A négy éve alapított Cinelytic három éve fejleszti és bétateszteli a platformot. 2018-ban a vállalat olyan cégekkel kötött egyezséget, mint az Ingenious Media és a Productivity Media film és televíziós műsorfejlesztők. A tavaly például a Playmobil filmmel orbitálisat hasaló STX pedig szeptember óta a Cinelytic ügyfele.

Mesterséges intelligencia a moziban

A platform szerepe elsősorban nem is nagy dobások megtalálása, sokkal inkább a döntéshozatali folyamat felgyorsítása és segítése. Vagyis gyorsan dollárba számít át olyan paramétereket, mint a marketing-, a terjesztés költsége vagy akár adott megjelenési dátum esetén várható bevétel. Mindez különösen hasznos fesztiválkörnyezetekben, ahol gyorsan repkednek a licitek egy-egy alkotásra, és ezért sebesen kell átlátni azok anyagi értékét.

Képtelen gépregény

Mielőtt azonban mindenki szivarozó terminátorokat vizionál a produceri bőrfotelekbe, Tobias Queisser, a Cinelytic alapítója igyekszik mindenkit megnyugtatni:

„A mesterséges intelligencia félelmetesen hangzik. Azonban jelen pillanatban az MI nem tud beleszólni a kreatív döntéshozatalba.”

Queisser szerint az MI leginkább a számok kiértékelésében  és hatalmas adatmennyiségek elemzésében jeleskedik, valamint képes olyan mintázatok felismerésére, amelyek az emberek előtt nem rajzolódnak ki. A kreatív döntéshozatalban azonban továbbra is a megérzés és a tapasztalat kettőse viszi majd a prímet.

Számháború

Persze jó öreg hollywoodi megérzés ide vagy oda, a szépen tálalt grafikonok, jeges, objektív számok valamilyen szinten mindenképp kihatnak a kreatív döntéshozatalra is, hiszen a platform célja éppen ennek a folyamatnak a támogatása.

Andrea Scarso, egy filmipari szakember ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a The Verge-nek, hogy a szoftver miatt egyszer sem gondolta meg magát, viszont az MI újabb megközelítési lehetőséget is bemutatott egy-egy problémával kapcsolatban. A platform segítségével ugyanis láthatóvá válik, hogy egy vagy két különböző összetevő milyen masszívan befolyásolhatja az adott projekt kereskedelmi sikerét.

Lényegében tehát olyasmiről van szó, mint a fantázia futball, csak filmekkel. A felhasználó beírhat zsánert, költségvetést, sztárt, és válaszokat kap olyan kérdésekre, hogy például Tom Cruise lecserélése Keanu Reevesre vajon jobban bevonzza-e a 25 év alattiakat. Vagy egy-egy változtatás miként hat ki a film európai sikerére.

Mozgógép

Ahogy az fentebb látható, mindez azért – értelmezéstől akár függetlenül is – a kreatív döntéshozatal része. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy ha a szoftver egy-egy döntéssel kapcsolatban bukást vagy akárcsak kevesebb bevételt vizionál, amellett tennék le a voksukat a szakemberek. Pláne művelnék ezt rendszerszinten, folyamatosan vitázva a géppel. Pedig egy film előkészítése, tervezése rengeteg kisebb-nagyobb döntésből áll össze.

A kérdés tehát, hogy nézőként jól járunk-e azzal, ha a gépekre hallgatunk.

Több mesterséges intelligencia szakértő szerint nem feltétlenül. A filmkészítés ugyanis rendkívül komplex folyamat, a hasonló gépi tanuláson alapuló platformok pedig a múltban keletkezett adatokból vonnak le következtetéseket, és emiatt jellemzően konzervatív döntéseket hoznak. Tehát azokra a mintákra koncentrálnak, amik már sikert hoztak, de azt nem fogják megmondani, hogy miből lehet a jövő nagy dobása. Arról nem is beszélve, hogy több tanulmány szerint is az algoritmusok sokszor olyan ismétlődésen alapuló előrejelzéssel szolgálnak, amit nélkülük is megmondott volna bárki. (Például hogy egy adott sztár eddig sok pénzt hozott, akkor nagy valószínűséggel most is azt fog hozni.)

Ha tehát eddig túlságosan is biztonsági játéknak éreztük a hollywoodi filmek zömét, akkor ez a helyzet inkább csak romolhat az MI-nek köszönhetően.

(Kép: Pixabay)