat. A kvantum rendszerek általában nagyon érzékenyek a környezetből származó interferencia és zaj okozta zavarásokra, ezért rendkívül alacsony hőmérsékleten tartják őket. A frissen megvalósított fény-transzport szállítási távolsága egyelőre rövid főképp azért, mert a fény csak korlátozott ideig tárolható így. A jelenlegi tárolási megközelítések - mint az összes kvantumjelenség egyöntetűen - könnyen megzavarhatóak. A cél a fény lehető legminimálisabb befolyásolása.

(Kép:)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.