Ráadásul a méltányos kereskedelem sem feltétlenül méltányos, erre jó példa az a 2020-as márciusi botrány, amit a Channel4-ra hivatkozva a Guardian tett közzé. Eszerint a tizenhárom évesnél fiatalabb gyerekek teljesítménybérezésben vannak, és miközben akár negyvenöt kilós zsákokat is megtöltenek, naponta nagyjából öt fontot, vagyis maximum kétezer forintot keresnek. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek alig kapnak többet egy napra, mint amennyibe egy tejeskávé kerül London valamelyik divatos utcáján egy Starbucks vagy egy Nespresso üzletben. (A cégek állásfoglalását az üggyel kapcsolatban itt lehet elolvasni.)

A tokiói kávézó robotjait lebénult emberek irányítják A kávézóban felszolgáló robotok mögött "pilóták" fekszenek valahol egy kórteremben, lebénulva, akik a robotok irányításával újra kapcsolatba kerülhetnek a világgal, az emberekkel.

A Bext360 nevű startup ezen kíván változtatni, és mindenki számára világossá tenni, hogy hogyan befolyásolja a termesztők életét minden egyes, általunk vásárolt csésze kávé. Ennek érdekében kifejlesztettek egy technológiát, ami egyesíti a gépi látásrendszert, a mesterséges intelligenciát és a blokklánc alapú fizetési módokat, melyek együttes segítségével létrehozhatják a az eddigi legnagyobb és legújabb rendszert a modern technológia világában. Dan Jones, a Bext360 alapítója és ügyvezető igazgatójának eltökélt célja bevezetni a modern technika vívmányait a fejlődő országokban: Jones 2008 és 2015 között Kongóban élt, és egy kezdeményezésen dolgozott az ásványok kinyerésének megkönnyítésére.

Egészen konkrétan építettek egy kistermetű robotot, ami a gyűjtés helyén elvégezte az ásványi anyagok elemzését.

Mindeközben rájöttek, hogy a bányászok majdhogynem jobban megbíztak a gépben, mint az emberek többségében, mivel a rendszer meglehetősen korrupt, így szerettek volna látni egy digitális jelentést a kibányászott anyagok minőségéről. Jonesék ezután minden idejüket annak szentelték, hogy megtalálják a módját az elavult eljárás modernizálásának. Illetve ez adta meg a löketet a Bext360 elindításához. Az igazgató nagyszerű technológiának tartja a blokkláncot, aminek a harmadik világban különösen nagy hasznát vehetik. Adam White, a Coinbase vállalat alelnöke szerint az emberek a blokklánc szó hallatán automatikusan a bitcoin-ra asszociálnak, pedig az csupán a program első implementációja. A blokkolási lánc lényege azonban valójában az, hogy a tranzakciókat globálisan, a teljes hálózaton nyilvántartják több tízezer szerver segítségével, ami lényegében megváltoztathatatlan nyilvántartást ad a kezükbe egy adott tranzakció létrejöttéről. A csapat arra próbált meg rájönni, hogy hogyan hasznosíthatná a technológiát kisebb közösségekben is, a kávé betakarítása pedig magától értetődő területnek tűnt. Jones szerint a méltányos kereskedelem elve nem ad garanciát a farmerek tisztességes bérezésére, munkakörülményeire és bánásmódjára (arról nem beszélve, hogy a gazdálkodók sanyarú sorsával többnyire a kávéfogyasztók sincsenek tisztában), ezért technológiájuk fejlesztése során kiemelt szerepet szántak a kávétermesztési folyamat lekövethetőségnek.

Ami a robotot illeti, az szín, méret és sűrűség alapján elemzi a belé öntött kávészemeket, ezzel meghatározza a kávé minőségét, a betakarítók pedig ennek fejében kapják meg bérezésüket, természetesen a blokkolási láncon keresztül. Így nekik sem kell a pénzükre várni, ahogy a gép tulajdonosa, illetve a bank is azonnal megkapja azt. Másrészről a munkások ezáltal visszajelzést kapnak arról, hogy mikor érdemes betakarítaniuk a magokat, így nem robotolnak feleslegesen hosszú napokat az ültetvényeken. Harmadrészt, emiatt "A legkiválóbb kávészemekből készült kávékülönlegesség" többé már nem csak egy hangzatos marketingfogás, hanem valós tény lehet.

Az MI által változhat a szállítás és a logisztika is

Míg az IoT és az MI alkalmazások még mindig viszonylag gyerekcipőben járnak a kávéipar esetében, a technológia itt is gyorsan fejlődik: olyannyira, hogy szakértői elemzők szerint

az összes gyártási-ellátási lánc fele 2021-re valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást alkalmaz majd.

A fenti fejlesztésen túl a gépi tanulás a jövőben a kávémegrendelések pontos leszállítását is segítheti, ezáltal a nagyvállalatok egyrészt magasabb színvonalú kiszolgálást biztosíthatnak megrendelőiknek, másrészt elkerülhetik a készlethiányi miatti bevételkiesést.

Mesterséges intelligenciával rendelkező baristák

Aki nem koránkelő típus, annak a reggel minden perce aranyat érhet, így többek között az is, ha nem kell sorba állnia és hosszasan várakoznia kedvenc kávéjáért. Nos, hamarosan ez is a múlté lehet, ugyanis a kávéházláncok már dolgoznak olyan technológia létrehozásán, melynek segítségével digitálisan közelebb kerülhetnek a vásárlóikhoz azáltal, hogy időt spórolnak nekik: a mesterséges intelligencia képes lesz felismerni rendelésüket, ha azt csak belemondják a mikrofonba, de akár szöveges üzenettel is leadhatják azt a kávézó applikációján keresztül. A mesterséges intelligenciával rendelkező barista ezen kívül folyamatosan monitorozza majd a rendeléseket, és képes lesz kitalálni, hogy mire vágyik éppen a vásárló. Szóval akár segíthet is dönteni, hogy mivel adjon egy kis löketet a reggelnek, ha ő maga túl fáradt kitalálni, pontosan mire is vágyik.

Már készül a kávébevitelt optimalizáló algoritmus

Az amerikai hadsereg orvoskutatói szerint a kávét a legtöbben nem a megfelelő időpontban, nem a legnagyobb hatást biztosító mennyiségben, sőt még csak nem is optimális időközönként fogyasztják.

A szakértők ezért évek óta fejlesztgetnek egy kávébevitelt optimalizáló algoritmust, ami ígéretük szerint immáron piacképes.

A közeljövőben mobilra is letölthető alkalmazástól kétféle eredményre számítanak: változatlan napi kávéfogyasztás mellett hatvanöt százalékkal javíthatja az éberséget és koncentrálóképességet. Ha pedig a már addig is koffeinnel támogatott teljesítmény rendben volt, az alkalmazás segít azonos eredményt elérni, méghozzá a szokásos kávéadag harmadából. Legalábbis ezt ígéri  Jaques Reifman, az Amerikai Védelmi Minisztérium egyik biotechnológiai kutatólaboratóriumának vezetője. Az algoritmikus kávéadagolás alapját egy felhasználók által vezetett digitális alvásnapló jelentené. Az applikáció egy szimulációs modellel megjósolja az alvásmegvonás lehetséges következményeit, valamint azt, hogy adott mennyiségű alvás mellett hogyan csökken az éberség. A program ezután a maximálisan fogyasztható napi koffeinadag figyelembe vételével kiszámolja, mennyi kávéra és milyen adagolásban van szükség a koncentrációs készség visszanyeréséhez.

Most akkor mennyi kávét fogyasszunk naponta?

Érdekes módon az amerikai hadsereg az 1990-es évek óta igyekszik maximalizálni a kávé legkézenfekvőbb - és persze teljesen legális - teljesítményfokozó hatását. Miután hosszas kísérletek útján számszerűsítették, hogy az ital mennyivel növeli a koncentrációs készséget, a gyorsaságot és a pontosságot rájöttek, hogy az egyszerű ember úgy általánosságban rosszul issza a kávét. Legtöbben ugyanis a felkelés utáni, esetleg napi kétszeri feketétől várják az egész napos éberséget, míg alváshiányukat egy dupla shot reggeli presszóval próbálják elérni.

Csakhogy a legjobb hatás elérésének titka nem az egyszeri mennyiség növelésében, hanem az egyenlőbb adagolásban rejlik.

Az alváshiányt öt-hat közepes adag, nyolcvan-száz milligrammnyi koffein ellensúlyozza a leghatékonyabban. Még jobb az élénkítőszert ételadalékként fogyasztani, ezért az amerikai hadseregben koffeinnel dúsított fehérjeszeletek, sőt koffeinnel felütött rágógumi piacra dobását fontolgatják. A helyes adagolást nehezíti, hogy a napi optimális koffeinbevitel egyénenként teljesen eltérő, de a legtöbbek esetében kétszáz és hatszáz milligramm között változik. A személyre szabott adagoláshoz nemcsak az előző napi alvás mennyiségét kell tudni. Az optimális adag függ még attól, hogy a kávéfogyasztó általában mennyit iszik a feketéből, vagyis mennyire van ahhoz hozzászokva a szervezete, sőt, attól is, hogy dohányzik-e. Van viszont egy másik kérdés, ami a katonaorvosok által kevésbé feszegetett, mégis fontos.

Mégpedig az, hogy a koffein legfeljebb csak átmenetileg ellensúlyozhatja az alvásmegvonás kellemetlenségeit.

Korábbi kísérletükben az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia kutatói arra jutottak, hogy koffeinnel legfeljebb kétnapnyi alváshiány felülírható. Placebókontrollált kísérletükben a résztvevők öt napon át naponta összesen öt órát alhattak, és a kávéfogyasztás a harmadik naptól már nem javított a teljesítményükön. Persze nem kizárt, hogy rosszul itták a kávét, mivel egy adag italban kétszáz milligramm koffeint kaptak, naponta kétszer.

További cikkek a Rakétán:

A világ legjobb ötletei #7 - kávéscsészékbe ágyazott magvakból fák és vadvirágok nőnek Ahelyett, hogy kidobnánk a kávéscsészénket, hogy aztán a hulladéklerakóba kerüljön, miért is ne ültessük el, és nézzük, ahogy vadvirág vagy fa nő ki belőle.

A kávé iránti szeretet mögött rejlő tudomány A Berkeley Lab tudósa statisztikai alapon fejtette meg, hogyan hat egymásra a genetika és a környezet, formálva kávéfogyasztási szokásainkat.

Sanghajban megjelent az első önjáró KFC-étterem Néhány éve még teljes sci-finek tűnt, hogy egyszer majd a mobilunkról megrendelt önvezető éttermekből vagy vegyesboltokból vehetünk élelmiszereket, Kínában viszont ez az utópia már megvalósulni látszik.

(Fotó: Getty Images Hungary)